Zalai Múzeum 12. 50 éves a Nagykanizsai Thúry György Múzeum (Zalaegerszeg, 2003)

†Rózsa Miklós: A Kanizsai Városi Tanács pallosjoggal felruházása és a vesztőhely felállítása

ZALAI MÚZEUM 12 2003 Rózsa Miklós A Kanizsai Városi Tanács pallosjoggal felruházása és a vesztőhely felállítása A törököktől visszafoglalt területek gazdasági és polgári megszervezését az uralkodó teljesen a bécsi Udvari Kamarára bízta. A Győrtől, Komáromtól lefelé, a Duna mindkét partján, egészen Belgrádig terjedő terület a Buda 1686. szeptember 2-i visszafoglalása után felállított és az Udvari Kamara alá rendelt budai Kamarai Felügyelőség (Cameral Inspection) igazgatása alá került (MAYER 1911, 17, 19; H. PÁLFY 1937, 477.) Kanizsának a török uralom alól 1690. április 13-án történt felszabadulását követően a Dráva és Száva menti magyarországi új szerzemények megvizsgálására és berendezésére kiküldött császári és királyi bizottság (Röm[isch] kai[ser]l[iche] auch königl[iche] zu Visitirung und Einrichtung der neuen Acquisten in Hungarn, gegen der Drau, und dem Saufluss deputierte Commission) által szervezett és kinevezett Városi Tanácsa 1690. június 16-án tartott alakuló ülésén

1 felolvasták a császári és királyi bizottságnak, melynek vezetője báró Tullio Miglio udvari kamarai tanácsos (Hofkammerrath) volt, a város bírájának és Tanácsának adott, Kanizsán 1690. június 15-én kelt instructioját. Ez különböző szervezeti és működési előírásokon kívül a Tanács bíráskodási jogkörrel való felruházását és ezzel kapcsolatos szabályokat is tartalmaz.

2 Az instructio 5. pontja szerint a császári és királyi Bizottság a Városi Tanácsnak die Erkànntniss der Civil und Criminal Sachen überlassan und anvertraut, tehát a Bizottság a bíráskodást polgári és büntetőügyekben átengedi és reábízza a Tanácsra. Az instructio 5. pontjának további szövege szerint a Tanács a bíráskodást azzal gyakorolhatja, hogy ha a polgári perbeli felek egyike vagy másika az ítéletben nem akarna megnyugodni, mert azt magára nézve sérelmesnek tartja, akkor jogosult az újszerzeményi területre illetékes Adminisztrációhoz fellebbezni és ítéletet onnan várni. A büntetőügyekben hozott ítéleteket pedig végrehajtásuk előtt az említett császári Adminisztráció tudomására kell hozni, és be kell szerezni annak jóváhagyását és hozzájárulását. A császári és királyi Bizottság instructioja szerint illetékes Adminisztráció az instructio adásakor, 1690. június 15-én a bécsi Udvari Kamarának alárendelt budai Kamarai Felügyelőség volt. A Kanizsai Városi Tanács bírói joghatóságának az instructio szerinti szabályozása a Tanács bírói tevékenységét a magyar jogszolgáltatási szervezeten kívülre helyezte. Ez a helyzet változatlanul megmaradt a Kamarai Felügyelőségnek 1690. július 13-ától Budai Kamarai Adminisztrációvá (Ofnerische Cameral Administration) alakulása

3 után is. Megmaradt az Adminisztrációt vezető Kurz Ignác által a kanizsai bírónak és Tanácsnak 1695. július 4-én Kanizsán adott válasziratában, és Paul Wibmer kanizsai provisornak és harmincadosnak

4 Szigetről (ma Szigetvár) 1695. július 18-án küldött válasziratban elrendeltek

5 idején is. A Kurcz Ignácz válasziratába foglalt szabályozás szerint a polgári ügyekben első fokon való ítélkezést a Budai Kamarai Adminisztrációnak való alárendeltséggel a Városi Tanács gyakorolta. Egyidejűleg a Városi Tanács pallosjogot (ius gladii) kapott a várkerület (Burgfriedt) területére

6 kiterjedő illetékességgel, és azt úgy gyakorolhatta, hogy az előforduló bűntetteseket fogságba vethette (die vorkommende Maleficanten in Verhaft ziehen), a törvény szerint szokásos kihallgatási forma betartásával vallathatta (Juxta Articolos mit Formierung der gewöhnlichen Interrogatatoria examiniren) és indokolt ítéleteket hozhatott. Az ítéletet azonban ezentúl is csak akkor hajthatta végre, ha azt a Budai Kamarai Adminisztráció a hozzá intézett felterjesztés után jóváhagyta. A válaszirat szerint a Városi Tanács a bíráskodási jog elvesztésének terhe mellett nem volt jogosult semmiféle tortúrát alkalmazni. Kurz válasziratában azt is elrendelte, hogy egy vesztőhelyet a város előtt, mégpedig ott, ahol az a legkényelmesebbnek tartatik (man an bequemsten zu sein erachtet), a várban pedig egy pellengért haladéktalanul fel kell állítani.

7 A pallosjog elnyerése folytán módja nyílott Kanizsa Város Tanácsának, hogy halállal büntetendő (főbenjáró)