Zalai Múzeum 14. Müller Róbert 60 éves (Zalaegerszeg, 2005)

Garam Éva: Avar kori női fejdíszek

170 Garam Eva mekfőkötő homlokot díszítő ékköve. A gyermek életkorát (inf. I) tekintve talán az utóbbi feltételezés az igaz. Ismerve a várnai — a karperecek mérete alapján — felnőtt női ékszerkészletet, keskeny, közepén ékköves arany diadémmal (DIMITROV 1963, 65-79), amely a ravennai 6. századi mozaikképek alapján (San Apollinare Nuovo) felnőtt lányok/nők fejtetőn felkontyolt haját vette körbe, kevésbé valószínű, hogy a horreumi kisgyermek ékköves diadémot viselt volna. Az avar kori női fejdíszek legismertebb egyedi darabjai az életfával és madarakkal díszített cibakházi pártadíszek: fordított szív alakú, bizánci eredetű arany lemez veretek, amelyeket bronz lemez alátéttel együtt préseltek és a széleken levő apró lyukakon keresztül varrtak fel egy széles textil- vagy bőrszalagra. Elhelyezkedésük a koponyán levő patinanyomok alapján egyértelmű (LÁSZLÓ 1955, 239-252, Pl. LIV; GARAM 2001, 164, Taf. 122, 1). Gyakoribb, általánosabb típusok: Háromkaréjos pártaveretek ( 1. lista - 1. kép) Függőlegesen összekapcsolódó három kör: így alakulnak ki a háromkaréjos veretek. Ezüst vagy bronz lemezből préseltek, aranyozottak. A 20-22 sűrűn egymás mellé felvarrt, vagy kis hurkos fülekkel felerősített keskeny veret a párta vagy hajleszorító textilszalag homloki részét, halántéktól halántékig díszítette. Az eddig ismert háromkaréjos pártaveretek nagy része viszonylag gazdag leletegyüttesű női sírból származik. Arany és ezüst, kis- és nagygömbös fülbevaló, kerek üveggyöngyök, trapézfejű lemezgyűrűk, vaskarperecek, szűrőkanál, vastag bronzlánc jellemzi a békéscsabai, halimbai és kiszombori sírokat, amelyeknek keltezését a felsorolt kora avar kori tárgytípusok mellett a Békéscsaba-Reptér-i sír félbevágott solidusa is megerősíti (Heraclius és Heraclius Constantinus 616-625, ld. SOMOGYI 1997, 28-29). A 7. század közepére keltezhető Alattyán 37. férfisírja is, amelyben az apró gömbös ezüst fülbevaló, csont szíjvég, pásztorkészség és nyílhegyek mellett a jobb felkarcsontnál egy aranyozott préselt bronz lemez háromkaréjos veret is volt. Szerepe bizonytalan, de a háromkaréjos pártaveretek csoportjába tartozik. Biztosan fejdísz része volt a zelovcei/Zsély temető 364. sírjában a koponya tájékán talált 2 db aranyozott préselt bronzveret. Felszerelésük kis hurkos fülek segítségével történt. A sír a kerek, gyöngycsüngős bronz fülbevalók és a sötétszínű dinnyemag gyöngyök alapján a 8. század elejére keltezhető. A zsélyi veretek a háromkaréjos préselt pártaveretek eddig ismert legfiatalabb példányai. A háromkaréjos verettípus nemcsak pártadíszként, de lószerszám véreiként is ismert. A 7. század első, illetve a második felére keltezhető Várpalota-Gimnázium 141. és Káptalantóti 34. lósírjában a női sírok pártavereteivel formára megegyező, kissé nagyobb méretű, de hasonló díszítésű (a dudoros körközepeket körülvevő préselt gyöngysorutánzat) aranyozott préselt bronz véreteket találtak (ERDÉLYI-NÉMETH 1969, 186; BAKAY 1973, 63, XL. t. 13-23). Háromkaréjos veretek készítésére szolgáló préselőtő ismert a kunszentmártoni ötvössírból (CSALLÁNY 1933, II. t. 16), bizonyítva, hogy a kora avar kori pártadíszek avar területen készültek. Mérete megegyezik a női sírok pártavereteinek méretével, díszítése azonban, a körközepeket körülvevő, ellentétesen állított kis háromszögek sora, eddig egyedülálló. Megjegyzendő azonban, hogy az eddig közölt háromkaréjos veretek is az azonos típuson belül csak hasonló, de eltérő mintájúak, azaz még számos, a kunszentmártonihoz hasonló préselőtő előkerülésére számíthatunk. ívelt oldalú pártaveretek (2. lista - 2. kép) A háromkaréjos véretekhez hasonlóan nem nagyszámú csoport. A veretek jellegzetessége alakjuk; az alapforma a csúcsával szemben állított háromszög — Kiskőrös-Vágóhíd LXXI. sír veretei, amelyeket már László Gyula (LÁSZLÓ 1955, 25) pártadísznek határozott meg —, az általános forma pedig az oldalívekkel ellátott. A legkorábbi darabok még aranylemezből préseltek, kivágottak, a kivágásokban üveglapbetétekkel a kiskörei 131. sírban a betétek még megvannak. Ismert ennek utánzata is, még szintén aranylemezből, de a betétek már csak imitáltak (magyarországi ismeretlen lelőhelyü darab). Általánosabbak a bronz lemezből préseltek, ezekből több darab (6, 9) díszítette a pártát. A veretek, az Üllő I. 229. sírban és Győr 861. sírban megfigyeltek szerint álló helyzetben voltak felvarrva a pártára, fekvő helyzetben csak Üllő II. 13. sírjának kissé más típusú veretei helyezkedtek el. A bronz lemezeket a győri temetőnél tett megfigyelések szerint bőrre/bőrszalagra varrták.

1 Az ívelt oldalú pártaveretek Romonya I. 57. sírjában négyzet alakú és rozettás pártadíszekkel együtt alkottak egy egyedi szépségű pártát (részletesen ld. a négyzet alakú pártadíszeknél!). Üllő II. temető 13. és 14. egymás közelében lévő sírjában pedig ívelt oldalú pártavereteket, illetve nagy, négyszögletes, rekeszeket utánzó préselt boglárpárt találtak (CS. SÓS 1955, Pl. LVII, 2-11, 14, 17). Az ívelt oldalú pártaveretek legidősebb, aranylemezből préselt darabjai a kiskörös-vágóhídi IV. sír és a kiskörei 131. sír kísérőleletei segítségével keltezhetők a 7. század második felére/utolsó harmadára. A kiskőrösi sír ékszergallérjának préselt veretei, félgömb alakú talpas ezüstkelyhének szára és kígyófejes karperece ennek a korszaknak jellegzetes tárgya. Kígyófejes karperec volt a cibakházi gazdag, arany pártaveretes sírban is, és hasonló, préselt kígyófej