Zalai Múzeum 13. Németh József 70 éves (Zalaegerszeg, 2004)

Megyeri Anna: A zalaegerszegi zsinagóga [ma hangverseny- és kiállítóterem] építéstörténete

A zalaegerszegi zsinagóga (ma hangverseny- és kiállítóterem) építéstörténete 221 Engelsmann Izrael főrabbi megható beszédben ismertette az ünnep jelentőségét és fontosságát, majd a vendéglőbe vonultak. A köszöntések sorát Rechnitzer Lipót, a temetkezési egylet elnöke nyitott meg. Fischer László hitközségi elnök és Fenyvesi Miksa, az ünnepség indítványozói felszólalásukban hangsú­lyozták, hogy ily ünnepélyek alkalmával a hitközségi tagok vallási célra szoktak adakozni, s felkérték a jelenlévőket, hogy ez alkalommal adományaikkal a zsinagóga felépítési költségeihez járuljanak hozzá. Az újságban közölt adatok szerint ekkor a 84 családfő öt és ötszáz forint közötti összegeket ajánlott fel. Többen természetbeni felajánlást tettek: Fürst Benedek 10.000 téglát, Weisz Ede 10.000 cserépzsindelyt, Singer Sándor és társa 50 métermázsa meszet, Ritscher Gyula 100 szekér homokot, Boschán Ödön 200 kilogramm vasat ígért. Március 17-én a „Chevra Khadisa egyesület hölgyrendező bizottsága" zártkörű tánccal egybekötött családias estélyt rendezett, ahol Stern Farkas ismét 500 forintot ajánlott fel a zsinagóga építésére. Példáját követve Fischer Miksa és a zalabéri Mayer János 100-100 forintot adományoztak. A templom berendezéséhez „Rosenberger Zsigmondné és Ragendorfer Jakabné l-l thora köpenyt, Fenyvesi Miksáné 1 oltárterítőt, Ritscher Gyuláné oltár szőnyeget" ajánlottak fel. A nagylelkű adományok egy része valóban csak felajánlás volt, mert mint az 1904­es jegyzőkönyvből kiderül, a később aktuálissá vált gyűjtés során jóval kevesebben adakoztak A rendezvény után a képviselőtestület megbízta Rauscher Miksa 32 neves szombathelyi építészt a templom átalakítási terveinek elkészítésével. Az 1895. febr. 7-én tartott ülésükön elfogadták az elkészült tervet, s az építési alapból hatszáz koronával hon­orálták. A költségeket ekkor 46.800 koronában állapí­tották meg, a hiányzó összeg előteremtése érdekében megbecsülték a templomüléseket, kölcsön felvételét tervezték, s a hitközségi adóra templomépítési pótadót szándékoztak kivetni. 1898-ban már újabb, hatvanezer korona költségen történő átalakítás mellett döntöttek, s a költségek fede­zésére a községi takarékpénztártól valóban felvettek negyvenezer korona kölcsönt. 33 A ügyek intézésére Gráner Géza, Büchler Jakab, Dr. Obersohn Mór és Schütz Sándor urakat, az építés főfelügyelőjéül Lányi Kálmán királyi mérnök urat kérték fel, aki régóta nagy figyelemmel kísérte a templomépítés körüli vitát. Az átalakítás tervét hamarosan végleg elvetették, mert a régi templom házakkal körülvett telkét nem tar­tották alkalmasnak arra, hogy ott egy „díszes, monu­mentális templom kellőképpen érvényesülhessen." 34 Sok fejtörést okozott, hevesen vitatkoztak arról, hol találhatnának megfelelő építési telket. Végül a városközponttól távolabb, a Temető, 1903-tól Wlassics Gyula 35 (ma Ady Endre) utcában, a régi utca foly­tatásaként ekkor kiépülő területen néztek ki telket, melyet Grünbaum Ferenc és Miszori uraktól szándé­koztak megvásárolni Ekkor a tervezett kivitelezési összegnek alig több mint fele állott rendelkezésükre. 1898 végén ezt gyara­pította a Gráner család nagylelkű adománya, kiknek tagjai Gráner Jakab és Gráner Teréz emlékére a templom építéséhez 2000 koronát ajánlottak fel. A hitközség újjászervezése, a templom építése 1899-ben új fejezet kezdődött a hitközség életében. Megújult vezetősége, az elnök Boschán Gyula 36 és az alelnök Büchler Jakab elhatározta, hogy a hitközség intézményeit és ügykezelését modernebbé teszik, valamint felépítik a templomot. Ismét kerestek egy építkezésre alkalmasabb, nagyobb telket, de ez most sem sikerült. Az 1900. évi rendes közgyűlés megbízta az építési bizottságot, hogy elkészíttesse, felülvizsgáltassa a terveket és a költ­ségvetést, valamint intézkedjék a legjobb belátása szerint. A bizottság 1901 januárjában tette közzé pályázati hirdetményét az immár 80.000 korona költ­séggel építendő templom tervrajzának és költ­ségvetésének elkészítésére a következő feltételekkel: a pályaműveket 1901. március l-ig az építőbizottság elnökéhez kell eljuttatni jeligés, zárt borítékban; a legjobb pályaművet 1000 korona pályadíjjal jutal­mazzák; a pályázaton csak magyar honpolgár vehet részt. 37 Még ez évben a hitközség az 1868. évi kong­resszusi statútum 38 szellemében átalakította alapsza­bályait 39 , így a „status quo ante" 40 állapotból kilépett és a „haladó hazai zsidóság sorába állott", írta a helyi Zalamegye hetilap újságírója. Közgyűlését már e szellemben tartotta 1901. március 3-án. Ekkor válasz­tották meg a hitközség elnökéül Boschán Gyula ügyvédet, aki a régi alapszabályok szerint működő hitközségnek egy évig már elnöke volt, s „ez idő alatt oly osztatlan elismerésre talált hitfelei részéről, hogy még jelölni sem akartak mást mellette." Boschán Gyula megválasztása alkalmával kifejtette, hogy mindent el fog követni, hogy a hitközség ügyeit felvirágoztassa, mert kortársai megbecsülését hű sáfárkodással, céltudatos vezetéssel és áldozatkész szolgálattal szeretné kivívni. Mivel tudta, hogy a hitközség nagy feladatok megoldása előtt áll, ezért a hitközség tagjaitól nemcsak szellemi, hanem anyagi segítséget is kért. Megválasztották a hitközség adókivető bizottságát Weisz Ármin, Fürst Salamon, Fischer Pál, Ragendorfer Samu, Mondschein Samu, Heinrich Pál, Garai Lipót, Faragó Béla, Rechnitzer

Next

/
Oldalképek
Tartalom