Zalai Múzeum 10. 50 éves a Zalaegerszegi Göcseji Múzeum (Zalaegerszeg, 2001)
Megyeri Anna: A Göcseji Múzeum – az egykori takarékpénztár székházának építéstörténete (Adalékok Zalaegerszeg első pénzintézetének történetéhez)
A Göcseji Múzeum - az egykori takarékpénztár székházának építéstörténete 229 lyi építésztől a közgyűlés megtagadta a 200 forint munkadíjat, melyet munkája ellenértékeként kért levélben, mivel köhögése miatt nem jöhetett Egerszegre. "Tekintettel, hogy Schadl tanár úr a folytatólagos építkezéshez szükséges részletterveket még eddig be nem szolgáltatta, kívánsága nem teljesíthető, és pedig annál kevésbé, mert a már befejezett építkezéshez sem készítette elő a részletterveket, és ezek hiányában a felülvizsgálat alkalmával oly tetemes költségeket volt kénytelen az intézet tenni, melyeket csak az építkezést vezető tanár urat lehet okozni." 78 Ekkor már egymás után jelentkeztek a lakások jövendő bérlői. Fischer Miksa a kaszaházi utcára néző lakrészt óhajtotta kivenni évi 400 forint bérért. 79 Dr. Obersohn Mór, a város egyik legjobb módú ügyvédje, levélben jelezte, hogy az újonnan épült bérházban a két kapu közötti, 3 utcai, egy udvari szobából és a szükséges mellékhelyiségekből álló lakást 5 évre kibérelné 450 forintért. Kérte, hogy a lakáshoz szükséges árnyékszéket a takarékpénztár a saját költségén állítsa fel, valamint felesleges volt számára a konyha és az előszoba között tervezett előszoba, s így két felhúzandó fal is. De nem akarja az igazgatóságot lekötelezni, írta, az épület elkészülte után venné át a lakást. Bizonyára mégis sikerült „lekötelezni" a vezetőséget, ám továbbra sem volt teljesen elégedett a lakásával. Morandini Tamás építési vállalkozó 1893-ban kérvényezte, hogy dr. Obersohn lakásában egy a konyhából a hálószobába vezető tapétaajtót készíthessen, mely olyan „szolidan" készül majd, hogy a takarékpénztár kényelmét semmiképp nem zavarja. 80 A takarékpénztár 1890-i jelentésében összefoglalta az intézmény működését, s kitért az építkezés bírálatára is. „A bizalom az intézet irányába évről-évre fokozódik, mert úgy a betevő, mint a hitelt kereső közönség érdekeit egyaránt szem előtt tartja. A betevő közönség kielégíttetik azon készséges eljárás által, hogy a betett összegek azonnal, minden felmondás nélkül visszafizettetnek, mely cél csak a mindenkori nagy pénz-készlet által érhető el. A hitelt kereső közönség érdekeit pedig az által támogatja, hogy az ingadozó kamatlábat mindig a bank kamatlába szerint szabályozza, és így az iparos és kereskedő, valamint földbirtokos osztálynak kedvező feltételek mellett hitelt nyújt úgy, hogy az intézet évről évre városunk és vidéke nemzetgazdászati életének hasznosabb és hathatósabb tényezőjévé válik." A jelentés elégedetlen az elért eredménnyel, mert hasonló intézetek jóval kisebb forgalommal is nagyobb eredményt értek el. De ez is azt bizonyítja, hogy az intézet fő célja nem az, hogy minél nagyobb osztalékot szerezzen részvényeseinek, hanem igyekszik kiérdemelni a közönség bizalmát és megbecsülését. Megállapítja, hogy az építkezésbe fektetett nagy tőke igen silány jövedelmet hozott, „a bérház úgy tervére, mint kivitelére nézve sikerültnek nem mondható. Azonkívül a vállalkozók szerződés ellenes munkákat vittek véghez, melyeknek szerződés szerinti előállítása most már nagy költséggel és nehézségekkel, valamint a bent lakó felekre nézve nagy kellemetlenségekkel volna összekötve." A vállalkozók azonban ragaszkodtak a hibák kijavításához, s ekképpen a levonás nélküli teljes bérhez, holott ezt nem tudták teljesíteni. A jelentés szerint a befejezett építkezés tervekkel, építkezési és felülvizsgálati költségekkel együtt 44.000 forintba került. Ez az összeg az épület méreteihez mérten nem számított különösen nagynak. Összehasonlításul: Cegléden ugyanekkor írtak ki pályázatot takarékpénztár tervezésére. A tervpályázat bírálata megjelent az Építőipar című szakfolyóiratban. 81 A 14 bérházterv költségvetési összege két- háromszorosa az egerszegi székház költségeinek, igaz, üzleteket, kávéházat is terveztek a lakások mellé. A sok pályázó és a nagyralátó tervek ellenére Cegléden csak 1905-ben épült fel a takarékpénztári székház, melyben ma szintén múzeum működik. Visszatérve székházunkhoz, 1891. januárjában újabb kifogás érte a vállalkozók intézkedéseit, melyre így válaszoltak: „a tekintetes igazgatóságnak azon megjegyzésére, hogy az ajtó és ablak faminőségét illetőleg sem fogadtuk el, hogy dacára a szerződésüknek és költségvetésüknek, melyben a fát illetőleg "csak" szurkos fenyő van elő írva, mi még is domború 5 cm-es vörös fenyő pallókból készíttetjük úgy az ablakokat, mint az ajtókat, tehát ezen kifogást nem fogadjuk el, és azokat a bemutatott minta szerint fogjuk elkészíttetni. Ami pedig a méreteket illeti, azt nagyobb vagy kisebbre nem vehetjük, mint már a fennálló épületben meg van." 82 Az építtetők egy februári ülésen végül jóváhagyták azt a múlt évi november 19-én hozott határozatot, hogy a már kész épületrészért megjáró építési összegnek jogosan és a szerződés szerint is visszatartható 10 %-a most már leszámolásra kerüljön. Utasították az igazgatót, hogy az intézeti belsőségnek bekerítését az utca színe felől téglafal alapzatból álló vasrácsozattal, úgy a földszinten, mint az emeleten az udvarra néző folyosó árkádokat pedig felnyitható üvegablakokkal lássa el. 83 A takarékpénztár elnöksége nyáron újabb szak-értőket küldött az építkezés felülvizsgálására. Sipos János asztalos, Salczer Miksa ácsmester, Varga György kőműves, Baly Béla lakatos az alábbi „Lelet"-et adták: „Allolírottak az épületet minden részében megtekintvén, általlánosan ol[y] hibák mellek rossz anyag vagy rossz munka által volna nem léteznek..." 84 Németh Elek főjegyző 1891 júliusában jelentkezett az első emeleti háromszobás, cselédszobás lakásra. 1891. november 1-étől óhajtotta bérelni, évi 250 forintért. 85 Schmidt József tanár szintén júliusban egy 3 szobás, földszinti lakást választott a „mostan épülő" házban. 86 Ez utóbbi kitétel arra utal, hogy a ház építkezés munkálatai valójában 1891-ben még zajlottak. Dr. Gráner bérlő 1891 nyarán panasszal élt. Lakásában a Kaláni vaskályhagyárból származó kályha kőszén és koksz tüzelésre nem volt alkalmas. Ezért kérte, hogy az építő vállalkozó Friedlandi kályhát állítson helyette.