Zalai Múzeum 7. (Zalaegerszeg, 1997)

Rózsa Miklós: Az első hivatalos intézkedések a török uralom alól felszabadult Kanizsán 1690-ben

46 Rózsa Miklós kuli csavargókat, Köteles volt az ilyeneket rendszeresen felkutatni, egyben közhírré tenni, hogy ilyen személyt egyetlen polgár sem tarthat házában, hanem köteles onnan büntetés terhe mellett eltávolítani minden olyan személyt, akit nem ismer, vagy nincs az ő szolgálatában. (3. pont.) A tűzesetek elleni védekezést szolgáló rendészeti intézkedés volt a Tanácsnak arra kötelezése, hogy a legnagyobb tűzi veszélyt magában rejtő fa- és agyagkéményeket mindenképpen, és büntetés terhe alatt bontassa le, s ezek helyébe téglából való kéményeket építsenek. Erre a kötelezésre az adott lehetőséget, hogy már munkában volt és közeli befejezés előtt állott egy téglaégető kemence építése. (8. pont) Az instrukció oly rendelkezést is tartalmaz, hogy a Tanács városi biztosokat küldjön ki, akik a kéményseprők bevonásával havonta házról házra járva megvizsgálják a tűzhelyeket és kéményeket, s ha tűzveszélyt találnak, a mulasztót feljelenteni kötelesek. (9. pont) A Tanácsnak mind a bel-, mind a külvárosban néhány éjjeli őrt kellett szolgálatba állítania, akik az órák kikiáltásán kívül, házról házra járva figyeljék, nincs-e valamelyik háznál tűzveszély, s ha van, ennek megfelelően intézkedjenek, de nappal is, nagy viharok alkalmával kötelesek ügyelni a tűzre, és a polgárokat figyelmeztetni (11. pont). Ezeket a tűzrendészeti rendelkezéseket Kanizsa házainak az a műszaki adottsága tette szükségessé, hogy „die ... Hauser ... eng ... unndt türkhische Manier von pur en Holz erbawet seindt", und „dass in denen Hdusern fast nicht ein Ziegl oder anderer Stein zu finden ... seye."

1 Tűzrendészeti intézkedés volt a háztulajdonosoknak a tűzoltásnál szükséges vízhordó és egyéb eszközök tartására kötelezése, és a polgárok tűzjelzés esetén teljesítendő kötelességeinek előírása (10. pont). Fogyasztóvédelmi intézkedése volt a császári bizottságnak mind a piaci, mind a piacon kívüli árdrágítás megelőzése érdekében adott az a rendelkezése, hogy addig, amíg az Udvar az egész Magyarország részére egyforma mértékrendszert nem vezet be, és tesz közhírré, addig az osztrák súlymértéket, rőföt és térmértéket kell használni. Árdrágítás esetén az árat mérsékelni, ismételt ártúllépés esetén pedig azt büntetni kell (14. pont). A császári bizottság tudomására hozta a Tanácsnak, hogy állásuktól és foglalkozásuktól függetlenül mindazok a személyek, akik házat jogszerűen szereztek maguknak Kanizsán, polgárnak tekintendők (12. pont). A Tanácsnak nem csak a császári bizottság által polgárnak már felvetteket kellett polgáresküre bocsátania és a polgárság körébe bevonnia, hanem azokat is, akiket a bizottság elutazása után a harmincados fog polgárnak felvenni, s ilyenként a Tanáccsal közölni. A császári bizottság tájékoztatta a Tanácsot, hogy a házingatlan és telek jogszerű birtoklásának mik az előfeltételei, s hogy ezek hiányában a használót nem szabad a házban megtűrni, hanem helyébe mást kell helyezni, aki megfizeti a megfizetni valókat. Az instrukció szerint a polgárokat terhelő előfeltételek alól mentesek a) a Jézustársasági atyák, b) a Ferences atyák, с) a városi plébános, akik azonban az általuk bírt épületben semmilyen polgári ipart sem folytathatnak. Mentesek továbbá d) a parancsnok részére a Jézustársasági atyák mellett kijelölt ház, e) a császári harmincadházak és élelmiszerházak, f) a középületek (12. pont). A Városi Tanács szervezeti helyzetét illetően a császári bizottság azt közölte a Tanáccsal, hogy közvetlenül a Budai Kamarai Felügyelőségnek, 1690. július 13-tól Budai Kamarai Adminisztráció-(0/«erác/íe Cameral Administation)nak van alárendelve, és in rebus dubiis (kétes eseteknél) ennek döntését és rendelkezését kell végrehajtania. Előírta д bizottság, hogy a Tanács a parancsnoknak a közérdeket és egy vár közrendjét (Polizey Ordnung) szolgáló tanácsait fogadja meg, de ne parancsként kövesse. Városi rendeletek kihirdetésénél pedig a Kamarai Felügyelőséget, illetve Adminisztrációt és a parancsnokot értesítse (6. pont). A Városi Tanács bírói jogkört kapott mind polgári, mind büntető ügyekben. Polgári ügyekben a Budai Kamarai Adminisztrációhoz lehetett fellebbezni, büntető perekben az ítélet végrehajtása előtt annak jóváhagyását kellett a Kamarai Adminisztrációtól kérni (5. pont). Szabályozta a császári bizottság a Tanács tárgyalási rendjét (4. pont), feljogosítást kapott a Tanács, hogy illetékeket és díjakat szedjen az irodafenntartás szükségleteinek fedezésére (7. pont), szabályozásra került kölcsönöknek a Városi Tanács által való felvétele, és az utalványozás rendje (13. pont). Előírta a császári bizottság, hogy a Tanács az instrukció keltétől számított egy év után, és ezt követően évről évre, a Budai Kamarai Adminisztráció előtt mondjon le, és tőle új tanácsválasztás engedélyezését kérje (16. pont). A Tanács alakuló ülésén a Tanács által felvetett kérdésekre a császári bizottság által 1690. június 19-én adott válasz szerint a bizottság a város új életének kialakítása előmozdítását szolgáló egyéb intézkedéseket is tett.

19 A 12 pontra és befejezésre tagolt válaszirat szerinti intézkedések a következők voltak. Gondoskodás történt, hogy a katonaságot a polgárságtól elkülönítetten helyezzék el, s részükre külön házakat ürítsenek ki szállás céljára (8. pont). A válasziratban nem részletezett katonai kihágások ügyében a szükséges intézkedések, melyek ismertetését azonban a válaszirat ugyancsak nem tartalmazza, megtörténtek, (Válaszirat befejező része.) Az országos vásárok idejét a környező városok jogainak megsértése nélkül kellett meghatározni, a heti vásárokat illetően a Városi Tanácsnak a parancsnokkal kellett megegyeznie (3. pont). Közölte a császári bizottság, hogy a húsárak megállapítása a Városi Tanácsra tartó-