Zalai Múzeum 14. Müller Róbert 60 éves (Zalaegerszeg, 2005)

Garam Éva: Avar kori női fejdíszek

Avar kori női fejdíszek 171 díszíti a kiskörös-vágóhídi LXXXI. sír gyűrűjét is. A sírban négyzet alakú arany lemez pártadíszek is voltak, a romonyai síron kívül újabb bizonyíték, hogy az ívelt oldalú és a négyzet alakú véretekkel egyidejűleg is díszítettek pártákat. A győri és az üllői temető pártadíszei kerek, illetve ovális alakú, gyöngycsüngős bronz fülbevalókkal együtt kerültek elő, eszerint veretes pártákat — ha a korábbinál kisebb számban is — a 8. században is használtak. Az ívelt oldalú veretek — a háromkaréjosokhoz hasonlóan — nemcsak pártaveretként, de férfi övveretként és nagyobb számban lószerszámveretként is ismertek. Az Üllő II. 13. sírjának a többivel nem azonos típusú pártaveretei Zelovce/Zsély 34. férfisírjában övveretként tűnnek fel, keskeny téglalap alakú bronz lemez veretek társaságában. Lószerszám véreként az ívelt oldalú veretek nagyobb változatait használták: Devinská Nova Ves/Dévényújfalu (EISNER 1952, Obr. 45, 16-17, 20-21), Dunaújváros (FÜLÖP 1983, 36), Előszállás-Bajcsihegy (közöletlen IKM, Székesfehérvár), Kölked-Feketekapu В (KISS 2001, Taf. 89, 23-64), Szekszárd-Bogyiszlói út (ROSNER 1999, Taf. 52, 1^1, 1-6) lovas, illetve lósírjaiban találunk ilyen aranyozott ezüst vagy bronz préselt véreteket, típusvariációk Stúrovo/Párkány (TOCIK 1992, 112, Obr. 63, 18-40) és Rácalmás (közöletlen IKM, Székesfehérvár) avar temetőiben is ismertek. A sírok a 7. század második feléből származnak. Az ismert ívelt oldalú pártaveretek készítésére alkalmas préselőtövet eddig nem ismerünk. A fönlaki ötvössír préselőtövei közül 2 db (2. kép 8-9) azonban minden bizonnyal pártadíszek/övdíszek préselésére szolgált, egyik az üllői fekvő párta véretekhez — és a szegedi múzeum régi anyagában őrzött hasonló véretekhez —, másik a fordított háromszögekből álló Kiskőrös-vágóhídi véretekhez hasonlít. Négyzet alakú pártaveretek (3. lista - 3. kép) Gyakoriságát tekintve szintén kisszámú tárgytípus. Négy változatával találkozunk: kőfoglalatos, kőfoglalatot utánzó, fonatos díszű és kerek, dudoros közepű. Aranylemezből vagy bronz lemezből préseltek, néha a bronz lemezt vékony aranyfóliával vonták be. 4, 6 és 11 darabos együtteseket ismerünk, amelyek homlokon, halántékon, vagy egy esetben a 4 db a bal váll tájékán került elő. Kőfoglalatos veret: aranylemezből préselték a Kiskőrös-vágóhídi temető LXXI. sírjának kis, bordázott szélű pártavereteit, üres középrésszel, amelyben üveglap betét lehetett. A bolygatott sírban fekvőt Nemeskéri János 34-40 éves férfinek határozta meg, László Gyula szerint a veretek a férfi vászon vagy nemezsüvegét díszíthették (LÁSZLÓ 1955, 33). A sírt préselt kígyófejes gyűrűje a cibakházi pártaveretes sírral kapcsolja össze. A kevés négyzet alakú pártaveret között is általánosnak mondható a fonatos díszű veret, amelyeknek jellegzetessége, hogy a veret felületét az árkolt fonat nem átlósan — mint az a gyakoribb férfivereteknél ismert —, hanem a veret kissé karéjos oldalával párhuzamosan díszíti. Szeged-Kundomb 281. sírjában mindkét verettípus előkerült, feltehető, hogy a vállnál talált veretek közül az átlósan díszítettek boglárok lehettek, de az oldallal párhuzamos mintájúak a hasonlóknak megfelelően pártadíszek voltak. A fonatdíszes pártaveretek viszonylag koraiak, nagygömbös arany és kisgömbös ezüst fülbevaló, vaskarperec, piperekészlet az iregszemcsei, halimbai és Szeged-kundombi sírokat a 7. századra keltezi. Dudoros díszű és rekeszeket utánzó veretek: a Cikó 301. és 307. sír pártaveretei együtt tárgyalandók a Romonya I. 57. sír pártadíszeivel. A cikói 301. sírban 4 db kis dudoros, préselt ezüst veret van, hasonlót találtak 2 db nagy, kőbetétet és rekeszeket préseléssel utánzó négyszögletes verettél együtt a 307. sírban. Romonya I. 57. sírban 4 db nagy, négyszögletes veret, 2 db ívelt oldalú és egy préselt kerek, szirmos rozetta díszítette a fej éket. A romonyai sír nagy négyzet alakú vereteit — „four quadrangular br. mounts of repussé on the occipital bone, remnants of leather unter them" (KISS 1977, 113) — Balogh Csilla tévesen a préselt négyzet alakú mellboglárok közé sorolta (BALOGH 2000, 221). Az összekapcsolódó kis csoport a romonyai ívelt oldalú vereten keresztül kapcsolódik a pártadíszek előző csoportjához. Kísérő mellékletekben e kis csoport nem gazdag, a sírok legkiemelkedőbb melléklete a díszes — Cikó 307. sírban és Romonya 57. sírban — többféle verettél díszített párta (rekonstrukciót ld. 3. kép 7!). A kapcsolódó szálak alapján a négyzet alakú veretek vegyes csoportját szintén a 7. században, a század második felében használták. Ezt a keltezést megerősíti a romonyai sír préselt szirmos rozettája, amelynek analógiájával, keltezésével a vörösmarti sír kapcsán foglalkoztam (GARAM 1982, 198). A rozetta ebben a sírban és a középavar korra keltezhető több sírban — pl. Dunapentele, Káptalantóti — lószerszámveretként szerepel. Eszerint a szirmos rozettákat is egyaránt használták fej ékek és lószerszámzat díszítésére, nem csak e korban, hanem a kora avar kor legelején is, hiszen a szegvári férfi fejpántok rozettáihoz hasonlók szintén ismertek kora avar kori lószerszámveretként is. Szirmos rozetta préselőtöwQ a Biskupin-i 7. századi készletben található (CSALLÁNY 1933, VIII. t. 10). Nem azonos a romonyai verettél, eltérő a szirmok száma ugyanúgy, mint a készletben található kisebb rozettához való préselőtő is csak hasonló, de nem azonos a kora avar kori férfi homlokpántokat díszítő hasonló véretekkel.