Zalai Múzeum 14. Müller Róbert 60 éves (Zalaegerszeg, 2005)

Vörös Gabriella: „Láthatatlan” mellékletek a madarasi szarmata temetőben

94 Vörös Gabriella ékszerű bemélyedés. Átm.: 3 x 2,3 cm, M.: 5 mm. g) Korongfibula lapja és pereme, tűszerkezet nélkül. Átm.: 5,5 cm, M.: 5 mm. h) Kéttagú, oldalt lehajlított lábú bronzfibula, tű és rugószerkezet nélkül. H.: 3,9 cm. i) Korong formájú, áttört bronzfibula, zárszerkezet nélkül. Átm.: 2,8 cm. 444. sír (T.: 180-000° D-É, Sh.: 275 cm, Ssz.: 70 cm, Sm.: 125 cm, Vh.: 161 cm) Felnőtt férfi (Mat. vége) bolygatott temetkezése. A koponya előre néz, a föld nyomása következtében a koponya felső része a halántékcsontok közé benyomódott. A kezek a váz mellett nyújtva. A csigolyák nagy része és a bal medence felszívódott. A jobb combcsont a bolygatás következtében hiányzik. Határozott akna nyoma nem látszott. A sír északi végétől 150 cm-re a tükör egyre bizonytalanabb lett, déli végét nem lehetett világosan lehatárolni. A jobb lábszárcsont a bal térd magasságában, a jobb lábfej eredeti helyén, a bal mellett feküdt. A leletek eredeti helyzetben voltak. Leletei: 1. Fibula A koponya fölött 5 cm-re, valószínűleg állatjárásban volt. Kéttagú, alsó hurkolású, oldalt lehajlított lábú, vasból készült. A kengyel téglalap átmetszetű. H.: 5,7 cm. 2. Faedény füle (1. kép 8) A jobb medencelapát felső részénél bontották ki. ívelt, két végén falenyomatos, elvékonyodó rombusz metszetű huzalból készült. Átm.: 4,4 cm (VÖRÖS 2003a, 34). 3. Ovális vascsat karikájának és peckének töredékei A jobb medencelapát alsó felében került elő mindkét töredék. A csat rombusz átmetszetű, a pecek ívelten meghajlik. H.: 1,1 és 1,9 cm. 4. Pénzek Az ágyéki csigolyán voltak (2 db): Constantinus dinasztia AE 3 PR. A v. 324-330 PRC PROVIDENTIAE AVGG vagy CAESS. Constantinus dinasztia PROVIDENTIAE AVGG AE 3 PRA 324-330. 5. Kés A bal medencelapát fölött keresztben, hegyével a bal alkar alatt volt. Egyenes hátú, egyenes élű, középső nyélállású. H.: 14,2 cm, Sz.: 1,8 cm. 6. Tál A bal alsó lábszár belső oldalánál a talpán állva bontották ki. Szürke, korongolt, egyenes oldalú, alsó része kettőskúpos. Felülete matt. M.: 6 cm, Pá.: 9,5 cm, Fá.: 4,7 cm. Az adatok értékelése Összesen öt sír leletanyagában sikerült azonosítani azokat a vas füleket, melyek alakjuk, méretük és legfőképpen a szárakon megmaradt lenyomatok alapján bizonyosan fából készült tárgyakhoz tartoztak. A fülek fesztávolsága alapján, a magasságukat is figyelembe véve próbáltuk elképzelni, hogy valójában milyenek lehettek (1. kép 2, 4, 7, 9). Hengeres testű, tömör fából kialakított, kicsi űrtartalmú tárgyakat feltételezünk, melyeket fadugóval zárhattak le a legegyszerűbben.

2 Az egyik sír leírásánál szerepel egy nagyon fontos megfigyelés, ami rekonstrukciós kísérletemet alátámasztja. A 161. sírnál az ásató leírja, hogy a fül a sír alján függőlegesen helyezkedett el. Arra nem találtam adatot, hogy a sír aljához képest milyen magasságban bukkant elő a vastartozék, ami segítségével a fatárgy magasságát meg lehetett volna adni. A fül helyzete alapján viszont valószínűnek látszik, hogy a fatárgy feneke lapos volt, azon állt, hiszen csak így maradhatott függőleges helyzetben. Nagyon nehéz eldönteni a megmaradt kevés adat alapján és párhuzamok híján, hogy vajon mi lehetett a funkciójuk a felfüggesztett, apró fatárgyaknak. Talán közelebb visz bennünket a megoldáshoz, ha a sírokban elfoglalt helyüket közelebbről is megnézzük. Az öt sír közül négy bolygatatlan volt, de az ötödikben is eredeti helyen találták meg a bennünket érdeklő tárgyat (444. sír). A sírokban kibontott csontvázak alapján gyermek (2 sír), férfi (1 sír) és nő (2 sír) egyaránt előfordult. A gyermekek közül az egyik életkorát ismerjük, 5-7 év körüli lehetett, a másik csontvázának sírban mért hossza alapján fiatalabb volt. A gyermekek nemére a leletek alapján nem tudunk következtetni. A fülek sírban megfigyelt helyzete alapján a fatárgyakat két helyre helyezték el, egyrészt a nyak tájékára, másrészt a csukló, medence környékére. Jellemzően olyan test tájékon tehát, ahol a felfüggesztés leginkább elképzelhető. A tárgyak rekonstruálható mérete alapján valóban nem zárható ki, hogy a nyakban, az övön, vagy a csuklón lógtak eredetileg. A sírban elfoglalt helyük és az életkor összevetéséből semmilyen következetesség nem fedezhető fel. Az gyerekeknél az egyik esetben a nyak táján (161. sír), a másik sírban pedig a jobb csuklónál bontották ki a füleket. A nőknél is előfordul a nyakrész (245. sír) és a csukló is, igaz ebben az esetben a bal oldalon (361). Az egyetlen férfisírban a bal medence az előkerülési hely. A fülek egyediségéről a bevezetőben már esett szó. Tipológiailag határozottan két csoportba sorolhatók, az egyikbe a pánt formájú, keskeny vaslemezből hajlított fülek tartoznak (161.,338., 361. sír) a másikba pedig a kör és rombusz átmetszetű darabok (245., 444. sír).