Zalai Múzeum 9. 100 éves a Keszthelyi Balatoni Múzeum (Zalaegerszeg, 1999)
Kurucz György: Festetics György gróf
270 Kurucz György felvilágosult patrióta értelmiség és nemesség a különböző páholyokon keresztül fűzte szorosabbra kapcsolatait. Festetics ekkor vált közvetlen és közvetett módon támogatójává azoknak a kezdeményezéseknek, melyek a magyar nyelvű kiadványok, hírlapok megjelentetését, sőt népszerűsítését szolgálták. A hazai művelődés segítésének szándékára természetesen már korábban is találunk utalást leveleiben. Még 1781. február 21-én kelt leveléből tudjuk, hogy Széchényi Ferencnek könyveket küldött, hogy azok majd egy olyan könyvtár állományába kerüljenek, melynek célja „hazafiak" képzése. 55 S bár Festetics 1788-tól II. József török háborúja miatt a dél-magyarországi hadszíntéren teljesített szolgálatot, a Hadi és Más Nevezetes Történetek Görög Demeter és Kerekes Sámuel szerkesztésében Festetics. Széchényi Ferenc, és Teleki Sámuel támogatásával jelent meg. 56 A török háború kitörése előtt Festetics a Graeven huszárezredhez kérte áthelyezését, ahol mint alezredes teljesített szolgálatot. A háború azonban meglehetősen szerencsétlenül alakult az uralkodó számára, s végülis József a magyar nemesség támogatásának elnyerése érdekében ígéretet tett a sérelmek orvoslására. Budán és szerte az országban ünnepségek folytak, s a magyar korona Bécsből történő hazavitelében az önkényuralommal szembeni ellenállás diadalát látták. A korona őrzésére kirendelt megyei bandériumok gyakorlatozása intő jel volt a Habsburg dinasztia számára, hogy a nemesség immáron kész akár fegyverrel is megvédeni jogait. 57 A Józsefi abszolutizmus ellenhatásaként programok fogalmazódtak, röpiratok sokasága foglalkozott a teendőkkel. Jóllehet a franciaországi forradalom híre aggodalommal töltötte el a nemességet, a tényleges terheket viselő parasztság sorsára már kevesen fordítottak figyelmet. Pedig a kor társadalmának alsóbb szintjein is fokozódott az elégedetlenség, s a Habsburgok parasztvédő rendeletei nyomán az ország egyes részein a parasztság az udvartól remélte érdekei védelmét. 58 Festetics János például, aki bátyja távollétében igazgatta a birtokokat, több levelében is arról írt bátyjának, hogy a parasztság az uralkodóban bízva gyakran ellenáll rendelkezéseinek, sőt, talán jobb lenne még a levéltárt és a pénztárt is biztosabb helyre menekíteni. 59 E jelenségekkel kapcsolatban azonban nem maradt fenn olyan forrás, melyből Festetics György állásfoglalására következtethetnénk. II. József 1790 február 20-án meghalt, s az utóda, II. Lipót által júniusra összehívott országgyűlés a rendek és dinasztia nagy erőpróbájának ígérkezett. Az új uralkodó mindenekelőtt időt akart nyerni, s mivel tudta, hogy a török háborúban kimerült hadsereg egyszerre képtelen ellenállni északon és délen, ezért a birodalma területét fenyegető poroszokkal és törökökkel egyaránt megegyezésre törekedett. A porosz király semlegesítése döntő volt számára, mivel titkosrendőrségi források alapján tudomására jutott, hogy a magyar nemesség egyes képviselői már a dinasztia detronizációját fontolgatják, s kapcsolatokat keresnek a poroszokkal. 60 E tervek kapcsán Széchényi Ferenc neve már korábban felmerült/ de Festetics és Széchényi levelezéséből ezek az évek, bizonyára nem véletlenül - hiányoznak. A különválás gondolatát egyébként igen határozottan egy protestáns köznemes. Ócsai Balogh Péter, a hétszemélyes tábla bírája fogalmazta meg kéziratban terjesztett alkotmánytervezetében, melynek lényege - Rousseau Társadalmi szerződésének gondolatmenetét alapul véve -, hogy a dinasztia II. József abszolutizmusával megszegte a néppel, azaz a nemességgel kötött szerződést, így az örökösödés fonala megszakadt, s a választás joga visszaszáll a népre. 62 A szintén protestáns Berzeviczy Gergely, aki a Helytartótanács alkalmazottja. De dominio Austriae in Hungária című áprilisban megjelent röpiratában szintén felveti ezt a gondolatot, s a tizenegyedik pontban kifejti, hogy egy angol herceget kellene meghívni a magyar trónra, minthogy a két ország alkotmánva igen hasonló. 63 Festetics ekkor még ezredével együtt a déli határon állomásozott, de már értesült az országgyűlés összehívásáról, ahová mint főrend, ő is hivatalos volt. Katonaként azonban állomáshelyéhez volt kötve, s a zalai eseményekről egyelőre csak János öccsétől kapott tájékoztatást. Ennek nyomán mindenesetre 1.500 forintot ajánlott fel a koronaőrzésre vonuló zalai bandérium részére. 64 Az alezredes érezhette, hogy az ország döntő események küszöbén áll. s az adott helyzetben egyáltalán nem volt közömbös, hogy a hadsereg magyar ezredei hogyan foglalnak állást. A megyék is érezték ezt, s közülük néhányan elküldték az országgyűlés előkészületeivel kapcsolatos közgyűlések végzéseit a táborban lévő magyar tiszteknek. 65 Festetics valószínűleg türelmetlenül várta a híreket, mígnem megérkezett a parancs, melynek értelmében ezredéből egy osztály huszárt az ő vezetésével Budára rendeltek rendfenntartás céljából. Útja Keszthelyen át vezetett, s itt valóban szimbolikus eseményre került sor, ami a két Festetics testvér tudatos előkészítő munkájának tulajdonítható. A Zala megyei bandérium ugyanis május 17-én a város határában gyakorlatozott, s Festetics György huszáraival másnap érkezett meg. A bandérium élén öccse, János köszöntötte a bevonuló idősebb testvért, a magyar katonát. Az esemény tényleges jelentőségét és hangulatát Pálóczi Horváth Ádám verse érzékelteti igazán: „Midőn Graeven fiait Keszthelyre siettette Festetics György s e zászlóaljt János vezette, És ékes beszéddel mindketten megmutatták, Hogy isteni csodaképen az egek megadták, Hogy nem lakatul van vetve a hadi nép reájok, Hanem a magyar nemes rend s a katona barátok. "
