Zalai Múzeum 9. 100 éves a Keszthelyi Balatoni Múzeum (Zalaegerszeg, 1999)

Kurucz György: Festetics György gróf

Festetics György gróf 269 Viktória. Festetics György viszonya feleségéhez egyébként méltányos, kimondottan racionális volt.

4

' Alig néhány levél maradt fenn fiatal éveikből, de mindenképpen megállapítható, hogy házasságukban a szerelemnek nem nagyon találjuk nyomát. Érdekes módon levelezésük 1790. előtt, vagyis azelőtt, hogy Festetics kegyvesztett lett az udvarnál, kizárólag német nyelvű volt. Feleségéhez írott későbbi magyar nyelvű leveleit „Drága Angyalom" megszólítással kezdi, stílusa visszafogott, bár ebben az is szerepet játszhatott, hogy a postát a titkosrendőrség bármikor ellenőrizhette. Házasságkötésük első éveitől kezdve leveleik állandó témája az adósságok kezelése, kinek mennyivel tartoznak, a feleségnek kivel kell kapcsolatba lépnie, mikor, mennyit kell törlesztenie. A társasági életre, illetve Festetics György közéleti tevékenységére, valamint tudománypártoló törekvéseire vonatkozóan egyáltalán nem találunk utalást egymáshoz intézett írásaikban.

48 Ennek magyarázata vagy az. hogy Saller Judit teljesen érzéketlen volt mindaz iránt, ami férje számára fontos volt. vagy pedig még a magánélet szintjén is tartania kellett Festeticsnek attól, hogy levelei illetéktelen kezekbe juthatnak. Tény. hogy idővel annyira eltávolodtak egymástól, hog} felesége elköltözött Keszthelyről, s formális diszpenzáció nélkül különváltan éltek halálukig. Kettejük további viszonyáról, és Festetics György jelleméről azonban igen sokat elárul magyar nyelvű válási egyezségük, mely 1805. április 15-én kelt Bécsben.

49 Érdemes a szöveggel nemileg részletesebben is foglalkozni, mert megfogalmazása, morális tartalma, a ma emberének is hordozhat üzenetet, méghozza egy olyan korból, amikor a férfi társadalmi helyzeténél fogva, illetve az elfogadott értékrend alapján a nőt bármikor kiszolgáltatott helyzetbe kényszeríthette. A bevezető rész mindenekelőtt leszögezi. „... hogy gyermekeink, az mennyire lehet legkevesebb csorbulást ezen elválásunk által szenvedjenek, csak úgy érhetjük el, ha elsőben is minden alkalmatosság elkerültetik, mely által háborgás, pörlekedés. vagy szemrehányás az elkeseredett szivek között szokott visszavonás és két ellenkező akarat által támadhatna, mert így az gyermekek között az szüleiktől való függés, és az cselédek között a hívség és engedelmesség megtántorodna." E bevezetést követően a felek hangsúlyozták a tiszta erkölcsű keresztény élet fontosságát, s leszögezték, hogy nem kényszerítik egymást az együtt lakásra, egymás anyagi ügyeibe nem avatkoznak, s legfőképpen egymásról rosszat nem mondanak. Ha pedig valamilyen társadalmi kötelezettség folytán mégis együtt kellene megjelenniük egymás házában, úgy az illető fél anélkül, hogy bármibe is beavatkozna. „csak kellemetes vendéget fog játszani." Festetics György ezenkívül teljes anyagi felelősséget vállalt a gyermekek neveltetéséért, lányaik kiházasításáért. Későbbi viszonyukat jellemzi az is. hogy mikor évekkel később. Saller Judit kétségbeesett levélben kereste fel, mert tisztjei rossz gazdálkodása következtében súlyos adósságokba keveredett, Festetics György sietett megnyugtatni, hogy megfelelően képzett tiszteket küld majd birtokaira zilált anyagi helyzetének mielőbbi rendezése érdekében.

50 Mindazonáltal az 1780-as évek nem csak Festetics György magánéletében, hanem az ország egésze számára is mélyreható változásokat hozott. A felvilágosult nemesség és értelmiség fokozatosan kezdte belátni, hogy II. József császár politikája, a közjó szolgálatának hirdetése mellett valójában az egységes monarchia megteremtésére irányul, mely az ország tartós gazdasági kiszolgáltatottságát és még meglévő rendi, közjogi különállásának felszámolását eredményezheti. Pedig a császár kezdetben komoly támogatásra számíthatott Magyarországon. Széchényi Ferenc, Teleki Sámuel. Batthyány Alajos és más felvilágosult főnemesek, továbbá felvilágosult hivatalnokok, és a korabeli értelmiség legkiválóbb tagjait tudhatta maga mögött. A birtokgazdálkodásban alacsony hatékonysággal, pénzhiánnyal, valamint kedvezőtlen értékesítési viszonyokkal küszködő magyar nemesség viszont a császár által elrendelt öszszeírásban adómentes státusának megszüntetésére irányuló szándékot látott.

51 Szily János szombathelyi püspök 1786. február 14-én kelt levelében így írt Festetics Györgynek: „Itten is nagy híre vagyon egész országunk kimérésének és a nemesség contributiojának. Hallom, hogy a Magyar Kancelláriánál a Donáth és Hadrovich referendárius urak a contributionális comissiohoz, mely Ausztriába/n/ két esztendő előtt rendeltetett tanulni járnak."

52 Az adózás Festetics számára is beláthatatlan következményekkel járt volna, így azután korábbi jozefinista felfogásával szakítva egyre inkább azonosulni kezdett a nemesség sérelmi politikájával. 1786-tól már a magyar nemesi testőrségnél szolgált Bécsben. Mint Széchényihez írott leveléből kiderül, ennek a lépésének az volt a célja, hogy a hadseregtől távol tarthassa magát, hiszen a távoli helyőrségi szolgálatok miatt nem tudott birtokaival törődni. Egy ideig a katonáskodástól való megválás gondolata is foglalkoztatta, legalábbis erre vall, hogy sógorát felkérte, ajánlja személyét Pálffy Károly alkancellár figyelmébe.

53 A bécsi szolgálat mindenesetre azzal a könnyebbséggel járt, hogy családjához és birtokaihoz közelebb lehetett, sok befolyásos emberrel érintkezhetett. Szabadkőműves kapcsolatai szintén más értelmet nyertek. Festetics korábban a Born Ignác vezette Igaz egyetértés páholy tagja volt. ahol komoly tudományos és irodalmi viták folytak, igen sok magyar részvételével.

54 Az érintkezési formák könnyedsége biztosította, hogy a kor társadalmát foglalkoztató kérdésekről főnemes és művelt értelmiségi egyaránt kifejthette véleményét. Nem véletlen, hogy II. József német nyelvrendeletének ellenhatásaként a nemzeti nyelv és irodalom pártfogását a szellemi ellenállás eszközének kezdték tekinteni, s a jozefinizmusban csalódott