Zalai Múzeum 10. 50 éves a Zalaegerszegi Göcseji Múzeum (Zalaegerszeg, 2001)
Gáspár Dorottya: Egy Dél-Pannóniai püspök
86 Gáspár Dorottya Calendarium már említi Quirinust. A szent püspök ettől kezdve Róma városában nyugodott. De biztos, hogy az egykori épület, amely testét befogadta, továbbra is tiszteletben maradt. És itt van az a pont, ahol a szent Márton templomának története is ide kapcsolható. "Helyesen tulajdonított (se. Paulovics István) jelentőséget annak, hogy a szent Márton templom, amelyik Szombathely plébánia temploma volt, nem a város területén, hanem attól 1 km-rel keletebbre feküdt. Ott ahol Savaria későrómai, keresztény temetője húzódik ... Ez esetben ... kultusz-kontinuitásról van szó, azt a továbbélő Sabaria városnév hátterével a temető folyamatossága sejteti. Szombathely lakói a középkor óta a római temető helyén, a szent Márton templom körül temetkeztek." (KISS /TÓTH 1993, 178-1790) Az ásatok megtalálták a 9. századi templomot és közvetlenül a templom körüli temetkezéseket, amelyeknek folyamatosságát all. századig feltételezik. Ekkor került sor a templom bővítésére (KISS /TÓTH 1993, 185). Hipotézisem Quirinus püspök történetével kapcsolatban. Eltemetik egy basilica névvel illetett épületbe, amely ugyan temetőben volt, de imahelyül szolgált. Translatiójakor a basilica mint épület tovább vitte emlékét és kultuszát. A középkor biztos, hogy annyit átörökölt a valóságból, hogy egykor itt, e helyen egy szent püspök feküdt. Tehát a megjelölt helyen megépül a 9. században a templom és szigorúan annak körzetében temetkeztek. És őrzik egy szent püspök emlékét, akit már nem neveznek meg. Minthogy all. század előtt a városokban nincs plébánia templom, ez a hely viszont kielégítette azokat a jogi és formai követelményeket, amelyek szükségesek voltak, hogy élére egy presbyter de plebe, azaz plébános álljon, (SZEREDY 1885, 573) itt lett Sabaria első plébánia temploma és fontosságát - a szentre való tekintettel - megőrizte később is. A 11. században azonban már nagyobb hagyománya volt szent Mártonnak, aki szintén egy szent püspök. A középkori jámborság számára a fontos nyilván nem a név volt, Az ókereszténységre vonatkozó régészeti leletek értékelését itt mellőzöm. Ezt Pannónia ókereszt-énységéröl szóló monográfiában megtettem. Kéz-iratban: "Pannónia kereszténysége az első öt év-században". Összefoglalóan annyit írhatok, hogy a három darab ókereszténynek vélt töredék (edény, tégla, márvány) nem bizonyult keresztény használatúnak. TÖRÖK J: A magyar föld szentjei. Budapest 1991, 30. RADÓ Polikárp: A vértanúság emlékei. Budapest 1944, 237; A passió elemzése JARAK 1994, 26-27 164-166. hanem hogy szent és hogy szent püspök. Ebben a tényben Quirinus és Márton azonos, tehát ettől kezdve Mártont tisztelték és mivel Márton nem volt mártír, csak szülőháza magyarázhatja az építkezés pontosan kijelölt helyét. így került Márton szülőháza Quirinus sírja helyébe. Miért is született volna temetőben Márton? Hiszen ahová a szülőházat helyezi a hagyomány, az Savaria ókori temetője. Összefoglalás Quirinus püspök elé járuló asszonyok saját hívei, akik elbúcsúznak tőle Sisciában mielőtt a püspököt őrzői útnak indítanák. A püspök soha nem járt Sopronban, ezért Scarbantia keresztény asszonyaira, létükre vagy nemlétükre a passió szövege semmi bizonyítással vagy cáfolattal nem bír. A püspök útja Pannónia prímába a Duna mentén haladt, majd Arrabonánál elhagyva a limes-utat, délnyugatnak fordultak. Ezen az útszakaszon fekszik Bassiana II, amelyet a passió névtelen szerzője Bassiana I mintájára civitas Scarabetensis néven említ, így még annak a lehetőséget is felvethetjük, hogy Amantius praeses, aki Scarabetensis városából tér vissza azon a napon, amikor Quirinus megérkezik Savariába, hogy nem Sopronban, hanem Bassiana II városában járt. A városok neveinek tisztázása eredményezte annak megállapítását, hogy Vigilius episcopus nem Sopron, hanem Bassiana I püspöke volt. A passió szövegének és más szöveghelyeknek az elemzése segítségével meghatározható volt, hogy milyen objektumot értsünk a basilica névvel jelölt épületen. Nem más, mint martyrium, megjelölt sír Savaria ókori temetőjében. Az újabb ásatások eredményei segítségével pedig meghatározható volt a porta Scarabetensis helye, amely Savaria keleti kapuja. Utóbb e temetői basilica helyett a hagyomány szent Márton szülőházát emlegette. Holott biztos, hogy szent Márton szülőháza nem temetőben állt. 4 TÓTH 1974, 269-275; TÓTH E 1977a, 320-326. Egy korábbi előadásában a kontinuitás kérdésével kapcsolatban már beszélt Vigiliusról - TÓTH 1971-1972, 235. 5 E korábbi szakirodalmat itt nem sorolom föl, megtalálható TÓTH 1974, 1977a cikkében a kérdéses zsinati jegyzőkönyv idézetével együtt. A jelzővel kapcsolatos variációk: Scaravansiensis, Scarabaciensis, Caravaciensis értékeléséről és forrásairól BERG 1985 85. Itt Heinrich Berg reflektál Mócsy András szkeptikus véleményére (MÓCSY 1977, 398-399) is. Berg véleménye, hogy Vigilius a langobardok püspöke. Jegyzetek:
