Zalai Múzeum 15. Horváth László 60 éves (Zalaegerszeg, 2006)

Tokai Zita Mária: Adatok a Malo Korenovo kerámia délnyugat-dunántúli megjelenéséhez

14 Tokai Zita Mária alakíthatták ki. A bekarcolt vonalak után az edények felületét elsimították, ezzel is lágyabbá tették a díszítés jellegét. A bekarcolt vonaldíszek között a kampós végűek a legdominánsabbak, amely „kampókat" jobban megfigyelve kisebb eltéréseket vehetünk közöttük észre. Ezekre a kampókra emlékeztető dísztőelemeket már a DVK Keszthely csoportjának emberei is alkalmaztak. A karcolt díszítések között legjellemzőbbek az egyes vagy kettős-hármas vonalkötegek és ezek kombinációi, gyakoriak még a zegzug, az A és V alakú vonalak, a Z minták, a girlandok és a meanderek. Festés A díszítőelemek közül külön ki kell emelnünk a festést. A Malo Korenovo törzsterületén ismeretlen az edények festése. Tezak-Gregl szerint a kultúra késői vagy végső fázisában jelenhetett meg csupán, amikor már a karcolás mértéke lecsökkent, de ő hipotetikusnak tarja ezt az időszakot. Csupán Vukovic Malo Korenovo település mellett végzett feltárásának jegyzeteiben olvasható vörös festésű töredék (TEZAK-GREGL 1993, 31, 73), ám e lelőhelyen Sopot-Brezovljani fázis idejére datálható kerámiák is napvilágra kerültek, így a feljegyzésben szereplő kerámiatöredék inkább ez utóbbinak tartható (TOKAI 2003, 26). Figyelembe kell vennünk azt is, hogy Dimitrijevic mindössze Malo Korenovo-Galovac 2. objektumát sorolta a végső fázisba (DIMITRIJEVIC 1979, 320). Kérdéses tehát, hogy alkalmaztak-e festést kerámiadíszítésre a Malo Korenovo emberei a mai Horvátország területén. A magyarországi leletanyagban azonban már előfordulnak festett kerámiatöredékek (5. kép \-Ac). Vörös színű földfestéket használtak, melyet égetés után vitték fel a kerámia - sokszor fényezett felületére. Petrivente - Újkúti-dűlő leletanyagában igen csekély számú darabon figyelhető meg együtt a karcolás és a vörös festés. Nem csak a vékonyan bekarcolt vonaldíszben maradt meg a festésnyom, hanem a felületet is díszítették festéssel. Az itt előkerült töredékeken különböző irányú vonalas és sávos festést alkalmaztak elsősorban a belső felületen. A festett darabok közül kiemelkedik egy peremtöredék a kidolgozottságával és a festés mintázatával. Rajta belül festett ferde vonalak és háromszög minta van, kívül pedig kampóban végződő karcolt vonaldíszek (HORVÁTH-KALICZ 2003, 28, 6. kép 14). Ennek a legjobb párhuzama Becsehelyről került elő (KALICZ 1983-1984, Taf. 3.11; KALICZ 1988a, 109. kép 5; KALICZ 1988b, Abb. 3.5; KALICZ 1998, 53, 17. t. 4). A becsehelyi leletanyag feldolgozása folyamatban van, de a már eddig beleltározott töredékek között is jóval magasabb a festett darabok száma, mint a Petriventén napvilágot látottaké. A kerámiatöredékeken kívül a Petriventén előkerült egyik idolon is vörös festés nyomai figyelhetők meg (5. kép 6b) (HORVÁTHKALICZ 2003, 7. kép 3). Sajnos a vörös festés a talaj maró hatásának köszönhetően sokszor nagyon rosszul, vagy csak alig maradt meg pl. a karcolt vonalakban. Plasztikus dísz Ezek a díszek nem is annyira díszítőelemek, mint inkább gyakorlati funkciót tölthettek be. Az edények oldalán megjelenő bütykök, bütyökfülek és fülek a kerámiák könnyebb megfogását segíthették. Egyébként a bütykök és bütyökfülek, melyek legtöbbször vízszintesen, ritkábban függőlegesen átfúrtak, meglehetősen kevés Malo Korenovo töredéken figyelhetők meg a magyarországi leletanyagban. Kronológia A Malo Korenovohoz tartozó leletek relatív időrendi helyzetéről és hovatartozásáról eltérő vélemények alakultak ki. A Malo Korenovo kezdeti szakaszát Dimitrijevic kezdetben még a SopotLengyel IA és a Vinca Bl időszakkal párhuzamosította, a végét pedig a Sopot-Lengyel IB-vel és Vinca B2-vel. Szerinte a klasszikus Vonaldíszes Kerámia kultúra II. és III. fázis átmenetével, a késői Zselíz típus kezdetével és a Szakáihát típussal volt egykorú (DIMITRIJEVIC 1969, 64-65; DIMITRIJEVIC 1978, 122). Markovié szerint Horvátországban a korai neolitikum legvégétől az egész közép neolit időszakon keresztül élt a Malo Korenovo kultúra népessége. Kezdeti szakasza még a Starcevo kultúrával egyidős, klasszikus szakasza a Starcevo végével - ekkor keletebbre már a Vinca A periódus van -, a késői szakasza pedig a klasszikus Sopot kultúra kezdetével, a Raziste típussal és a Vinca В időszakkal egykorú. Feltételezése szerint Kaniska Ivan még együtt élt a Starcevo és a Malo Korenovo kultúra, ezt tekinti a kultúra kezdeti időszakának, a Sopot kultúra Brezovljani fázisa pedig a végét jelzi. Véleménye szerint a Malo Korenovo 500-600 éves élettartalmú, ez mintegy 17-20 nemzedéket, a Brezovljani fázis pedig a 200-300 évével ennek közel a felét, 7-10 generációt jelenthet, ha egy emberöltőt átlag 30 évnek tekintünk (MARKOVIC 1994, 144-146). Ezt túlzott állításnak tarthatjuk (TOKAI 2003, 6). Pavúk szerint a Malo Korenovo csoport fiatalabbnak tekintendő, mint a legkorábbi Vonaldíszes kultúra, és nem lehet egyidejű a Dráva-Száva közötti Starcevo kultúrával sem (PAVÚK 1994, 144). A Malo Korenovo kultúrának korábbinak kell lennie, mint a Sopotnak állítja Regénye Judit (REGÉNYE 1998, 111). A Sopot kultúra Kelet-Szlavóniából indult ki, majd elfoglalta