Zalai Múzeum 14. Müller Róbert 60 éves (Zalaegerszeg, 2005)

Vörös Gabriella: „Láthatatlan” mellékletek a madarasi szarmata temetőben

„Láthatatlan " mellékletek a madarasi szarmata temetőben 95 Az alapanyag a formával összefügg, ugyanis míg a lemezeseket szegletes alakúra hajlították, a huzalból készítettek egyértelműen íveltek. Alig van olyan leletcsoport, amelyik mindkét nem sírjaiban és felnőttek - gyermekek temetkezéseiben is megjelenik, és felfüggesztve használták (talán a csüngők közül a csengő az, amelyik ebbe a kategóriába tartozik, de ezeket Madarason szinte kizárólag a csuklókra fűzve viselték). Az adatok száma kevés ahhoz, hogy kijelenthessem, a tárgyak korosztálytól és nemhez való tartozástól függetlenül kerülnek elő a sírokból. Amennyiben a rekonstrukcióm elfogadható, a kis űrtartalmú edényeket leginkább a pixisek/ tégelyek csoportjához sorolhatjuk, melyek azonban kizárólag nők sírjából kerültek elő, és a bennük talált piros és fehér szemcsék alapján festék tárolására használták őket. A fülek környékéről ilyen anyagot nem írt le az ásató, tehát nagy valószínűséggel más volt a funkciójuk. Esetleg olyan szerves anyag tartalmuk lehetett, melynek a feltárás idejére — ugyanúgy mint a fának — nem maradt nyoma. A leletek alapján a sírok kivétel nélkül a temető késői periódusába tartoznak. Szembetűnő, hogy mindegyikben volt edény, ami a közelebbi kronológiai meghatározásban jelent fontos támpontot. Közülük három jellegzetesen későszarmata - hunkori típus (245., 338., 444. sír), a 161. és 361. sírokban ezzel szemben jellegtelen, kézzel formált, apró edények voltak, pontosabb korhatározásuk bizonytalan. A 361. sírban viszont három pénz került elő, melyek közül a legfiatalabbat a 3. század legvégén verték, ami sírba kerülésüknek a legkorábbi időpontját jelenti. A 444. sír pénzei a 4. század első harmadában készültek. Ha hozzáteszem, hogy a temetőben előforduló legkésőbbi darabot 340-ben verték, nem kétséges, hogy a 361. és 444. sírok a pénzes temetkezések legkésőbbi horizontját jelentik a temetőben (KŐHEGYI-VÖRÖS 1996, 184). A további leletek közül a vasfibulák, a 361. sír üvegpohár töredéke tartoznak még a jellemzően a késői lelettípusok közé. A temető feldolgozása során alkalmam lesz a részletes elemzésre, a sírok kronológiai besorolásának bizonyítására és a leletek alaposabb vizsgálatára. Most elsősorban egy eddig ismeretlen tárgytípusra, és ezzel a szarmata temetők „láthatatlan" leleteire kívántam felhívni a figyelmet. Jegyzetek: 1 Az adatot a település feldolgozásán dolgozó kollegáknak Sóskúti Kornélnak és Wilhelm Gábornak itt is megköszönöm. 2 A rajzokat és a rekonstrukciókat egyaránt Koncz Margit grafikus készítette. Egyfelől pontos tárgyrajzait köszönöm meg, másrészt pedig a rekonstruált tárgyak szemléltetését. Irodalom: KŐHEGYI 1971 Kőhegyi M.: Előzetes jelentés a Madaras-Halmok későszarmata, hunkori temetőjének ásatásáról. — Vorlaufige Mitteilung über die Freilegung des spâtsarmatisch, hunnenzeitlichen Gràberfeldes von Madaras-Halmok ArchÉrt 98 (1971) 210-215. KŐHEGYI-VÖRÖS 1996 Kőhegyi M. - Vörös G.: A madarasi temető római pénzei. In: A numizmatika és a társtudományok II. Szerk.: Krankovics I. Debrecen 1996, 183-199. KULCSÁR 1998 Kulcsár V.: A Kárpát-medencei szarmaták temetkezési szokásai. Aszód 1998. NÉMETH 1987 Németh, P.: Frühgepidische Graberfunde an der oberen Theiss. In: Germánén, Hunnen und Awaren. Hrsg.: Bott, H. Nürnberg 1987, 219-261. VADAY-DOMBORÓCZKI 2001 Vaday A. - Domboróczki L.: Mezőszemere, Kismarifenék. Spatkaiser-frühvölkerwanderungzeitliches Grâberfeldsdetail. Agria 37 (2001) 5-206. VÖRÖS 2003 Vörös G.: Faedény vasalása egy madarasi szarmata temetkezésből. BarbSzemle 1 (2003) 65-69. VÖRÖS 2003a Vörös G.: Barbárok a római birodalom határvidékén. Régészeti leletek a madarasi szarmata temetőből. Szerk.: Pálffy K. Szeged 2003, 1-46.