Zalai Múzeum 7. (Zalaegerszeg, 1997)
Rábavölgyi Attila: Nyugat-Somogy uradalmainak népesség- és birtokváltozásai a 19. sz. folyamán (1767–1890). A marcali hát
76 Rábavölgyi Attila így két jól elkülöníthető részre bontottuk: 1786-87, 1841-42 és 1850-1890. Az éves növekedési ütemet is hasonlóan állapítottuk meg. Az eltelt 103 év alatt az ország lélekszáma megduplázódott, Somogy vármegyéé 1,74-szorosára nőtt, míg a kistáj 2,2-szeres növekedést mutat. Az éves növekedési ütem terén is a Marcali-hát képviseli a legmagasabb értéket 0,78%-kal, Magyarország esetében 0,67%, míg Somogyra nézve 0,54%. Az 5. táblázat adatai mutatják, hogy az 1804-es összeírásig a népesség alig változott (11.283-ról 12.559-re nőtt; 11%-os növekedés), utána viszont ugrásszerűen kezd növekedni, 28% 1804 és 1841-42 között. A továbbiakban mérséklődik, és kb. 10% körüli értéket vesz fel. Mivel magyarázhatóak a számok? Az 1790-es évek katasztrofális terméseredményei, a gyenge gazdasági évek és a napóleoni háborúk kora a tradicionális népességet pl. termékenységcsökkenésre kényszeríti. 28 A jelenség nem tájspecifikum, mert az egész megyére vonatkozóan hasonló megállapítást tehetünk. Az 1830-as évektől a viszonylagos stagnálás után elsősorban a gazdasági élet fejlődésének hatására növekednek a mutatók. Ha az 1786-87 és 1841-42 közötti éves növekedési ütemet tekintjük, akkor az országos átlag (0,8%) 29 alatt adható meg 0,67%. Természetesen szélsőségekkel is találkozhatunk Balatonújlak (1,27%), Horvátkút (2,39%), Felsőzsitfa (2,27%), valamint Bize (-0,04%), Hollád (0,14%), Somogysámson (0,26%) esetében. A 19. század második felében a 10% körüli növekedés folytonossága nem éri el a megelőző időszak 52%-os értékét, hiszen 46%-ot mérhetünk. Az éves növekedési ütem viszont 43%-os pozitív változást jelölt (0,67-»0,96%). A folyamat összefüggésbe hozható a modernizáció hatásával. A második szakasz éves növekedési ütemei közül kiemelkedik Nemeskisfalud „negatív rekordja" (-1,3%), valamint Balatonkeresztúr (1,2%), Balatonszentgyörgy (1,87%), Sávoly (l,67%o) - utóbbi kettő az 1861-ben átadott, a főváros és Kanizsa között húzódó vasútvonal népességvonzó hatását is kihasználta, de Marcali (1,7%), Hollád (1,67%) és Gadány (1,3%) adatai is számottevőek. Nemeskisfalud természetes fogyása a környező nagyobb települések (Böhönye, Tapsony, Szenyér) népességelszívó hatásának is köszönhető. A kisrégió központja és a másik két községnek adatai az előnyös földrajzi elhelyezkedésnek tudhatók be. Ha az egyes uradalmak éves növekedési ütemeit vetjük össze, látható, hogy az első szakaszban a kéthelyi uradalom és a közbirtokosi települések mérőszámai majd kétszer nagyobbak, mint a Festetics, Széchényi és az egyházi birtokokénál. A második szakaszban 184142 után a helyzet fordított lesz, előbbiek adatai jelentős csökkenést mutatnak, míg az utóbbiak az éves növekedési ütemüket legalább megkétszerezik. Az első szakaszban található kimutatások szerint egy családot kb. 5 fő alkotott, amely megfelel a korábbi becsléseknél alkalmazottnak. Egy házban viszont átlag 7-9 fő élt együtt, amely 2 generációnak adott otthont pl. a szülők és a legidősebb gyermek családja. A kistáj birtokváltozásai Ebben az esetben a helyzet nem oly egyszerű, mint a népesség-összeírásoknál. Az 1767 és 1895 közötti időszakban a birtokösszeírások felvételei elég eltérőek (6-9. táblázat; a területnagyságra vonatkozó adatokat magyar holdban adtuk meg). így a földterület nagyságának alakulása a nem mindig egyértelműsíthető. Sőt hiányosságok is mutatkoznak az adatsorok között. A kútfők közül az 1806-os uradalmi összeírás, így eltér a többitől, amelyek csak az úrbéri viszonyokat tartalmazzák. 1767-ben 30 a Festeticsek kezén 18.778 holdas birtoktest-rendszerből 3510 hold esett a kisrégió településeire, 1798/99-re 31 5336 holdra növekedett a családi birtok. A napóleoni háborúk időszakában a 191.356 holdas birtokkomplexumnak kb. 7%-a volt itt megtalálható. 32 A Czindery-féle 33 összeírásban 4519 hold urasági és 1528 hold jobbágybirtok található. 1895-re 34 már 49.960 holdat bérel a hitbizományból a Sváb család 35 két tagja, valamint Festetics Tasziló gróf vörsi birtokainak nagysága 5172 hold. A Hunyadyak 3 településén 1767-ben a 12.000 holdas birtokrendszerből 2700 állt művelés alatt. 36 A 18. század utolsó éveire 3745 hold, 37 míg 1806-ban a több mint 83 ezres összterületnek a 20%-a (16.862 hold) 38 került összeírásra. 1848-ban urasági birtokként 3990, míg volt jobbágybirtokként 6832 holdat 39 regisztráltak. A 19. század végére 22.852 holdat 40 birtokoltak. A Széchényieknél 1767-ben 3395, 1798-99-ben 4310, 1806-ban 18.601, 1848-ban urasági birtokként 6958, míg volt jobbágybirtokként 5362, s legvégül a század végére 20.417 hold szerepel a conscriptiókban. Az 1848-as összeírás adataiból kiderül, hogy a Festetics és Széchényi birtokokon a majorsági gazdálkodás a föld terület nagyságát tekintve jelentősebb volt, mint a Hunyadyaknál. Az egyházi birtokok esetében az első kútfő 1226 holdat a második már 3515-öt, a 19. század eleji pedig 14.374 holdat említ. 1848-ban az urasági birtok nagysága 795, míg a volt jobbágybirtoké 2844. (Csak Sámson adatai szerepelnek). Az 1890-es évek végére 19.548 hold az összterület. A közbirtokosok esetében az 1767-es és 1848-as adatok hiányosak. Ennek köszönhetően a 18. század végi 2 összeírási adat majdnem teljesen megegyezik (715 és 712 hold). 1806-ban 11.763 az összterület. A század közepén 7052 hold urasági birtok és 1060 volt jobbágybirtok került összeírásra. 1895-re 15.108 holdat rögzítettek.
