Zalai Múzeum 7. (Zalaegerszeg, 1997)

Bacsa Gábor: A trianoni magyar–szerb–horvát–szlovén határ megállapításával kapcsolatos eljárás

170 Bacsa Gábor jén pedig egy Központi Iroda felállításáról döntött, majd augusztus l-jén a már működő határmegállapítással kapcsolatos intézmények egy Határmegállapító Központ-ba való egyesítését határozta el.

5 Az antant már 1920. június elején kelt jegyzékben kimondta, hogy a határmegállapításnál közreműködő személyeknek katonáknak kell lenniük. Ezt a jegyzéket a magyar kormányhoz azonban csak 1921. június utolsó napjaiban juttatták el. 1921. augusztus l-jén a minisztertanács - többek között - a következőket határozta el: a határmegállapító központ közvetlen a minisztertanácsnak van alárendelve, a Központi Iroda élén gróf Csáky Imre külügyminiszter áll, aki a miniszterelnök rendeletéből kiadványoz. Az 1921. augusztus 3-án megtartott minisztertanács határozata értelmében a négy határmegállapító bizottságot a Határmegállapító Központ vezetője gróf Csáky útján a m. kir. miniszterelnöknek rendelték alá.

6 A bizottságokat a honvédelmi miniszter - a magyar érdekek egységes képviselete érdekében - utasításokkal látta el. Ez többek között a következőket tartalmazza: a biztosok jelentsék ki, hogy csak a Dráva vonal olyan határrész, melyet minden további tárgyalás nélkül végérvényesnek lehet tekinteni. Olyan nemzetközi határ, mely 1914. augusztus havában érvényben volt úgy, hogy itt csak a határt kell kitűzni, - nincs sehol. A trianoni határon belül eső területekkel kapcsolatos egyezkedés előtt a kormány véleményét ki kell kérni. A kormány elvileg minden kompenzáció meghatározását magának tartja fenn. A tárgyalás sikere a nem érdekelt hatalmak képviselőitől függ, ezért fontos a megnyerésük, megfigyelésük, a sima lefolyás, a konfliktus elkerülése. Ez azonban nem zárja ki, hogy fontos esetben a biztos a tárgyalást megszakítsa, hogy kormánya véleményét kikérje.

7 A határmegállapító bizottságok megérkezéséig az érintett megyékben is megtették a szükséges előkészületeket. Arra számítottak, hogy amit nem sikerült elérni Párizsban, talán behozható a terepen, a határmegállapítás alkalmával. A határmegállapító bizottság munkájában a déli határ mentén valamennyi megye érdekelt volt: Zala vármegye a Muraköz, illetve a Vend-vidék, Somogy vármegye Répás területe és a Dráva vonal, Baranya vármegye a baranyai háromszög, Csongrád vármegye Szabadka, stb., hogy csak a legjelentősebbeket említsem. A szombathelyi katonai körletparancsnokság 1920. június 2-án kelt intézkedésében többek között ez áll: „... irányelvül szolgáljon, hogy ezen vonalnak egybe kell esni a község határral."

8 A vármegyei katonai parancsnokságok kinevezték a maguk határelőadóit. Adatokat gyűjtöttek egészségügyi, gyógyintézeti vonatkozásban, a gazdasági, piaci, stb. viszonyokról. A miniszterelnökség bizalmas iratában felhívta a figyelmet, hogy a határon átlépőkkel udvariasan bánjanak, hogy a bizottság elégedett lakosságot találjon. A belügyminiszter arra intézkedett, hogy a határ előzetes bejárására bizottságot kell létrehozni, a tagjait olyan igazolvánnyal kell ellátni, melyből kilétük nem derül ki.

9 1921. februárban a külügyminisztériumban értekezletet tartottak a trianoni határvonal által sújtott összes törvényhatóságok képviselőinek a határhúzással kapcsolatban. Az előkészületek megkezdésétől számítva mintegy másfél év után értesítést kapott Zala megye, hogy jön a bizottság. A Magyarországra 1921. augusztus 21-én érkező antant tisztekből álló bizottság három albizottságra tagozódott: 1. magyar-cseh, 2. magyarromán, 3. magyar-jugoszláv. A bizottság létszámát, összetételét, eljárását a nagykövetek által kiadott UTASÍTÁSOK (Ut.), majd a Millerand kísérlőlevél végrehajtására kiadott PÓTUTASÍTÁSOK szabályozták. Az Ut. szerint minden egyes határmegállapító bizottság áll: 1. biztosokból (számát, nemzetiségét általában a békeszerződés határozta meg) 2. esetleg helyettes biztosokból 3. műszaki személyzetből és 4. segédalkalmazottakból.

10 A nem érdekelt szövetséges hatalmak kiküldöttei az európai határok megállapítására alkotandó bizottságokban elvben nem lehet, több mint: 1 biztos, 1 tolmács, 1 titkár, 1 segédtérképrajzoló. Bizonyos esetekben ettől el lehetett térni. Az érdekelt hatalmak kiküldöttei nem voltak abszolút módon meghatározva. Feladataikat az utasítás a következőkben határozta meg: 1. Megállapítani a helyszínen a békeszerződésben leírt határokat. 2. Továbbá azokat a határokat, melyek az említet békeszerződés által előírt különböző népszavazások után jelölnek ki.

11 A magyar-jugoszláv határmegállapító bizottság 1921. augusztus 25-én érkezett első székhelyére, Varasára. Öt fő antant tagja volt, ezenkívül l-l fő képviselte az érdekelt országokat. A bizottsághoz tartoztak még helyettesek, segédbiztosok, tolmácsok, irodai segédmunkások, irodagépkezelők, küldöncök, közigazgatási szakértők, sofőrök, térképészek, stb. Varasdra érkezésekor a bizottság magyar küldötteinek száma 18 fő volt.

12 A bizottság nem érdekelt, antant tagjai az alábbiak voltak: Coloneál Dávid Crée alezredes, aki egyben a bizottság elnöke, Angliát képviselte. Olaszországot Giovanni Valvasorri vezérkari ezredes, Franciaországot Maurice Marminie gyalogsági alezredes,