Zalai Múzeum 7. (Zalaegerszeg, 1997)

Rózsa Miklós: Az első hivatalos intézkedések a török uralom alól felszabadult Kanizsán 1690-ben

Az első hivatalos intézkedések a török uralom alól felszabadult Kanizsán 1690-ben 47 zik, amelynek módja van rá, hogy a mészárosokkal való egyetértésben megtartsa az olcsóságot. (Válaszirat befe­jező része.) A császári bizottság adott a Városi Tanácsnak a) kettőt a város körül fekvő malmokból, b) a területén fekvő erdőségekből egy jó részt a jogokkal együtt, c) polgári kórház céljára helyet, hozzá tartozó földekkel, valamint d) lőtérnek alkalmas területet. A malom és a területek kijelölése, s a juttatással kapcsolatos intézkedé­sek megtétele végett a Tanácsnak a kanizsai harminca­doshoz kellett fordulnia (2. pont). Megtörténtek a szükséges intézkedések a hidak javí­tására és a mocsár tisztogatására. Ugyanekkor a bizott­ság felhívta Kanizsa bíráját és Tanácsát, hogy kellő fi­gyelmet fordítsanak a polgárság házai és az utcák tiszta­ságára (9. pont). Megparancsolta a császári bizottság a kanizsai har­mincadosnak, hogy a jövendő városi írnok részére szál­lásházat jelöljön ki (1. pont). A Városi Tanács a telekkönyv kezelését és annak jö­vedelme szedésének jogát meg akarta szerezni. A csá­szári bizottság tájékoztatta a Tanácsot, hogy a telek­könyvet és annak jövedelmeit a császár további rendel­kezéséig a harmincados köteles kezelni. Ugyanakkor azért, hogy „a város közönsége a szükséges közkiadások fedezéséhez a mostam nehéz kezdetnél néhány fillérhez juthasson", a bizottság megengedte, hogy a Tanács az 1690. évben a jobb módú polgárokat 3 forinttal, a ke­vésbé módosokat 1 forinttal megadóztassa (10. pont). Elutasította a császári bizottság a Tanács tizedmen­tesség iránti kérelmét a mentesség káros következmé­nyei miatt (4. pont). Tájékoztatta a bizottság a Városi Tanácsot, hogy a püspökök között arra nézve fennálló nézeteltérések, hogy a kanizsai plébánia melyik egyházmegyéhez tarto­zik, még nem tisztázódtak (7. pont). Itt kell megjegyez­nünk, hogy Kanizsán az 1690-es években a megyés püs­pöki joghatósághoz tartozó felügyeleti jogon alapuló egyházlátogatást a zágrábi megyéspüspök által kijelölt visitatorok végezték. 20 Tájékoztatta a bizottság a Tanácsot, hogy a parancs­nok és a város bírói joghatósága ügyében folynak tár­gyalások, de megegyezés még nincs (5. pont). Tájékoztatást kapott a Városi Tanács továbbá arról, hogy sörházat építeni mások kizárásával oly kiváltság, amelyért a Császári Udvari Kamarához, vagy magához a császárhoz kell folyamodnia (6. pont). Somogy vármegye minden nemesének, kapitányának, minden rendű lakosának az 1596. évi VII. dekrétum 41. cikkelyével Zala megye fő- és alispánja, valamint szol­gabíróinak joghatósága alá vonásával bekövetkezett, és az 1608. évi k. u. I. dekrétum 22. cikkelye által történt megerősítésével hatályban tartott igazgatási egyesítés Kanizsa török alóli felszabadításakor is fennállott. A megyegyűléseket Zala vármegyének a törökök által meg nem szállt részén tartották. A török alól felszabadult Kanizsa új Városi Tanácsa azt akarta elérni, hogy a me­gyegyűléseket Kanizsán tartsák. A császári bizottság válasziratában arról tájékoztatta a Tanácsot, hogy „a zalai főispánság alispánja igyekezni fog a megyei urak­nak előterjesztést tenni, hogy azok a megyegyűléseket a már régtől fogva kívánt módon itt tartsák". Adataink szerint csak 1703. március 12-ére lett Kanizsára hirdet­ve az egyesült megyéknek a közgyűlése. 21 A Tanács alakuló ülésén kialakították a török alól fel­szabadult Kanizsa tanácsi igazgatásának felépítését 22 Szervezeti intézkedés volt az 1690. július 5-i tanácsülé­sen hozott határozat, amely szerint a Tanács az éjszakai közrend és a tűzvédelem érdekében 4 éjjeliőrt fogadott fel, 23 és az augusztus 3-i tanácsülésen egy grazi ké­ményseprővel (mert Kanizsán akkor ilyen iparos még nem volt) a kémények rendszeres vizsgálatára és szük­ség szerinti kitisztítására történt megállapodás. 24 Csak különböző források adatainak egybevetéséből következtethetően 1690. augusztus 29-ét kevéssel meg­előzően meghalt a várparancsnok Biszterszky őrnagy. Ugyanez idő táján Johann Gammersfeldt lett a várpa­rancsnok, aki a blokád idején századosként, szerzett ér­demeiért szintén ingyen jutott kanizsai házingatlan­hoz. 25 A félhold 90 éves uralma alól felszabadult Kanizsá­nak a keresztény Európába visszavezetése, s ezen belül a Habsburg birodalomba beillesztése érdekében tett első hivatalos intézkedések eddigi időrendi számbavételekor már szóltunk Paul Wibmer harmincadosi jogkörben tett, valamint az általa teendő némely intézkedésekről. Az új szerzeményi területeknek, mint már a császár kamarai haszna növelését szolgálni hivatott területeknek a számukra új politikai keretek közé illesztését intézni hivatott, többször említett császári bizottság, ahogy Ka­nizsa város Tanácsa szervezeti helyzetét, jogkörét és fel­adatait instrukcióba foglaltan határozta meg, úgy az ud­vari kamarai haszon érdekében Kanizsán elsődlegesen tenni köteles harmincadosnak, Paul Wibmernek is instructioba foglaltan adta tudtul, hogy mind harmin­cad-, mind telekkönyvi és provisoratusi (= tiszttartói) ügyekben miként kell eljárnia. 26 Az 1690. július 10-én Eszéken kelt és 16 pontból álló instrukció azt adja tudtul Wibmernek, hogy „a reábízott Harmincadhivatalnál mire kell ügyelnie, hogy ezentúl mindent iparkodóan kézben tudjon tartani, valamint Őfelsége szolgálását és érdekét a legnagyobb mértékben tudja előmozdítani." Elsőként a bor és a vágóállatok utáni fogyasztási és forgalmi adó (accisa) tételeit írta elő a császári bizottság (1. pont). A második feladatkör, amellyel összefüggően intéz­kedett a bizottság, az a házingatlanok nyilvántartása, leltárba vétele, értékesítése, használatba adása, valamint a kamarai bevételi forrást jelentő telekkönyv vezetése, s

Next

/
Oldalképek
Tartalom