Zalai Múzeum 7. (Zalaegerszeg, 1997)

Rábavölgyi Attila: Nyugat-Somogy uradalmainak népesség- és birtokváltozásai a 19. sz. folyamán (1767–1890). A marcali hát

74 Rábavölgyi Attila Természetföldrajzi viszonyok A térség Belső-Somogyhoz tartozik, határai a Balaton, a Buzsáki-(Nagy-)berek, a Kis-Balaton-medence, még pontosabban a Marótvölgyi- és a Boronkai-(Cigány)-csatorna közé eső kb. 300 km

2-nyi zömében dombvidéki terület. A két mesterséges vízfolyás jól elkülöníti a környezetétől. A Balaton déli partjától Böhönyéig húzódó morfológiai egység talajtani szempontból előnyös, ugyanis anyagbemosódásos barna erdőtalaj borítja, amely szántóföldi gazdálkodásra alkalmas és az itteni löszös üledéken képződött talajok vízgazdálkodása általában kedvező. Holládtól nyugatra feltöltött síkság kíséri a hátat. A terület hasznosítását az éghajlati elemek is befolyásolják. Miután rendszeres meteorológiai méréseket csak 1870 után végeztek, így az adott korszakra csak becsült értékkel számolhatunk (évi középhőmérséklet kb. 10 °C, évi csapadékmennyiség északon kb. 650-660 mm, délen 750-770 mm), amelyek biztosítják a gabonatermesztés (búza, rozs), a kukorica és a burgonyatermesztés feltételeit, sőt a 2000 feletti évi napsütéses óraszám és a kb. 200 napra tehető fagymentesség a szőlő- és gyümölcskultúrák elterjedését is biztosította.

4 A Marcali-hát földrajzi elhelyezkedése minden égtáj felől zártságot mutat. A Balaton és a két csatorna mellett dél felől egy nyugat-kelet irányban húzódó vízválasztó található. Kereskedelmi kapcsolatai elsősorban Kanizsa, másodsorban Keszthely felé irányulnak. Ehhez nagymértékben az úthálózat is hozzájárul. Az uradalmak és a települések Három arisztokrata család (Festetics, Hunyady és Széchényi) uradalmai mellett az esztergomi főkáptalan, a pesti nevelőintézet, köz- és kisbirtokos települései találhatóak itt. Nézzük sorban az egyes települések tulajdonosait, valamint a Vályi András

5 és Fényes Elek

6 által összeállított leírásokat. A hatalmas birtoktestek kialakulásának előzményei a 17-18. század fordulójára vezethetők vissza. A török kiűzésében résztvevő legjelesebb katonatisztek több ezer holdas birtokadományokat kaptak. A 18. század első harmadától kezdődően ezek az adományok átkerültek a frissen gazdagodó új arisztokrácia kezébe.

7 1. Festetics-család legjelentősebb birtokszerző tagja Kristóf (1720-1768) előbb 1726-ban megveszi de Prie őrgróftól Csurgót, majd 1741-ben sikerül a Pethő-család javainak (pl. Keszthely),

8 valamint a kisrégióhoz tartozó Balatonkeresztúr és a hozzá közel eső falvak, puszták (Balatonszentgyörgy, Főnyed, Kis-Tikos, Sávoly, Fejéregyháza) megszerzése.

9 Böhönye és a hozzátartozó puszták (Agáros, Arad, Dávod, Terebezd) szintén a családi birtokkomplexumhoz tartoztak. így a Festeticsek kezén itt 3 uradalom és 10 település összpontosul. A községek határai ,jó termékenységűek". Keresztúrnak „réttye, fája, makkja, szőlő hegye, legelője elég van",

10 majd 40 évvel később „1-ső osztálybéli határjáról"

11 tesznek említést. Szentgyörgynek „rév a Balaton, 1-ső osztálybéli határ, és szőllőhegy" íratott össze kiváló statisztikusunk által. Böhönyéről a 18. század végén a következők kerültek lejegyzésre: „határjában mindennemű javai vágynak, fája, makkja, legelője elég, réttyei jók, szőlő hegye termékeny, első osztálybéli".

12 Fényes Elek „sok és kedves ízű bortermesztésé"-ről, valamint igen szép tölgyes erdejéről tett említést. Fejéregyháza határja középszerű, második osztálybéli",

13 amely a keresztúri uradalomhoz tartozik. Batthyány (Bottyán) is a család birtoka. Tikos és Vörs „határja 2 nyomásbéli",

14 s utóbbinak jelentős a halászata. Előbbinek piaca Keszthelyen és Kanizsán van. Fényes Elek 95 fős gyönyörű majorságról tájékoztatta az olvasót a Vörs címszó alatt. Böhönye 1703 óta a család birtoka. Előbb Pál, majd 1726-33 között Kristóf, 1776-tól Lajos, míg 1835-től Antal birtoka, ahol 1794 óta országos vásárokat tartanak.

15 Balatonszentgyörgyről a következőket tudhatjuk meg: 1703-ban Olasz István tulajdona, 1726 után kerül a családhoz Kristóf révén, amelyet 1803-ban tűzvész pusztított el. A településhez tartozik az 1715 után keletkezett Bari major és Batthyány major. Utóbbi Battyán helység helyén jött létre. 1856 óta puszta.

16 Fehéregyháza birtokán a Festetics család és az esztergomi főkáptalan osztozott, a 19. századtól egyházi terület. Tikos 1767-ben Festetics Kristóf kezén volt, 1776-ban Pál, 1835-ben gr. Festetics László birtokolta.

1

' Vörs a 18. század két harmadában a Festeticseké, 1767-től a Csányiaké, s a 19. század első felében gr. Festetics György és Saller Judit tulajdona.

18 2. A Hunyady-família szintén egy mezőváros (Kéthely) és két falu (Balatonberény, Balatonújlak), valamint 2 puszta (Sári- és Marót) birtokosa. A család a birtoktesteket 1726 után szerezte Hunyady Ferenc révén, aki a Sankó család magvaszakadtaval gróf Harrach Raymundnak adományozott településekhez jutott (pl. Balatonberény, Balatonújlak, Kéthely).

19 A kiterjedt somogyi uradalomnak a hát területére eső fenti települések és további két puszta (Sári és Marót) csak egy részét képezték. Mind a két korabeli krónikás említést tesz Berény és Újlak ,jó földgyéről", előbbinek erdejét, utóbbinak halászatát emelik ki, melynek piaca Keszthelyen és Kanizsán van. Kéthely esetében hangsúlyozzák a 2 nyomásos határhasználatot, a Baglasi szőlőhegyet, mely Jó veres bort termeszt".

20 Vályi András már említi Sári-pusztát, ahol nagy kastély (1760-ban épült) és majorság található. A birtokokat 1733-ban szerezte meg a család. Kéthelyen 1715. III. 17-től országos, 1843. II. 16-tól pedig heti vásárokat is tarthattak.

21 3. A Széchényi család birtokai a kisrégióban Mar-