Zalai Múzeum 13. Németh József 70 éves (Zalaegerszeg, 2004)

Kvassay Judit–Kiss Viktória–Bondár Mária: Őskori és középkori település emlékei Zalaegerszeg–Ságod–Bekeháza lelőhelyen

132 Kvassay Judit - Kiss Viktória - Bondár Mária Vékony, vízszintes és ebből kiinduló ferdén bekarcolt, párhuzamos vonalakkal díszített (4—4 vonal), az egyik töredéken letört bütyök vagy fül nyomával. M: 2 ill. 2,5 cm, sz: 5,6 ill. 2,5 cm; v: 0,5 cm; 7. gödör, ltsz.: M.2003.7.13.26. (18. kép 1-2). Szürkésbarna, apró kavicsokkal soványított edénytöredék, mélyen bekarcolt, vízszintes, párhuzamos vonalmintával díszítve. M: 4 cm; sz: 3,9 cm; v: 1,1 cm; 7. gödör, ltsz.: M.2003.7.13.27. (18. kép 3). Vörös, kerámiazúzalékkal soványított, vastagfalú edény töredéke, függőleges, párhuzamos bekarcolt vonalakkal díszítve. M: 2,6 cm; sz: 5 cm; v: 1,1 cm; 7. gödör, ltsz.: M.2003.7.13.28. (18. kép 4). Vörös, homokkal és apró kavicsokkal soványított edények töredékei, plasztikus bütykökkel (esetleg bütyöklábakkal?), 4 db; 7. gödör, ltsz.: M.2003.7.13.43. (18. kép 5). Sötétbarna, vékonyfalú, ívelt oldalú edény töredékei, sűrűn egymás mellé helyezett, keskeny, függőleges kannelúramintával, 3 db. Felülete erősen kopott. M: 3 cm; sz: 7 cm; v: 0,2 cm; 11. gödör, ltsz.: M.2003.7.15.10. (19. kép 7-8). Hasonló került elő a 22. gödörből is; ltsz.: M.2003.7.20.13. A Izsinór(Litzen) -díszes kerámia A 7. objektumból előkerült, fekete, fényezett felületű, homokkal soványított, tölcséresnyakú, nyomott gömbös testű, töredékes füles bögre (18. kép 9) illetve egy hasonló peremtöredéke (18. kép 10) formájához és díszítéséhez elsősorban Alsó-Ausztriában és Burgenlandban (Guntramsdorf: PITTIONI 1954, Abb. 169. 4-5; Grosshöflein-Föllik: BENKOVSKYPIVOVAROVÁ 1977, Abb. 1. 9, 16), illetve ÉszakHorvátország területén (Vindija barlang: SIMEK 1975, T. I. 1) találunk jó párhuzamokat. A bekeházai bögrék peremén két, illetve három egymás alatti vízszintes sávban bemélyített, sávonként hat-hatsoros zsinórlenyomat-dísz (Litzen-minta vagy álzsinórdísz) látható. A párhuzamként felsorolt példányokon (továbbá a Golling-Salzach, Dürnkrut és Hausstein lelőhelyen előkerült bögréken, vö. HELL 1944-1950, 173-175, Abb. 1-2; NEUGEBAUER 1976, 24-25, Taf. 5. 1-3; DAIM - RUTTKAY 1981, Abb. 12. 1) szintén hatsoros zsinórlenyomatból alakították ki a mintasávokat. A podgoraci, hasonló bögretöredékeket zömmel hétsoros álzsinórminta díszíti, de itt is előfordul hatsoros sáv (MAJNARIC-PANDZIC 1976a, Tab. 5. 7). A bekeházai töredékeken a párhuzamként említett álzsinórdíszes bögrék fontos jellemzője, a nyakhajlatban, a füllel szemközti oldalon elhelyezett lapos bütyökminta hiányzik, de a kissé nyomottabb testű, soproni bögrén sincs ilyen bütyök (BENKOVSKY-PIVOVAROVÁ - GÖMÖRI - KAUS 1982-1983, l.kép 1). Az álzsinórdíszes kerámia másik alaptípusa az a fekete, csillámos homokkal soványított, kívül-belül gondosan fényezett felületű, tölcséresnyakú, nyomott gömbös testű tál, amelynek perem- és válltöredékei a 22. gödörből láttak napvilágot, egy további, hasonlóan díszített fültöredékkel együtt (utóbbinál a fül két szélét hat-hat soros zsinórlenyomat díszíti; 18. kép 12). A tál nyakán hullámvonalban nyolcsoros álzsinórdísz található (18. kép 8), és nyolcsoros minta van az 5. kutatóárok mélyítésekor, 0-30 cm-nél talált szórvány táltöredéken is (18. kép 11). Hasonló, tölcséresnyakú, álzsinórdíszes tálat szlovéniai és horvátországi lelőhelyekről, illetve néhány magyarországi leletegyüttesből ismerünk: hullámvonalalakú Litzen-mintával lg (KOROSEC 1957, T. I. 1), hullámos és egyenes sávval Koprivnicki Ivanec-Piskornica telepéről (MARKOVIC 1993-1994, T. 9.3), továbbá Slivnicáról (STRMNCIKGULIC 2001, Fig. 6) és Vörsről (HONTI 1994, Abb. 8.4). Egyenes sávos mintával díszített, hasonló tálakat Notranje goricén (KOROSEC 1957, T. III. 1; DULAR 1999, Abb. 2. 1), Podgoracon (MAJNARICPANDZIC 1976a, Tab. 2. 6), Somogyváron (HONTI 1994a, V t. 4, VII. t. 14) és Koroncón (MITHAY 1942, IV t. 1) találtak. Az ausztriai leletek között egyelőre csak egyenes mintasávval díszített tálakra van adat: Drassburgból (BENKOVSKY-PIVOVAROVÁ 1972, Abb. 3. 2), Böheimkirchenből, Guntramsdorfról (NEUGEBAUER 1978, Abb. 6. 12). A bekeházai, erősen tölcséres nyakú és a perem szélességénél jóval keskenyebb vállú tálhoz formailag a Koprivnicki Ivanec-Piskornicáról említett, továbbá talán a koroncói példány áll a legközelebb. Fekete, fényezett felületű, homokkal soványított, tölcséresnyakú, nyomott gömbös testű, töredékes füles bögre. Peremén, egymás alatt két sávban hatsoros álzsinór(Litzen)-dísz látható. Füle letörött. M: 8,5 cm; pá: 6,2 cm; 7. gödör, ltsz.: M.2003.7.13.1. (18. kép 9a-b). Fekete, fényezett felületű, homokkal soványított, tölcséresnyakú, nyomott gömbös testű bögre peremtöredékei és oldaltöredéke, 3 db. A peremen egymás alatt három sorban álzsinór(Litzen)-dísz, a felső kettő hatsoros, az alsó öt. Pá: 12 cm; 7. gödör, ltsz.: M.2003.7.13.4. (18. kép 10). Fekete, csillámos homokkal soványított, kívülbelül gondosan fényezett felületű, tölcséresnyakú, nyomott gömbös testű tál perem- és válltöredékei, 2 db. A nyakon hullámvonalban nyolcsoros álzsinór(Litzen)-dísz található. Pá: 34 cm; 22. gödör, ltsz.: M.2003.7.20.1. (18. kép 8a-b). Sötétbarna, homokkal soványított edény fültöredéke, a fül két szélén hat-hat soros álzsinór(Litzen)dísszel. M: 3,5 cm; sz: 5 cm; v: 0,9 cm; 22. gödör, ltsz.: M.2003.7.20.4. (18. kép 12). Sötétszürke, homokkal soványított, finoman