Zalai Múzeum 7. (Zalaegerszeg, 1997)

Rábavölgyi Attila: Nyugat-Somogy uradalmainak népesség- és birtokváltozásai a 19. sz. folyamán (1767–1890). A marcali hát

74 Rábavölgyi Attila Természetföldrajzi viszonyok A térség Belső-Somogyhoz tartozik, határai a Bala­ton, a Buzsáki-(Nagy-)berek, a Kis-Balaton-medence, még pontosabban a Marótvölgyi- és a Boronkai-(Ci­gány)-csatorna közé eső kb. 300 km 2-nyi zömében dombvidéki terület. A két mesterséges vízfolyás jól el­különíti a környezetétől. A Balaton déli partjától Böhönyéig húzódó morfológiai egység talajtani szem­pontból előnyös, ugyanis anyagbemosódásos barna er­dőtalaj borítja, amely szántóföldi gazdálkodásra alkal­mas és az itteni löszös üledéken képződött talajok víz­gazdálkodása általában kedvező. Holládtól nyugatra feltöltött síkság kíséri a hátat. A terület hasznosítását az éghajlati elemek is befolyásolják. Miután rendszeres meteorológiai méréseket csak 1870 után végeztek, így az adott korszakra csak becsült értékkel számolhatunk (évi középhőmérséklet kb. 10 °C, évi csapadékmennyi­ség északon kb. 650-660 mm, délen 750-770 mm), amelyek biztosítják a gabonatermesztés (búza, rozs), a kukorica és a burgonyatermesztés feltételeit, sőt a 2000 feletti évi napsütéses óraszám és a kb. 200 napra tehető fagymentesség a szőlő- és gyümölcskultúrák elterjedését is biztosította. 4 A Marcali-hát földrajzi elhelyezkedése minden égtáj felől zártságot mutat. A Balaton és a két csatorna mel­lett dél felől egy nyugat-kelet irányban húzódó vízvá­lasztó található. Kereskedelmi kapcsolatai elsősorban Kanizsa, másodsorban Keszthely felé irányulnak. Ehhez nagymértékben az úthálózat is hozzájárul. Az uradalmak és a települések Három arisztokrata család (Festetics, Hunyady és Széchényi) uradalmai mellett az esztergomi főkáptalan, a pesti nevelőintézet, köz- és kisbirtokos települései ta­lálhatóak itt. Nézzük sorban az egyes települések tulaj­donosait, valamint a Vályi András 5 és Fényes Elek 6 által összeállított leírásokat. A hatalmas birtoktestek kialakulásának előzményei a 17-18. század fordulójára vezethetők vissza. A török ki­űzésében résztvevő legjelesebb katonatisztek több ezer holdas birtokadományokat kaptak. A 18. század első harmadától kezdődően ezek az adományok átkerültek a frissen gazdagodó új arisztokrácia kezébe. 7 1. Festetics-család legjelentősebb birtokszerző tagja Kristóf (1720-1768) előbb 1726-ban megveszi de Prie őrgróftól Csurgót, majd 1741-ben sikerül a Pethő-család javainak (pl. Keszthely), 8 valamint a kisrégióhoz tartozó Balatonkeresztúr és a hozzá közel eső falvak, puszták (Balatonszentgyörgy, Főnyed, Kis-Tikos, Sávoly, Fejér­egyháza) megszerzése. 9 Böhönye és a hozzátartozó puszták (Agáros, Arad, Dávod, Terebezd) szintén a családi birtokkomplexumhoz tartoztak. így a Festeticsek kezén itt 3 uradalom és 10 település összpontosul. A községek határai ,jó termékenységűek". Keresztúrnak „réttye, fája, makkja, szőlő hegye, legelője elég van", 10 majd 40 évvel később „1-ső osztálybéli határjáról" 11 tesznek említést. Szentgyörgynek „rév a Balaton, 1-ső osztálybéli határ, és szőllőhegy" íratott össze kiváló statisztikusunk által. Böhönyéről a 18. század végén a következők kerül­tek lejegyzésre: „határjában mindennemű javai vágynak, fája, makkja, legelője elég, réttyei jók, szőlő hegye ter­mékeny, első osztálybéli". 12 Fényes Elek „sok és kedves ízű bortermesztésé"-ről, valamint igen szép tölgyes er­dejéről tett említést. Fejéregyháza határja középszerű, második osztálybéli", 13 amely a keresztúri uradalomhoz tartozik. Batthyány (Bottyán) is a család birtoka. Tikos és Vörs „határja 2 nyomásbéli", 14 s utóbbinak jelentős a halászata. Előbbinek piaca Keszthelyen és Kanizsán van. Fényes Elek 95 fős gyönyörű majorságról tájékoztatta az olvasót a Vörs címszó alatt. Böhönye 1703 óta a család birtoka. Előbb Pál, majd 1726-33 között Kristóf, 1776-tól Lajos, míg 1835-től Antal birtoka, ahol 1794 óta országos vásárokat tarta­nak. 15 Balatonszentgyörgyről a következőket tudhatjuk meg: 1703-ban Olasz István tulajdona, 1726 után kerül a családhoz Kristóf révén, amelyet 1803-ban tűzvész pusztított el. A településhez tartozik az 1715 után kelet­kezett Bari major és Batthyány major. Utóbbi Battyán helység helyén jött létre. 1856 óta puszta. 16 Fehéregy­háza birtokán a Festetics család és az esztergomi fő­káptalan osztozott, a 19. századtól egyházi terület. Ti­kos 1767-ben Festetics Kristóf kezén volt, 1776-ban Pál, 1835-ben gr. Festetics László birtokolta. 1 ' Vörs a 18. század két harmadában a Festeticseké, 1767-től a Csányiaké, s a 19. század első felében gr. Festetics György és Saller Judit tulajdona. 18 2. A Hunyady-família szintén egy mezőváros (Kéthely) és két falu (Balatonberény, Balatonújlak), va­lamint 2 puszta (Sári- és Marót) birtokosa. A család a birtoktesteket 1726 után szerezte Hunyady Ferenc révén, aki a Sankó család magvaszakadtaval gróf Harrach Raymundnak adományozott településekhez ju­tott (pl. Balatonberény, Balatonújlak, Kéthely). 19 A ki­terjedt somogyi uradalomnak a hát területére eső fenti települések és további két puszta (Sári és Marót) csak egy részét képezték. Mind a két korabeli krónikás emlí­tést tesz Berény és Újlak ,jó földgyéről", előbbinek er­dejét, utóbbinak halászatát emelik ki, melynek piaca Keszthelyen és Kanizsán van. Kéthely esetében hang­súlyozzák a 2 nyomásos határhasználatot, a Baglasi szőlőhegyet, mely Jó veres bort termeszt". 20 Vályi And­rás már említi Sári-pusztát, ahol nagy kastély (1760-ban épült) és majorság található. A birtokokat 1733-ban szerezte meg a család. Két­helyen 1715. III. 17-től országos, 1843. II. 16-tól pedig heti vásárokat is tarthattak. 21 3. A Széchényi család birtokai a kisrégióban Mar-

Next

/
Oldalképek
Tartalom