Zalai Múzeum 14. Müller Róbert 60 éves (Zalaegerszeg, 2005)

P. Barna Judit: Sormás–Török-földek településtörténeti áttekintése. A középső neolitikum

24 P. Barna Judit Jegyzetek: E munkával köszöntöm Dr. Müller Róbertet 60. születésnapja alkalmából, s kívánok boldog és aktív nyugdíjas éveket. 1 Különösen kiemelkedő a kora lengyeli festett kerámia és az idolplasztika. A viseleti elemeket ábrázoló leletekről ld. P. BARNA 2004b, mely egyben a lelőhelyről megjelent első összefoglalás is. 2 131., 174., 177., 179., 209., 213., 222., 353., 354., 359., 360. és 364. objektumok. A II. számú körárok-rendszer egyes szakaszaiban előkerült néhány Starcevo-kerámia is biztosan másodlagos helyzetű. 3 KALICZ 1977; KALICZ 1978; KALICZ 1979. A fontos Starcevo-lelőhely legutóbbi, szintén az M7-es autópálya építéséhez kapcsolódó kutatásáról Kalicz Nándor előadásban számolt be az Őskor Kutatóinak IV. Összejövetelén, Debrecenben, 2005. március 23-án. A konferencia kötete várhatóan 2006-ban fog megjelenni. 4 A Körös-kultúrából a gorzsai, az öcsödi és a rákóczifalvi edényeket említi, valamint a rákócziújfalui töredéket. A Cris-kultúrából a Círcea-i üreges anthropomorf edényből származó leletet, valamint egy Ostrovul Golu lelőhelyü példányt idéz. Vonatkozó irodalmát Id. BÁNFF

Y 2004a, 270-272! A Köröskultúrából Fogas Ottó további párhuzamként említ egy Hódmezővásárhely-Kotacpart Vata tanyai töredéket is (FOGAS 2003, 50). 5 Tsangli (Presesklo-fázis), Rakitovo. Vonatkozó irodalmát ld. BÁNFF Y 2004a, 270-272! 6 A nyugat-horvátországi késő klasszikus, speciális jegyeket mutató Lineáris С fázis egyidejű a baranyai és szlavóniai Spiraloid A fázissal (MINICHREITER 1992, 75). 7 Stojan Dimitrijevic a kannelúraszerü barbotin hiányát, illetve meglétét datáló értékűnek tartja: a pre-klasszikus Starcevo-kultúra nem alkalmazza, míg a klasszikus szakasztól — Lineáris В fázistól — kezdve éppen ez az egyik legjellemzőbb díszítés (DIMITRIJEVIC 1979, 242-243). E díszítésmód hiánya a sormási leletegyüttesben részben talán kronológiai, de nagyrészt inkább területi okokra vezethető vissza: a kannelúraszerü barbotin hiányán kívül ugyanis semmi más nem támasztaná alá a pre-klasszikus datálást. 8 A különböző kronológiai rendszerek összehasonlítását ld. MINICHREITER 1999, 7! 9 Az 50. objektum foltja a nyesés során még összefüggően jelentkezett (= Làngsgrube), de — mivel csak az objektum alja, a leginkább lemélyülő részek maradtak meg — bontáskor három külön álló gödörre vált szét (50. a-b-c). Az összesítő alaprajz ez utóbbi állapotot rögzíti. 10 Az É-D-i iránytól való elhajlás mintegy 12° nyugat felé. 1

1 Kreiter Eszter, Dr. Kalicz Nándor és Tokai Zita Mária előadása (ld. 3. jegyzet). 12 Ez utóbbi esetben a vörös festés a vonaldísz barázdájában, inkrusztációként jelenik meg. Közöletlen, Horváth László leletmentése (1999 2000). A neolit leleteket e sorok írója dolgozza fel. 13

. TGyM ltsz.: 79.76.2.3. H: 10,2 cm, Sz: 6,7 cm. 14 A fenyőfa motívum — a hasonló szarufa motívummal együtt — a Keszthelyi-csoport területét messze meghaladó stílusjegy, példákat Id. P. BARNA 1999, 13! 15 A horvátországi Korenovo-kultúra és az ottani újkőkorban betöltött szerepe leginkább Stojan Dimitrijevic (DIMITRIJEVIC 1961; DIMITRIJEVIC 1969; DIMITRIJEVIC 1978), Tihomila Tezak-Gregl (TEZAK-GREGL 1993) és Zorko Markovié (MARKOVIC 1989; MARKOVIC 1994) munkáiból ismerhető meg. 16 A kérdést részletesen taglalta a szerző „Újabb adatok a Délnyugat-Dunántúl középső neolitikuma időrendjéhez" című előadása, az Őskor Kutatóinak IV. Összejövetelén, Debrecenben, 2005. március 23-án. 17 A meghatározásokat Dr. Szántó Zsuzsa (MTA ATOMKI KAL) végezte. Munkáját ezúton köszönjük. A lelőhelyről származó összes radiokarbon adatot egy másik, kronológiai témájú munkában tesszük majd közzé (ld. 16. jegyzet). Irodalom: BÁNFFY2001 Bánffy, E.: Neue Funde der Starcevo-Kultur in Südtransdanubien. In: Festschrift für Georghe Lazarovici. Ed.: Draçovean, F. Timiçoara 2001, 41-58. BÁNFFY 2004a Bánffy, E.: The 6™ Millennium ВС boundary in Western Transdanubia and its role in the Central European transition (The Szentgyörgyvölgy-Pityerdomb settlement). Budapest 2004. BÁNFFY 2004b Bánffy E.: Újkőkori és rézkori megtelepülés a Kerka völgyében. — Neolithic and chalcolithic settling int he Kerka valley. ZalMúz 13 (2004) 7-28. P. BARNA 1999 P. Barna J: A dunántúli vonaldíszes kerámia kultúrájának leletei Balatonmagyaród-Kápolna-