Zalai Múzeum 10. 50 éves a Zalaegerszegi Göcseji Múzeum (Zalaegerszeg, 2001)

Megyeri Anna: A Göcseji Múzeum – az egykori takarékpénztár székházának építéstörténete (Adalékok Zalaegerszeg első pénzintézetének történetéhez)

228 Megyeri Anna hogy a kész épületrésznek collaudálását vagy az igazgató úr, vagy a már kiszemelt vagy esetleg más idegen szakértő egyénekkel mihamarébb foganatosíttassák. Továbbá elhatároztatott, hogy ezen módosított építkezési tervrajzoknak meg-bírálására és felülvizsgálására, valamint ezen módosított tervezetből felmerülhető költség-előirányzatnak elkészítésére Brenner János szombathelyi, Morandini Román nagykanizsai és az Országos Mérnök Egyesület egy kiküldendő tagjából álló hármas szakértői bizottságot hívnak meg. Azonban ha közülük bármelyik nem jelenik meg, a jelenlévők felülvizsgálatát akkor is végérvényesnek fogadják el. Ugyanekkor Weisz vezér-igazgató le akart mondani az építészeti bizottság elnöki tisztéről, de lemondását nem fogadták el. Segítségül ki akartak nevezni még egy tagot, Dr. Háry István részvényest az építkezési hármas bizottságba, de ő sem vállalta. Mégis eldöntötték, hogy a gondok ellenére szeptember 14-én kifizetik a vállalkozókat.

67 A hiányos jegyzőkönyvi adatok arra utalnak, hogy mind a vállalkozók, mind az épület tervezőjének működése problémákkal teli. Ezt erősíti meg, hogy három nappal később Isoó Alajos titkár és ügyész is bejelentette, hogy lemond az építkezési hármas bizottságban betöltött tagságáról. Társai ebbe sem egyeztek bele.

68 Hamarosan elkészült a Magyar Mérnök és Építész Egylet kiküldöttje, Nedtvich Gusztáv és Morandi Román urak szakvéleménye az intézeti bérház épülőfélben lévő azon részének átalakításáról, ahol eredetileg bolthelyiségeket terveztek. A szakvéleményt sajnos nem ismerjük, de valószínű, hogy elfogadták, mert a jegyzőkönyv nem szól róla.

69 Októberben újabb nehézségek támadtak az építkezés körül. „Simmer József helybeli ácsmester, a folyamatban lévő intézeti építkezés felügyeletével megbízott szakközeg írásbeli jelentése szerint az építkezés színhelyére lerakott, s ide felhasználandó faanyag oly rossz minőségű, mely a szerződésbeli kikötésnek nem felel meg." Az ácsmester ezt így fogalmazta meg: „a Stakatör fák oly rossz fajta fa, hogy sokkal rosszabb minőségű, mint a Göcsei fa, igaz, hogy a fa Domboruból érkezett, de nem Stájer országi fa."

70 Az igazgatóság döntött: az építkezés színhelyére már lerakott, - s netán még ezután is ideszállítandó hason minőségű építkezési fa anyagokat nem fogadja el, - és ilyeneket épületére felrakatni meg nem enged.

71 Ugyanekkor Weisz Ede vezérigazgató úr bejelentette: „Benkő Károly, az Országos Magyar Mérnökés Építészegylet tagja a már kész épület collaudirozásához megérkezvén az összes építkezési iratok, tervek és a már kész épület beható megvizsgálása után kijelentette, miszerint azon okból, mert úgy az építési általános vázrajz, mint a részlettervek, mégis a költségvetés hiányos volta miatt a collaudírozást mindaddig, míg ezen alapokiratokat ő a tényleges állapot szerint helyesbíteni és kiigazítani nem fogja, nem teljesítheti. Ezen munkálatok pedig tetemes időt és fáradtságot fognak igénybe venni leendő díjaztatása sokkal tetemesebb összegbe fog kerülni, mint kerülne akkor, ha az építészi vázlat, terv és költségvetés rendesen az illető által elkészíttetett" volna, így meg kellett állapítani azokat a költségeket, melyek a hiányos vázlat, terv, és költségvetés helyesbítéséhez szükséges munkálatok miatt felmerültek. Vonatkozott ez a Haerlin vasúti mérnök út által készített számításokra, az építés alatt álló újabbi épületek terveire és kivitelére, az árkülönbsége, mely az eredetileg boltokra tervezett lakrész átváltoztatása folytán felmerültek. Hagymásy Gyula válaszolt a födémfák felrakását megtagadó rendelkezésre, azt állítva, hogy a beszerzett faanyag jó, s Simmer ácsmester nem alkalmas azok megítélésére. Az intézet képviselői mégis kijelentették, hogy az újabban hordatott födémfákat csak akkor fogadják el, ha minden második darab „egy, egész erejében meghagyott stukatúr fával pótoltatik."

72 így az igazgatóság óhaja szerint az újonnan készült épületre a födémgerendák minden másodika ácsolt, nem pedig fürészelt darabból készült. A vállalkozók bemutatták számlájukat a nekik már kifizetett 1200 forintról. Benkő Károly mérnök és építész egyleti tag szintén 1200 Ft-ot kapott munkájáért. 73 Felmérése szerint 34 ablaknál talált repedést, s egyéb apróbb hibák is voltak, amiért pénzbeli visszatérítést kértek a kivitelezőktől, miszerint 39.848/92 forintból 331/02 visszatérítendő volna.

74 Hagymássy Gyula és Gráner Adolf egy decemberi levelében kérték a takarékpénztár vezetőit, hogy tudassák velük Benkő tanár úr végleges elszámolását, valamint a felmerült többletmunkák költségét is: mi történjék a déli oldalon előbb ajtóstul felvett és most ablakokká átalakított hét ablakkal, hogy a szükséges megrendeléseket megtehessék, s milyen legyen a takarékpénztár helyiségeibe vezető ajtó. Ha nem kapnak választ, írták, saját belátásuk szerint döntenek.

75 A vállalkozók kérték a déli szárnyban az eredeti építkezési tervtől eltérő változtatásokkal járó munka és anyagkülönbözet kiszámítását is. (Az új terv szerint a szögesebb öntött vasgerendára már nem volt szükség, ezért kérték az új költségvetés készítését.)

76 Az építkezés befejezéséhez közeledett, a vállalkozók egyik levelükben kiegyezésre törekedtek megbízóikkal. „Tisztelettel alulírottak, midőn a Zala-Egerszegi takarékpénztár részvénytársaság bérházának felépítését elvállaltuk, a legjobb akarattal voltunk eltelve, hogy tehetségünk szerint mindenben a legjobb és legszebb munkát fogjuk teljesíteni, és hogy az általunk nagyrabecsült intézet teljes megelégedését minden irányban kivívjuk."

77 A továbbiakban azonban hangsúlyozták, hogy a Benkő tanár úr által felrótt hiányosságokért tulajdonképpen az építkezést felügyelő Schadl János építész a felelős, akinek utasításait „a szerződés szerint feltétlen követni tartoztunk." Ennek ellenére ígéretet tettek arra, hogy a feltüntetett hiányosságokat kijavítják, s az 1890. november 29-i végelszámolás összegét elfogadják. Mindenesetre nem csoda, hogy ezek után a keszthe-