Zalai Múzeum 7. (Zalaegerszeg, 1997)

Rózsa Miklós: Az első hivatalos intézkedések a török uralom alól felszabadult Kanizsán 1690-ben

46 Rózsa Miklós kuli csavargókat, Köteles volt az ilyeneket rendszeresen felkutatni, egyben közhírré tenni, hogy ilyen személyt egyetlen polgár sem tarthat házában, hanem köteles on­nan büntetés terhe mellett eltávolítani minden olyan személyt, akit nem ismer, vagy nincs az ő szolgálatában. (3. pont.) A tűzesetek elleni védekezést szolgáló rendészeti in­tézkedés volt a Tanácsnak arra kötelezése, hogy a leg­nagyobb tűzi veszélyt magában rejtő fa- és agyagkémé­nyeket mindenképpen, és büntetés terhe alatt bontassa le, s ezek helyébe téglából való kéményeket építsenek. Erre a kötelezésre az adott lehetőséget, hogy már mun­kában volt és közeli befejezés előtt állott egy téglaégető kemence építése. (8. pont) Az instrukció oly rendelke­zést is tartalmaz, hogy a Tanács városi biztosokat küld­jön ki, akik a kéményseprők bevonásával havonta házról házra járva megvizsgálják a tűzhelyeket és kéményeket, s ha tűzveszélyt találnak, a mulasztót feljelenteni kötele­sek. (9. pont) A Tanácsnak mind a bel-, mind a külvá­rosban néhány éjjeli őrt kellett szolgálatba állítania, akik az órák kikiáltásán kívül, házról házra járva figyeljék, nincs-e valamelyik háznál tűzveszély, s ha van, ennek megfelelően intézkedjenek, de nappal is, nagy viharok alkalmával kötelesek ügyelni a tűzre, és a polgárokat fi­gyelmeztetni (11. pont). Ezeket a tűzrendészeti rendel­kezéseket Kanizsa házainak az a műszaki adottsága tette szükségessé, hogy „die ... Hauser ... eng ... unndt türkhische Manier von pur en Holz erbawet seindt", und „dass in denen Hdusern fast nicht ein Ziegl oder anderer Stein zu finden ... seye." 1 Tűzrendészeti intézkedés volt a háztulajdonosoknak a tűzoltásnál szükséges vízhordó és egyéb eszközök tartá­sára kötelezése, és a polgárok tűzjelzés esetén teljesíten­dő kötelességeinek előírása (10. pont). Fogyasztóvédelmi intézkedése volt a császári bizott­ságnak mind a piaci, mind a piacon kívüli árdrágítás megelőzése érdekében adott az a rendelkezése, hogy ad­dig, amíg az Udvar az egész Magyarország részére egyforma mértékrendszert nem vezet be, és tesz közhír­ré, addig az osztrák súlymértéket, rőföt és térmértéket kell használni. Árdrágítás esetén az árat mérsékelni, ismételt ártúllépés esetén pedig azt büntetni kell (14. pont). A császári bizottság tudomására hozta a Tanácsnak, hogy állásuktól és foglalkozásuktól függetlenül mind­azok a személyek, akik házat jogszerűen szereztek ma­guknak Kanizsán, polgárnak tekintendők (12. pont). A Tanácsnak nem csak a császári bizottság által polgárnak már felvetteket kellett polgáresküre bocsátania és a pol­gárság körébe bevonnia, hanem azokat is, akiket a bi­zottság elutazása után a harmincados fog polgárnak fel­venni, s ilyenként a Tanáccsal közölni. A császári bi­zottság tájékoztatta a Tanácsot, hogy a házingatlan és telek jogszerű birtoklásának mik az előfeltételei, s hogy ezek hiányában a használót nem szabad a házban meg­tűrni, hanem helyébe mást kell helyezni, aki megfizeti a megfizetni valókat. Az instrukció szerint a polgárokat terhelő előfeltételek alól mentesek a) a Jézustársasági atyák, b) a Ferences atyák, с) a városi plébános, akik azonban az általuk bírt épületben semmilyen polgári ipart sem folytathatnak. Mentesek továbbá d) a parancs­nok részére a Jézustársasági atyák mellett kijelölt ház, e) a császári harmincadházak és élelmiszerházak, f) a középületek (12. pont). A Városi Tanács szervezeti helyzetét illetően a csá­szári bizottság azt közölte a Tanáccsal, hogy közvetlenül a Budai Kamarai Felügyelőségnek, 1690. július 13-tól Budai Kamarai Adminisztráció-(0/«erác/íe Cameral Administation)nak van alárendelve, és in rebus dubiis (kétes eseteknél) ennek döntését és rendelkezését kell végrehajtania. Előírta д bizottság, hogy a Tanács a pa­rancsnoknak a közérdeket és egy vár közrendjét (Polizey Ordnung) szolgáló tanácsait fogadja meg, de ne pa­rancsként kövesse. Városi rendeletek kihirdetésénél pe­dig a Kamarai Felügyelőséget, illetve Adminisztrációt és a parancsnokot értesítse (6. pont). A Városi Tanács bírói jogkört kapott mind polgári, mind büntető ügyekben. Polgári ügyekben a Budai Ka­marai Adminisztrációhoz lehetett fellebbezni, büntető perekben az ítélet végrehajtása előtt annak jóváhagyását kellett a Kamarai Adminisztrációtól kérni (5. pont). Szabályozta a császári bizottság a Tanács tárgyalási rendjét (4. pont), feljogosítást kapott a Tanács, hogy il­letékeket és díjakat szedjen az irodafenntartás szükség­leteinek fedezésére (7. pont), szabályozásra került köl­csönöknek a Városi Tanács által való felvétele, és az utalványozás rendje (13. pont). Előírta a császári bizottság, hogy a Tanács az inst­rukció keltétől számított egy év után, és ezt követően év­ről évre, a Budai Kamarai Adminisztráció előtt mondjon le, és tőle új tanácsválasztás engedélyezését kérje (16. pont). A Tanács alakuló ülésén a Tanács által felvetett kér­désekre a császári bizottság által 1690. június 19-én adott válasz szerint a bizottság a város új életének ki­alakítása előmozdítását szolgáló egyéb intézkedéseket is tett. 19 A 12 pontra és befejezésre tagolt válaszirat szerinti intézkedések a következők voltak. Gondoskodás történt, hogy a katonaságot a polgárságtól elkülönítetten helyez­zék el, s részükre külön házakat ürítsenek ki szállás céljára (8. pont). A válasziratban nem részletezett kato­nai kihágások ügyében a szükséges intézkedések, me­lyek ismertetését azonban a válaszirat ugyancsak nem tartalmazza, megtörténtek, (Válaszirat befejező része.) Az országos vásárok idejét a környező városok jogai­nak megsértése nélkül kellett meghatározni, a heti vásá­rokat illetően a Városi Tanácsnak a parancsnokkal kel­lett megegyeznie (3. pont). Közölte a császári bizottság, hogy a húsárak megállapítása a Városi Tanácsra tartó-

Next

/
Oldalképek
Tartalom