Zalai Múzeum 12. 50 éves a Nagykanizsai Thúry György Múzeum (Zalaegerszeg, 2003)
Kaposi Zoltán: Földbirtok és társadalom Kanizsán (1690–1811)
ZALAI MÚZEUM 12 2003 Kaposi Zoltán Földbirtok és társadalom Kanizsán (1690-1811) A magyarországi gazdaság-és társadalom történetében a 18. század korszaka egy igen érdekes kettős folyamatot takar. Egyrészt ez volt az az időszak, amikor az ország lassan - lassan regenerálódott a korábbi török hódoltság alóli állapotából: a népesség növekedett, a mezőgazdasági hozamok emelkedtek, stabilizálódtak a földbirtokviszonyok, mélyült valamennyit az ágazatközi munkamegosztás, ám ezek a folyamatok egyben a hagyományos agrártársadalmi kötöttségeket is magukkal hozták. Másrészt viszont a század utolsó harmadában - főleg a nyugati - északnyugati vidékeken dinamikus majorsági termelés indult meg, kihasználva a megnyíló külső és belső piacok adta termékelhelyezési lehetőségeket. Nőttek az ipari kapacitások, emelkedett a kereskedelmi volumen, jelentős piacok és piackörzetek alakultak ki. Különösen érdekes ebben a kettős folyamatban az, hogy egy olyan központi helyen fekvő, viszonylag jó kereskedelmi adottságokkal rendelkező város, mint Kanizsa, hogyan reagált a makrogazdasági környezet változásaira, a külső és belső impulzusokra. Ismert a szakirodalomból, hogy a korabeli városok még mindig ezer szállal kötődtek a földbirtokhoz, a mezőgazdasághoz, amely létük talán legfontosabb előfeltétele is volt. írásunkban azt vizsgáljuk meg, hogy Kanizsa városában a 18. század során hogyan változtak meg a földbirtokviszonyok, s milyen szerepe volt a földnek, mint termelési tényezőnek egy olyan város életében, amely a 18. század közepe után egyre jelentősebb mértékben fordult a kereskedelmi és az ipari tevékenység irányába. Dolgozatunk időhatárait a történelmi folyamatok tényei alakították ki, ahol is az első évszám a visszafoglalás időpontja, míg az 181 l-es időpont arra szerződésre utal, ami végérvényesen stabilizálta az uraság és a város földjeinek kapcsolatát. Az uradalom és Kanizsa mezőváros kapcsolata Kanizsa az 1690. április 13-ai visszafoglalása után a bécsi Udvari Kamara kirendeltségének irányítása alá került, szuverenitása tehát erősen korlátozott maradt: a Kamara szedette be az adót, s egyben gyakorolta a földesúri jogokat. 1 Ez egybeesett ebben a korban számos más mezőváros avagy uradalom fölötti rendelkezési gyakorlattal. A város kiváltságai - a pénzben történő adózás, belső önkormányzati autonómia stb. megfeleltek a szabad királyi városok jogainak, azt hihetnénk, hogy a város fejlődése is ez irányban haladt. Ám időközben jelentős fordulat tör-tént. Lipót császár és magyar király már 1688-ban lét-rehozta az Újszerzeményi Bizottságot (Neoacquistica Commissiót), amelynek feladata éppen a birtokjogok rendezése lett volna. Mivel a fegyverváltság (a jus armorum alapján) megfizetése a magyarországi birtokosok számára lényegében a földek 10 %-os forgalmi becsértékének alkalmazásával teljesíthetetlen volt, így pénzhez sem igen jutott a fiskus, ezért aztán 1702 után méltányosabb eljárásra tértek át: a vármegyéknek átalányösszeget kellett fizetni a területükön lévő földek után. 2 Zala vármegyében a folyamat még így is elhúzódott, s majd csak 1738-ban oldódott meg véglegesen 18000 forint lefizetésével. 3 Azokat a földeket viszont, amelyekre szinte egyáltalán nem találtak régi tulajdonost, az udvar potom áron elvesztegette, olyanok kapták meg, akik relatíve a legtöbbet fizették érte Az udvar a háború után hatalmas összegekkel tartozott hitelezőinek, így nem véletlen, hogy szinte mindent igyekezett legalább ideiglenes hatállyal bérbe adni. Ennek megfelelően Kanizsa is hamar földesúrra talált. 1693. július 10-én kelt az a szerződés, amely a Kamara illetve gyöngyösi Nagy Ferenc és fia, Zsigmond között jött létre a kanizsai javakat illetően, s amelyben eladta a hivatal a várost és uradalmat 6000 rénes forintért. 4 A számos „Nagy" nevű nemesi família közül ez volt az a család, amelyet „/. Lipót a török elleni harcokban kimutatott vitézségéért a Dunán inneni részek alkapitányává tett" 5 , a vicegenerális különben birtokai nagy részét az elkobzott Nádasdyföldekből szerezte. 6 A szerződés pontosan felsorolta, hogy mi tartozott a kanizsai uradalomhoz. Része volt a