Zalai Múzeum 9. 100 éves a Keszthelyi Balatoni Múzeum (Zalaegerszeg, 1999)

Kurucz György: Festetics György gróf

Festetics György gróf 271 A bandérium és a huszárok találkozásának fontosságát az adta, hogy választ adott arra a kérdésre, vajon nemzeti hadsereg hiányában a rendi törvényhozó hatalommal szemben, az idegen dinasztia mellett állnak-e ki a magyar sorozású ezredek, vagy pedig számítani lehet támogatásukra, ami komolyan növelhette a nemesség önbizalmát az elkövetkező országgyűlés előtt. A Keszthelyen tartott május 21-i megyegyűlésen Festetics György szintén esküt tett, s az eskü szövegében kijelentette: „... a nemes magyar nemzet szabadságainak kárára s néminemű elárulására pedig semmi szín és tekéntet alatt semminemű jutalmakat, adományokat, tisztségeket, méltóságokat, jeles rendeket, vagy akárminemű királyi hivatalokat magam vagy maradékim számára sem az ország gyűlése alatt valósággal, sem annak elmúlása esetére ígéretbe a felső hatalmasságtul el nem veszek s nem keresek..."

6 Az eskütétel jelentőségét növelte, hogy bár Festetics mint főrend a felső táblán automatikusan részt vehetett volna, valójában az uralkodóra felesküdött katonaként az alsótábla törekvései mellett foglalt állást. E tettével egyértelműen a magyar országgyűlés fclsőbbségét ismerte el a dinasztiával szemben. A keszthelyi „testvériség ünnepének megüléséért" az alezredest felettese. Vinzenz Barco tábornok megfcddte. de utóbb megnyugodva küldte jelentését Bécsbe, miszerint Festetics ígéretet tett neki. hogy nem lesz követ. Ez nem jelentett visszakozást Festetics részéről, hanem inkább taktikai meggondolás lehetett. A „lojális nyilatkozat" ellenére ugyanis az alezredesről egyértelműen olyan jelentések érkeztek Bécsbe, hogy testvéreivel együtt „nagy szószólója a honi praerogatívaknak", s bandérialista egyenruhában jár. Festetics másik öccse. Imre (1764-1847) ugyanis, aki a Levencher dragonyos ezred kapitánya volt, sebesülése miatt szintén Pesten tartózkodott. A Haditanács ekkor azt javasolta az uralkodónak, hogy Festeticset rendeljék vissza a törökökkel kiújuló harcok miatt a déli határhoz, azonban Lipót nem fogadta el ezt a javaslatot.

68 Ugyanezen időszakban. 1790. június 30-án Gabelhoffer Gyula, az egyetemi könyvtár őre, egyúttal bécsi redőrbesúgó, azt jelentette Franz Gotthardi rendőrfőnöknek, hogy Festetics egyre inkább rajongó hazafias magatartást („dummpatriotisch") tanúsít.

69 Festetics és tiszttársai úgy érezték. hogy az adott politikai konstellációban a katonaság kívánságainak szintén az országgyűlés elé kell kerülnie, s azt megfelelő formában kell az ország közvéleménye elé tárni. A bevezetőben említett nevezetes folyamodvány június 30-án keletkezett, de némi átdolgozás után július 5-i dátummal terjesztették elő a tisztek. A szöveget Laczkovics János kapitány fogalmazta, de Festetics György öntötte végleges formába, melynek értelmében a tisztek azt kérték, hogy a magyar ezredek béke idején Magyarországon állomásozzanak, a magyar ezredekben magyar tisztek szolgáljanak, a vezényleti nyelv magyar legyen, s állítsanak fel magyar tisztképző intézetet.

70 E követelések egy másik beadvány elemeit is magukban foglalják, melyet a török hadszíntéren szolgáló tisztek fogalmaztak a bracovai táborban, s június 14-én terjesztettek .elő. E tizenkét pontos beadvány még azt kéri. hogy a magyar csapatoknak külön haditanácsa legyen, s „fővezére a hazától függjön".

71 Talán szintén nem véletlen, hogy a július 5-i beadvánnyal egy időben kelt Gabelhoffer újabb denunciáló jelentése Festetics ellen, miszerint az alezredes feltűnően érdeklődik a külpolitika iránt, s porosz segítséggel bíztatja ismerőseit. 2 Hogy ezúttal valóban nem a rendőrbesúgók szokásos túlzásáról volt szó, hanem Festetics tényleg az országgyűlés radikális része által képviselt álláspontnak adott hangot, azt megerősíti bécsi porosz követ, Constans Philippe Jacobi báró egy héttel később kelt jelentése, midőn arról számolt be felettesének, hogy a magyarok titkos küldöttsége járt nála. A küldöttek az iránt érdeklődtek, hogy nyílt összeütközés esetén számíthatnak-e porosz támogatásra. Egy héttel később Domokos Lajos azt javasolta az alsó táblán, hogy az országgyűlés küldjön követeket a poroszokkal és a törökökkel folyó tárgyalásokra. II. Lipót azonban ekkor cselekvésre szánta el magát. Követét. Anton Spielmann bárót utasította a poroszokkal való azonnali megegyezésre, feltételül szabva a poroszoknak, hogy a magyarokkal kapcsolatos garanciáktól tekintsenek el. Július 27-én létrejött a reichenbachi egyezmény, s a poroszok lemondtak a magyar törekvések támogatásáról. A császárnak sikerüli a magyarok külpolitikai számításait keresztül húznia.

73 Festetics Györgynek II. Lipót egyértelműen azt a szerepet szánta, hogy az ellene lefolytatott haditörvényszéki vizsgálattal az ülésező rendeket figyelmeztesse: külföldi segítségre immáron nem számíthatnak, s mindent megtehet, mivel a tényleges hatalom az ő kezében van. Július 15-én Festeticset Bécsbe rendelték, s bár levelében a gróf azt tudakolta, hogy katonaként, vagy magyar nemesként jelenjen-e meg. a válasz előrevetítette a várható eljárást: mint katona jelenjen meg a Haditanács előtt. E mozzanat azért lényeges, mert magyar nemesként elvben a törvények védelme alatt állt, hosszas vizsgálat nélkül nem lehetett volna elítélni, s az uralkodónak az adott helyzetben érdeke volt a törvényesség betartása. Katonaként viszont engedelmeskednie kellett. Bécsbe érkezése után megfigyelés alatt tartották, majd kihallgatták. Augusztus 6-án tizennégy nap fogságra ítélték, majd anélkül hogy haza térhetett volna, azonnal új állomáshelyére, a Németalföldön állomásozó La Tour dragonyosezredhez kellett volna utaznia. 4 A vizsgálat kapcsán Marczali Henrik a század elején Festeticset úgy jellemezte, hogy „nemcsak hazafiasság volt lényében, hanem az elismerésre való törekvés, a népszerűség vágya is."

75 Bár természetes emberi tulajdonság az elismerésre való törekvés, azonban ez az ítélet inkább Laczkovics János kapitány önigazoló jelentésére támaszkodik, aki utóbb - hogy rangját visszanyerje -,