Zalai Múzeum 13. Németh József 70 éves (Zalaegerszeg, 2004)

Kvassay Judit–Kiss Viktória–Bondár Mária: Őskori és középkori település emlékei Zalaegerszeg–Ságod–Bekeháza lelőhelyen

Őskori és középkori település emlékei Zalaegerszeg-Ságod - Bekeháza lelőhelyen 131 Vörösesbarna, apró kaviccsal és kerámiazúzalékkal soványított, egyenesen elvágott peremű, ívelten kónikus tál töredéke profilált fenékkiképzéssel. M: 15,7 cm; pá: 37,6 cm; 7. gödör, ltsz.: M.2003.7.13.12. (15. kép 1). Vörösesbarna, homokkal soványított, egyenesen elvágott peremű, gömbszelet alakú tál perem- és oldaltöredéke. Felülete durvított. TM: 11,5 cm, pá: 30 cm; 7. gödör, ltsz.: M.2003.7.13.17. (15. kép 2). Szürkésbarna, homokkal és kerámiazúzalékkal soványított, egyenesen elvágott peremű, gömbszeletalakú tál perem- és oldaltöredékei, letört bütyökfogó nyomával, 3 db. TM: 12 cm, pá: 30 cm; 7. gödör, ltsz.: M.2003.7.13.22. (15. kép 3). Vörösesbarna, kerámiazúzalékkal soványított, egyenesen elvágott peremű, ívelten kónikus tálak peremtöredékei, 8 db. Pá: 28, 20 ill. 12 cm; 7. gödör, ltsz.: M.2003.7.13.23. Kisméretű, vörösesbarna, kavicszúzalékkal soványított, egyenesen elvágott peremű, ívelten kónikus tál töredékei, 3 db. M: 5 cm, pá: 14 cm; 7. gödör, ltsz.: M.2003.7.13.24. (15. kép 4). Hasonló, szürkésbarna, kisebb tálak peremtöredékei, 5 db; 7. gödör, ltsz.: M.2003.7.13.25. A 2. és 3. táltípushoz egyaránt tartozhatnak a vörösesbarna, kavics- ill. kerámiazúzalékkal soványított, durva felületű tálak aljtöredékei, több esetben profilált aljkiképzéssel, 23 db. Fá: 7 ill. 8 és 9 cm;. 7. gödör, ltsz.: M.2003.7.13.53. (17. kép 4-6). Hasonló, profilált aljkiképzésű, vörösesbarna színű, kavicszúzalékkal soványított tálak vagy fazekak oldalés aljtöredékei, 3 db; 7. gödör foltjából, ltsz.: M.2003.7.12.1-3. Bögrék A bekeházai telepen előforduló példányok egyszerű, ívelt profilú, kihajló peremű, nyomott gömbös testű, egy fülű bögrék (11. kép 3^4) ívelt vagy kissé profiláltabb fenékrésszel (11. kép 5-7), amelyek a közép-európai korai bronzkori kultúrákban általánosak (pl. PODBORSKY et al. 1993, Taf. 166. 14; NEUGEBAUER 1979, Abb. 3. F). A díszített változatokra csak apró, vékonyfalú töredékek utalnak (18. kép 1-2, 19. kép 7-8; leírásukat ld. a díszített edénytöredékeknél). Sötétbarna, fényezett felületű, homokkal soványított, ívelten kihajló peremű, töredékes, gömbös testű bögre. M: 8,4 cm; pá: 9 cm; 7. gödör, ltsz.: M.2003.7.13.2. (11. kép 4). Barna, csillámos homokkal soványított, ívelten kihajló peremű bögre peremtöredéke fül töredékével. TM: 2,4 cm; sz: 4,5 cm; v: 0,4 cm; 7. gödör, ltsz.: M.2003.7.13.5. Sötétszürke, homokkal soványított, fényezett felületű, nyomott gömbös testű bögre töredéke letört füllel. M: 6,3 cm; sz: 7,6 cm; v: 0,6 cm; 7. gödör, ltsz.: 2003.7.13.35. ívelt peremű bögre felső harmadának töredéke füllel. M: 6 cm, sz:4 cm, v: 0,6 cm; 7. gödör, az M.2003.7.13.40. leltári számú töredékek között (11. kép 3). Szürkésbarna, homokkal soványított, kihajló peremű, fényezett felületű, vékonyfalú edények peremtöredékei, 3 db; 7. gödör, ltsz.: M.2003.7.13.31. Valószínűleg hasonló, vékonyfalú, simított felületű bögrék szürke ill. szürkés vörös színű, homokkal ill. kavicszúzalékkal soványított aljtöredékei, 6 db. Fá: 2,5 cm, 5 cm, 6 cm ill. 8 cm; 7. gödör, ltsz.: M.2003.7.13.52. (11. kép 5-7). Sötétbarna, csillámos homokkal soványított, nyomott gömbös testű, vékonyfalú bögrék oldaltöredékei, 5 db; 22. gödör, ltsz.: M.2003.7.20.7. Fekete, homokkal soványított, gömbös testű bögre oldaltöredékei, 2 db; 22. gödör, ltsz.: M.2003.7.20.9. Díszített edénytöredékek Nagyobb méretű, vastagfalú tálakhoz és fazekakhoz tartozhatott néhány bemélyített vonalmintákkal díszített oldaltöredék (18. kép 3^4). A mélyen bekarcolt, vízszintes, párhuzamos vonalminta jó párhuzamát láthatjuk egy böheimkircheni töredéken (NEUGEBAUER 1977, Taf. 14. 5). A függőleges, párhuzamos vonalkötegminta durvább kialakítással amforákon is előfordul Böheimkirchen-Hochfeld anyagában (pl. NEUGEBAUER 1977, Taf. 17. 9). Sűrűbb, vékonyabb függőleges vonalmintákkal kisebb méretű edénykéket díszítettek (NEUGEBAUER 1977, Taf. 89. 6-7; HAHNEL 1988, Taf. 69. 14). ívelt nyakú, profilait vállú bögréhez, esetleg kisebb tálhoz tartozhattak az előzőeknél vékonyabb falú, vízszintes és ferdén bekarcolt vonalmintás oldaltöredékek (18. kép 1-2); az egyik töredéken a minta fület vagy bütyökdíszt keretez (18. kép 2; vö. BENKOVSKYPIVOVAROVÁ 1977, Abb. 1. 2, 12). Sűrű, függőlegesen bemélyített díszítéssel találkozunk egy nagyon vékonyfalú edényke két töredékekén (19. kép 7-8). Utóbbi, besimításszerűen sekély kannelúramintás edénytöredékek esetében az sem zárható ki, hogy a lelőhely középső rézkori anyagából keveredtek a bronzkori gödrökbe. Az egymás melletti sorokban vagy többsoros sávokban az edény felületére tapasztott plasztikus bütykökkel való díszítés (18. kép 5) nem idegen a Veterov kultúra és a Böheimkirchen csoport keramikájában (NEUGEBAUER 1977, Taf. 55. 2), hasonló módon alakították ki a jellegzetes bütyöklábakat is. Szürkésbarna, kerámiazúzalékkal soványított, fényezett felületű, profilait vállú bögre töredékei, 2 db.