Zalai Múzeum 14. Müller Róbert 60 éves (Zalaegerszeg, 2005)
P. Barna Judit: Sormás–Török-földek településtörténeti áttekintése. A középső neolitikum
Sormás—Török-földek településtörténeti áttekintése. A középső neolitikum 23 ezt akkor még nem látta bizonyítottnak, a fent említett kultúrák egyidejűséget és az utólagos keveredést egyaránt elképzelhetőnek tartotta. 4. Petriventén elsöprő többségben a Sopot-kultúra leleteivel együtt fordultak elő a Malo Korenovostílusú cserepek, ezért a néhány DVK-val talált darabot későbbi keveredéssel hozták kapcsolatba. Ugyanitt előkerültek a Malo Korenovo-kultúra festett kerámiái is, melyek külső oldalán Malo Korenovojellegű karcolás, belül pedig a Sopot-kultúrára jellemző vörös festés van. Ezek alapján Kalicz Nándor arra következtetett, hogy a Dél-Dunántúlon csak a késői időszakban, a Sopot-kultúra idején jelent meg a Malo Korenovo-kerámia. (HORVÁTH-KALICZ 2003, 18). Ezt az álláspontot képviselte a magyarországi Malo Korenovo-kultúráról írt szakdolgozatában Tokai Zita Mária is (TOKAI 2003, 7, 28). A fentebb ismertetett, Malo Korenovo-importokat is tartalmazó objektumok közül öt a lelőhelynek azon a nyugati részén található, ahol a Sopot-kultúra objektumai abszolút többségben vannak, s — leleteik alapján — maguk a gödrök is a Sopot-kultúrába datálódnak. Két Korenovo-import azonban a Sopotkultúra települési objektumaitól távol, a lelőhely keleti részén került elő: az egyik az I. körárok belső körárkának (31. objektum) A2 jelű szakaszából, a másik pedig egy olyan objektumból (126. objektum), amely túlnyomórészt a korai lengyeli kultúra leleteit tartalmazta (1. kép 2.). Ebből a gödörből s az I. körárokból is előkerültek azonban a DVK másodlagos helyzetben lévő leletei, a Korenovo-leletek jelenlétét tehát csakis ezekkel magyarázhatjuk. Fontos hangsúlyozni, hogy a Sopot-kultúra települése a lelőhelynek erre a részére egyáltalán nem terjedt ki, így a Sopotkultúrával való kapcsolatot ezekben az esetekben teljes egészében kizárhatjuk, a DVK Keszthelyi-csoportjának kis számú objektuma ellenben pont erre a területre koncentrálódik. Feltűnő, hogy a Malo Korenovo-leleteket szolgáltató Sopot-objektumok viszonylag koncentráltan, egymás közelségében helyezkednek el, míg a DVK kontextusú másik két importtöredék előkerülési helye ezektől távol esik (1. kép 2). A Malo Korenovo-kultúra importleleteinek e két csoportja tehát térben is határozottan elkülönül egymástól, ami megerősíti kronológiai különállásukat. A Malo Korenovo-leletek magyarországi felbukkanásának kezdetéhez közvetett adatként szolgál az a tény is, hogy Becsehely (II)-Homokos lelőhelyen, mely a DVK idősebb fázisának végétől a Keszthelyicsoport ideéig volt lakott, egyetlen egy valódi Malo Korenovo-lelet sem került elő. A lelőhelyen az idősebb fázisra keltezett leletek dominálnak, a Keszthelyicsoport csak kisebb részben volt jelen (P. BARNA 2004a, 36). Relatív kronológiai következtetések. A Korenovokultúra első dél-dunántúli megjelenése a DVK Keszthelyi-csoportjának idejére, míg második hulláma a Sopot-kultúra idejére tehető. A két sormási lelőhelyről származó Malo Korenovo-leletanyag nem teszi lehetővé a kultúrán belüli pontosabb datálást. Becsehely (II)-Homokos lelőhely főként a DVK idősebb fázisában, annak végén volt lakott, s csak kisebb részben élte meg a Keszthelyi-csoport idejét. A lelőhelyen nem találtuk meg a Korenovo kultúra leleteit, így tehát az idősebb fázis vége terminus post quem a Malo Korenovo kultúra délnyugat-dunántúli megjelenéséhez. Erre az időpontra abszolút kronológiai adatokkal is rendelkezünk, Becsehely (II)Homokosról. 17 A nyolc, különböző objektumokból származó minta közül a legidősebb BP 6320 +/- 90, ВС 5440-5430; a legfiatalabb pedig BP 6090 +/- 70, ВС 5080^1870 korú. Összefoglalás E munka célja elsősorban Sormás-Török-földek lelőhely középső neolitikus település-történetének áttekintése volt. Ezt a feladatot annak ellenére fontosnak láttuk elvégezni, hogy a lelőhelyen a késő neolitikum a domináns időszak. Témaválasztásunkat főként két tényező indokolta: a Starcevo-kultúra ismert dunántúli lelőhelyeinek száma a mai napig meglehetősen csekély, ezért minden új lelőhely ismertetése jelentős lehet. A másik indok pedig a Keszthelyi-csoport leleteinek és a Malo Korenovoimportok leletkontextusa, melyek kis számuk ellenére is — a szerencsés körülményeknek köszönhetően — hozzájárultak egy kronológiai kérdés tisztázásához.
