Zalai Múzeum 10. 50 éves a Zalaegerszegi Göcseji Múzeum (Zalaegerszeg, 2001)

Gáspár Dorottya: Egy Dél-Pannóniai püspök

Egy Dél - pannóniai püspök 87 6 RUINART 1859 Passió Quirini IV, p. 523. 7 Itt értették félre az acta szövegét. A két praeses személyét egynek vélték. "... quem (id.e. Quirinus) Praeses (id.e. Maximus praeses) ad urbem Sabariensem ad audiendum censuit repedari. " 8 Cf. MIGOTTI B: Evidence for Christianity in Roman southern Pannónia (Northern Croatia). A Catalogue of Finds and Sites. BAR international Series 684. Oxford 1997, 6. 9 RUINART 1859 p. 522. III. p. 523. 10 FITZ 1994, pp. 1181-1183. Cf. uott Nr. 894 ­Amantius, No. 896 -Valerius Catullinus, Nr. 905 Aurelius Iustinianus cursusával és feladatával. 11 Például Dunaújváros, Pécs, Sremska Mitrovica. 12 DU С ANGE D С: Glossarium mediae et infimae latinitatis. Repr. Graz vol. VI. 1954 p. 336 - scara. 13 L 34 Aquincum, Sarmizegetusa, Sirmium. Buda-pest 1968. Néhány megjegyzés Bassianáról: Alföldi András ír Bassiana (Donji Petrovci) szerepéről, amelyet Pannó­nia keresztény életében betöltött. Más néven Bacensis civitas, amelyre vonatkozik Justinianus rendelete, amellyel e vidéket a szülővárosában alapított érsek­ségnek rendeli alá. Püspökségére vonatkozóan idézem Alföldi Andrást: "Még a Hierocles-féle Synecdemus­ban is megtaláljuk Bassiana nevét; ez is püspöki szék­helyt sejtet benne, mert szerzőnk éppen püspökség­lajstromok segélyével állította össze város-listáit. Érdekes, hogy a bizánci udvar még akkor is fenntartotta Iustiniana prima érsekségének a délpannon egyházak feletti rendelkezési igényét, amikor már valójában a gepidák birtokába ment át e vidék." (ALFÖLDI 1938, 156.) Mások öszzefoglalásai ZEILLER 1932, 1272­1273; GRBIC 1936, 19-31; GRBIC 1937, 1-7; NAGY 1939, 22 209 210; MÓCSY 1968, 346; TIR 34 Bassiana; MÓCSY 1973, 375. 14 Cod.Just. Nov. XI. CIC P. 3. p. 84. Ed. E. OSENBRÜGGEN Lipsiae 15 1875. 1 Baciensis civitas. RE Suppl. XI. 346. 16 Bár Vigilius Episcopusnak ehhez semmi köze. 17 GUYON J: La vente des tombes ( travers d'epigraphie de la Rome chrétienne (III-Vile si(cle): le role des fossores, mansionarii, praepositi et pr( tre. Mélanges de l'École Française de Rome 86 (1974) No. 2. 18 REUSCH W, Frühchristliche Zeugnisse im einzugsgebiet von Rhein und Mosel. Trier 1965 p. 258, no 55 III 20. 19 CIL III 143403; BRUNSMID 1908-1909, 193 Nr. 403. Fehér márvány töredék, 9.3 x 15 x 2.9 cm. Hytrek szerint Synerotas sírépítménye mellett került elo. Feliratát Brunsmidtól idézem: ...] r? cuneus t[... / ...] ne Sirmi[... / ...]us o[... . Brunsmid hivatkozik Doma­szewskire, aki az ecclesiae kiegészítést javasolja. Brunsmid további kiegészítést tart lehetségesnek az első sorban: "e", "f, r" betűket. A cuneus katonai értelmezése a kérdés, amely akkor lenne lehetséges, ha a cuneus equitum együtt fordulna elo. Mint "Truppenform" elsőként Nagy Constantin alatt szere­pel, (HOFF-MANN 1969, 273. Pannoniában - SOP­RONI 1974). A feliraton a kifejezést nehéz a szabályos katonai formák közé beilleszteni, amely formák-nak és elnevezéseknek megvan a kötöttsége, (erről részletezést láss HOFFMANN 1969, 247-279). Domaszewski nyíl­ván nem véletlenül javasolta a felirat nem katonai értel­mezését, javaslatával involválva az ecclesiae Sirmiensis kifejezést. Reális lehetőség metaforaként használni a cuneus-t mint például a sirmiumi egyház cuneus veritatis-át, (BLAISE 1976 cuneus címszó - Tertull, Marc I, 21). Az ecclesiae Sirmiensis kifejezés egyértel­műen utal a birtokosra, akinek valami a birtoka. Ilyen kifejezésekre már csak azért is számíthatunk Pannónia egyéb területéről, mert ugyanabba a jogi kategóriába tartozik, mint a domus ecclesiae. Az ecclesia, mint a synagoge/-a, egy adott közösségre is vonatkozhat, mint ahogy ezt más feliratoknál is láthatjuk, pl. ecclesia ex circumcisionibus és ecclesia ex gentibus, (WILPERT 1916, 495Taf. 73, 74/2). Az idézett feliratokat mozaikokon olvashatjuk, amellyel a zsidó és pogány keresztény közösséget kívánták megkülönböztetni. Ezek ikonográfiái jelképe Jeru-zsálem és Betlehem, amint ezt Wilpert az idézett müvében kifejti. Betlehem a népek egyházát, Jeruzsálem pedig a zsidók keresztény egyházát szimbolizálja. Nálunk Pannóniában mind a kettővel számolhatunk. Sirmium és környéke, a Dráva ­Száva köze a népek egyházához tartozott, ezért vettek részt az eretnek mozgalmakban. Míg a provincia észa­kibb részén a már korábban ide került zsidók kriszti­anizálásának köszönhetően létre jönnek az ecclesiae ex circumcisionibus, pl.: Tokod, Pilismarót, Pécs. A kor­társak tudták, melyik város melyik egyházhoz tartozott, ezért elhagyták az értelmező megkülönböztetést és csak a város nevét írták ki, pl. ecclesiae Sirmiensis. így ha térítők ezen egyház tulajdonát képező tárgyakat vittek magukkal, akkor bárhova is mentek, a tárgyakon lévő tulajdoni "lap" azt is elárulta, milyen és melyik egyházba tartoznak. 20 Cf. JARAK 1994 - Bassiana püspöke ismeretlen, bár tudjuk, hogy volt. 21 Az ún. soproni, azaz Sopron felé néző kapu melletti bazilika. GYÁRFÁS 1889, 63. 22 GYÁRFÁS 1889, 64; NAGY 1946, 244-257; TÓTH /ZÁGORHIDI CZIGÁNY 1994, 24-25. a, b. függelék. Cf. SASEL 1974. 23 TÓTH 1977b. Megjegyzendő, hogy ebből ágazik el az az út, amelynek mentén, Katafa mellett őrállomás feltá­rására is sor került. Az őrállomás a 2-3. században volt használatban. Benne 18 darabból álló Marcus Aurelius érmeivel záródó éremkincs került elő. Égésnyom vagy mesterséges pusztulás/pusztítás nyoma nem volt megfi­gyelhető. Az őrállomást az ásatok "Arrabone" őrállo­másával azonosították. CSERMÉNYI V. /TÓTH E.:

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom