Zalai Múzeum 15. Horváth László 60 éves (Zalaegerszeg, 2006)

Tokai Zita Mária: Adatok a Malo Korenovo kerámia délnyugat-dunántúli megjelenéséhez

Adatok a Malo Korenovo kerámia délnyugat-dunántúli megjelenéséhez 15 Északnyugat-Horvátországban a Malo Korenovo területeit, és átkelt a Dráván is. Magyarországra a Vinca В

1 idején hatolt be és a Vinca С időszakban érte el legnagyobb kiterjedését. A Malo Korenovo legkeletibb lelőhelyei az Orljava folyó és Pozega vidékén vannak, mely területekig terjeszkedett a Sopot a korai időszakában, vagyis feltehetőleg a Sopot IA-IB idején már a klasszikus Malo Korenovo élt ott. A Sopot az IB és II fázisában már a Dráva-Száva közén van és leletanyagán érződik a Malo Korenovo hagyomány. A késő Malo Korenovo már nagyon közel áll a Sopot Brezovljani fázisához. Ezen időszakban hanyatlása a terjeszkedő Sopot kultúrának tudható be. Tezak-Gregl szerint időben tehát a Malo Korenovo a Sopot IAB és a Vinca A2-B1 szakasszal párhuzamosítható (TEZAK-GREGL 1993, 74-75). Az itt ismertetett vélemények közül sokkal egyet lehet érteni. Úgy tűnik a Malo Korenovo leletanyag valóban nem lehet egykorú a Starcevo kultúrával és a legkorábbi Vonaldíszessel sem, viszont a Sopot kultúra emlékeinél részben korábbinak tartható. A Malo Korenovo hovatartozásában sem egységesek a vélemények. Juraj Pavúk szerint ez nem lehet a Vonaldíszes kultúrkör része. О hasonlóságot csupán a vonaldíszek használatában fedez fel, az edényformák pedig szerinte a Vinca és a Sopot kultúrák irányába vezetnek. Dimitrijevic viszont pontosan ezen ok miatt sorolja a Vonaldíszes kultúrkörbe a Malo Korenovo kultúrát, szerinte ugyanis a Starcevo kultúra hagyománya a gömbös tálforma és az enyhe S-profil. Valamint e mellett szól az is, hogy a Malo Korenovo leletanyagban megtalálhatók azok a nagy űrtartalmú kettőskúpos edényformák is, amelyek a korai Vonaldíszes kerámiáknál megvannak, majd később eltűnnek, s a forma továbbélése nem lehet teljesen véletlen a Malo Korenovo anyagban (DIMITRIJEVIC 1969, 61-62). Tezak-Gregl egy speciális csoportnak tekinti a Korenovo kultúrát a Vonaldíszes kultúra délkeleti határán (TEZAK-GREGL 1993, 75). Magyarország területén a Malo Korenovo anyag az 1975-1976-os becsehelyi ásatások nyomán Kalicz Nándor szerint már a Keszthely csoport idején megjelent (KALICZ 1988, 110). A Pertrivente újkúti-dűlői leletek zöme alapján viszont változott az álláspontja, ekkor az ilyen típusú töredékeket a Sopot kultúra idejére teszi és a néhány DVK-val együtt talált darabot későbbi telepkeveredésnek vélte (HORVÁTH -KALICZ 2003, 17-20). Az új, 2003-2004-es becsehelyi ásatáson megfigyeltek során most már ismét korábbra, a DVK Keszthely csoportjának idejére, annak végére tehetjük a Malo Korenovo kerámia megjelenését. Ezen a véleményen van P. Barna Judit is a Sormás - Török-földeken talált töredékek alapján. Ő is a Malo Korenovo megjelenését hazánkban először a DVK Keszthely csoportjának idejére teszi, amelyet egy második hullám követett a Sopot kultúra idején (BARNA 2005, 23). Becsehely - Bükkaljai-dűlőben jelentős számú DVK Keszthely csoportjának idejére datálható objektumából kerültek elő Malo Korenovo töredékek. Több olyan gödröt is feltártunk, amelyben festett DVK és Malo Korenovo töredékek együtt jelentkeztek. Ezt a megfigyelést támasztja alá a petrológiai vizsgálat eredménye is, amely technológiai hasonlóságot mutat ki a DVK Keszthely csoport és Malo Korenovo kerámiák között. Ezeknél az edénykészítéshez felhasznált anyag nagymértékben hasonlít az ásványok összetételében, mennyiségében, méretében és kerekítettségében.

10 A Malo Korenovo leletek technológiai és anyagi hasonlósága felveti azt a kérdést is, hogy csak importokról és később ezek másolatáról vagy esetleg Malo Korenovohoz tartozó emberek megtelepedéséről is beszélhetünk-e Becsehelyen? Véleményünk szerint a Malo Korenovo leletanyag Vonaldíszes alapon jött létre, de a későbbi korokban már erős hatással voltak egymásra a Sopot kultúra Brezovljani fázisával. A törzsterületei, horvátországi leletanyag közé beillesztve megállapíthatjuk, hogy a magyarországi leletek a Tezak-Gregl-féle klasszikus fázis idejére tehetők és sajátos helyi jelleggel bírnak (TOKAI 2003, 58). Az időrendi helyzet tisztázásában segítségünkre lehetnek a korábbi, hasonló korú magyarországi feltárások eredményei is. Érdekes, hogy sem a Becsehely - Bükkalj ai-dülő lelőhelytől alig 1 km távolságban fekvő, az M7 autópályához kapcsoló ásatás során mintegy 18000 m

2 nagyságú felületen feltárt Becsehely - Homokos (Becsehely II)

11 lelőhelyen (HORVÁTH 2003a, 97), sem Kustánszegen (KALICZ 1991, 5-36), sem pedig az M7 autópálya nyomvonalába eső további klasszikus DVK idejére datálható lelőhelyeken nem kerültek elő Malo Korenovohoz sorolható töredékek. Ez arra utalhat, hogy a környező DVK lelőhelyek nem teljesen egykorúak, és a Keszthely csoport végén megjelenő Malo Korenovo leletek idejét már nem érték meg, szemben Becsehely-Bükkalj ai-dűlő lelőhellyel. Összefoglalás A horvátországi törzsterületű Malo Korenovo leletanyag Magyarország délnyugati szegletében kevés számú lelőhelyen — Becsehely-Bükkalj ai-dülőben, Petrivente-Újkúti-dűlőben és Sormás-Török-földeken és Mántai-dűlőben — került napvilágra. SormásTörök-földekről mindössze hét darab, Petriventéről több mint száz, a jelenleg is feldolgozás alatt álló Becsehely lelőhelyéről pedig a legnagyobb mennyiségű leletanyag került napvilágra, amely már az