Zalai Múzeum 13. Németh József 70 éves (Zalaegerszeg, 2004)

Megyeri Anna: A zalaegerszegi zsinagóga [ma hangverseny- és kiállítóterem] építéstörténete

222 Megyeri Anna Miksa személyében. A hitközségi képviselet részéről a következőket: Schütz Sándor, dr. Grünwald Samu, dr. Fürst Béla, Pfeifer Henrik, dr. Rosenthal Jenő, Fuchs Samu, Kohn Jakab, Heinrich Vilmos, Schwarcz Mór, Breisach Samu, Rosenberger Zsigmond, Grünbaum Ferenc. A számvizsgáló bizottság tagjai: Mondschein Samu, Weisz Ármin, Rosenthal Gyula, Balassa Benő és Pataki Gusztáv. Egyházkerületi képviselő Boschán Gyula és dr. Obersohn Mór lettek. Ekkor látta el záradékkal a Chanuka Egylet módosított alapszabályát a belügyminiszter bemutatási záradékkal,

41 s újult meg a Nőegylet alapszabálya is 1902-ben.

42 Az izraelita hitközség elöljárósága a megújulás szellemében kérte fel Sebők Samut, a zalaegerszegi állami főgimnázium tanárát, hogy a hitközség irattárát rendezze, szerkessze meg a megőrzendő okmányok és iratok kezelési rendszerét. E feladatot az új templom építése előtt különösen fontosnak találták. A rendezésről készült jelentés nyomtatásban is megjelent.

43 Az irattár rendezése azért is szükséges volt, mert már 1870-ben panaszolták, hogy az irattár „rendezetlenségénél fogva" a szükséges iratokat nem lelték, s attól féltek, hogy az oda elhelyezett értékes tárgyak is eltűnhetnek. Az akkor megbízott háromtagú bizottmány munkájáról feljegyzés nem maradt, az irattár sem lett használhatóbb. Az 190l-es rendezésről készült ismertetés címszavai jól bemutatják a hitélet sokszínűségét, a hitközség közigazgatásának szerteágazó feladatait, bevételi forrásait is.

44 Sebők Samu tanár úr alapos munkát végzett. „Ha netalán a jövőben valaki a magyar zsidóság kimerítő történetét megírja, ez iratok számára nagy értékűek lesznek." - írta, s nem tudhatta, hogy munkája hiábavaló, s a jövőbe vetett reményei szertefoszlanak. A templomépítés mindinkább közüggyé vált. 1901ben a 150 tagú Chanuka Egylet nemcsak a szegény gyerekek téli ruházatára, hanem a templom építésére is gyűjtött a Kummer kávéház két kedélyes termében tartott jótékony célra rendezett „ozsonnáján."

45 A kereskedő ifjak egyesülete az építendő templom orgonája javára rendezte újabb téli mulatságát, mely 1000 forint bevételt hozott.

46 1901. március 2-án a zsidó ifjúság az Arany Bárány szálló emeletei nagytermében felolvasással egybekötött táncestélyt rendezett azzal a szándékkal, hogy bevételét az épülő új templom berendezésére fordítsa. A belépőjegy ára két korona, a családi jegyé öt korona volt. A mulatság 2087 korona 86 fillért jövedelmezett. A műsor Sebők Samu tudományos felolvasása nyitotta meg „Jesurun"

47 címmel, a „Váratlan fordulat" című jelenetet Fürst Hermina és Eisner József adták elő. Berger József humoros és sok derültséget okozó felolvasását Weisz Ilonka „Bál után" című magánjelenete követte. Kiss József: Tüzek című költeményét Lachenbach Pál szavalta, zárszót Balassa Benő rendezőbizottsági tag tartott.

48 Az építési pályázatra, bár többen is érdeklődtek, mindössze öt pályamű érkezett. Közülük Stern József

49 budapesti műépítész tervét találták a legalkalmasabbnak. Az építész két elképzelésének tervrajzait is elküldte. A hitközség kényszerűségből, bár először ragaszkodtak a nagyobbhoz, a kisebb költségvetésű építési tervet választotta, apróbb javításokat is kérve a tervezőtől. A Magyar Mérnök és Építész Egylet középítészeti szakosztálya 1901. november 4-i ülésén a „zalaegerszegi imaházra „Jehova" jelige alatt beérkezett pályaművet Komor Marcell, Körösi Albert és Jablonszky Ferenc építészekből álló bíráló bizottság bírálta meg."

50 A bírálók építészek egyike, Komor Marcell Jakab Dezsővel tervezte az 1900-1902-ben épült szabadkai zsinagógát. A bírálatot követően a hitközség a pályatervet végleg elfogadta, ám még mindig voltak ellenzői az építkezésnek, akik úgy gondolták, a régi épület

51 renoválása is elegendő. Az új vezetőség azonban ragaszkodott elképzeléséhez, meggyőzően érveltek: a hitközségnek fel kell építenie új, szép, monumentális, a mai kor követelményeinek megfelelő templomát, ahol a belépő hívőt áhítat szállja meg, mely elég tágas a hívek befogadására, ne legyenek kénytelenek a nagy ünnepeken bérházban tartani az istentiszteletet. Egy hitközség soha nem lehet annyira szegény, hogy a vallásosság terjesztésére ne áldozhatna, hangsúlyozták.

52 A hiányzó költségek előteremtéséhez nagy segítséget kaptak a város választókerületének országgyűlési képviselőjétől, Farkas Józseftől, akinek közbejárására a kormány lehetővé tette számukra, hogy az országos tanítói nyugdíjintézet és gyámalapból egy hosszúlejáratú, 120000 koronás kölcsönt vegyenek fel a község tulajdonát képező ingatlanok és a „Gabella" jövedelem lekötése mellett. Kérésüket támogatta a zalaegerszegi születésű Wlassics Gyula kultuszminiszter is. 1902-ben a nyugdíjalaptól kapott kölcsönből a takarékpénztártól felvett kölcsönt azonnal visszafizették, s így lekötött ingatlanaik tehermentessé váltak. A templom építésére négy vállalkozó jelentkezett. Közülük Morandini Tamás

53 zalaegerszegi vállalkozót bízták meg, aki a belső berendezéssel együtt 100000 koronáért elvállalta a munkálatokat. Morandini építész nemcsak a legkedvezőbb ajánlatot tette, hanem a hitközség bizalmát is bírta, mert már a korábbiakban többször ingyenes tanáccsal látta el az építési bizottságot. Oszlopos tagja volt a Zalaegerszegi Kereskedelmi Körnek is, ahol 1902-ben megválasztották a számvizsgáló bizottság tagjának.

54