Zalai Múzeum 15. Horváth László 60 éves (Zalaegerszeg, 2006)

Tokai Zita Mária: Adatok a Malo Korenovo kerámia délnyugat-dunántúli megjelenéséhez

Adatok a Malo Korenovo kerámia délnyugat-dunántúli megjelenéséhez 13 (TOKAI 2003, XXIV. t. 5, 6), az íves (TOKAI 2003, XXIII. t. 3), a kicsit homorú (TOKAI 2003, XXIV. t. 3) és a megvastagodó (TOKAI 2003, XXIV t. 7) forma. A leletanyagban kis számú aljtöredék van, melyek le­kerítettek, egyenesek vagy laposak (TOKAI 2003, II. t. 1, IV t. 2-4, V t. 4, XIX. t. 1, XXV t.), de enyhén homorú példányok is kerültek elő (TOKAI 2003, IV t. 1, XIV t.). A csőtalpas tálak száma meglehetősen kevés, mert ezeknél is csak a karcolt díszítésű darabok esetében állíthatjuk biztosan, hogy a Malo Koreno­vohoz tartoznak (4. kép 1—3b). A talptöredékek között az alacsony (4. kép За-b) (TOKAI 2003, V t. 3) és a közép magas változat (4. kép 2) (TOKAI 2003, V t. 2) is megtalálható. Ismerünk csőtalphoz tartozó tál­töredéket is, amely az S-profilú altípushoz sorolható (4. kép 1) (HORVÁTH- KALICZ 2003, 6. kép 16), de ennek a talprésze sajnos nem került napvilágra, így pontos magassága és formája nem rekonstruálható. Kultikus tárgyak A Malo Korenovo kultikus életről és kultusztár­gyairól nagyon keveset tudunk. Allatplasztika A Vonaldíszes kerámiák némelyik kultúrájában meghatározott jelentésük van a különböző antropo­morf és zoomorf plasztikáknak. A Malo Korenovo leletanyagban eddig mindössze egy állatfigura került elő a névadó lelőhelyről. Ez egy nagyon stilizált, Di­mitrijevic szerint disznó alak, melynek sérültek a lábai és az alsó része, így ezek alapján feltételezhető, hogy egy másik tárgyra volt felerősítve, talán egy edény plasztikus füle lehetett (DIMITRIJEVIC 1979, 322, T. LI:4). Magyarországról eddig nem ismerünk Malo Korenovohoz sorolható állatplasztikát. Oltár Általában az oltárok ritka jelenségnek számítanak a Vonaldíszes kerámia kultúráiban. Ha kerülnek is elő ilyen töredékek, akkor azok vagy Starcevo vagy Vinca hatásnak tekinthetők (TEZAK-GREGL 1993, 26.). A Malo Korenovo anyagból eddig egyetlen kis oltár ismert Tomasica-Ravniceról (DIMITRIJEVIC 1969, T. XIX/7, T. XVIII/15; DIMITRIJEVIC 1978, 79, SÍ. 4/15, 121, SÍ. 14/2; MARKOVIC 1994, 149, 255, T. 6/10; TEZAK-GREGL 1993, 70, T 18/1). Az oltárkának jó párhuzama kerültek elő Petrivente­Újkúti-dűlőből, egy Sopot kultúrához tartozó gödörből (5. kép 7a). A sötétszürke színű, barna törésfelületű, finom szemű csillámos homokkal soványított, 4 kis lábon álló oltár töredékének minden oldala vékonyan és mélyen bekarcolt kampós végű vonalakkal díszített. Teteje enyhén homorú, medenceszerűen kiképzett és a közepén egy átfúrt apró bütyök van. Az egyik oldalán kerek átmetszetű nyílás található (HORVÁTH­KALICZ 2003, 7. kép 4). Párhuzamként hozható fel még egy Gornij Brezovljanin előkerült oltártöredék is, amely szintén ilyen formát mutat, de az díszítetlen (DIMITRIJEVIC 1978, SÍ. 21/7; DIMITRIJEVIC 1979, T. LII. 12). Idol A Malo Korenovo törzsterületi leletanyagában ismeretlenek az idolok. Petrivente - Újkúti-dűlő lelőhely ebből a szempontból egyedül álló, hiszen itt két különböző típusú idol is előkerült, melyeket első­sorban a rajtuk lévő vékonyan bekarcolt, kampóban végződő vonaldíszítés miatt soroljuk a Malo Korenovo leletekhez. Az egyik szürkésbarna, finom szemű csillámos homokkal soványított ülő idol töredéke, melynek csak a csípő és a külön kiképzett lábak egy része maradt meg (5. kép 6a-b). A bevágott vonallal jelölt ölénél elöl vízszintesen futó, vékonyan bekar­colt, kampóban végződő vonaldísz látható. Kevés vörös színű festéknyom figyelhető meg az idol különböző részein, elsősorban a kampó körül (füg­gőleges csík formában?) és hátul a láb kezdeténél, a hajlatban és az oldalán (HORVÁTH-KALICZ 2003, 7. kép 3). Ennek az ülő idoltípusnak a formája a Sopot kultúrára, anyaga és díszítése pedig a Malo Korenovora jellemző, így valószínűleg ezek együtt­élésének a hatását fedezhetjük fel rajta. A másik idol vörösesbarna színű, durvább szemű homokkal soványított (5. kép 5), jobb szeme háromszög kiképzésű, melleit két kis bütyök jelöli, alatta maga előtt összetett kezek láthatók. A haja három bekarcolt vonallal van jelölve, nemi szervét kis benyomással hangsúlyozták, jobb oldalán kampóban végződő karcolt vonaldísz van. A szobor valószínűleg trónuson ült, amelyről rekonstrukció is készült (7. kép la) (TOKAI 2003, XVI. t. 2, XXI. t. 2). Díszítés Vonaldísz Malo Korenovo védjegyének a vékonyan, mélyen bekarcolt és a leggyakrabban kampóban végződő vonaldíszt tekinthetjük. Ez a díszítésmód eltér a Vonal­díszes Kerámia kultúráinál megszokott vonalaktól. A DVK Keszthely csoportjára az U átmetszetű, szélesebb vonaldísz jellemző, a Malo Korenovora pedig a V átmetszetű nagyon vékonyan és mélyen karcolt vonalak. Úgy tűnik, hogy a DVK vonal­díszeket puha vagy lekerekített végű eszközökkel alakították ki, a Malo Korenovora jellemző vonal­díszeket pedig nagyon vékony és éles tárggyal - pl. halszálkával, éles csonttal vagy kihegyezett fával -

Next

/
Oldalképek
Tartalom