Zalai Múzeum 7. (Zalaegerszeg, 1997)
Rábavölgyi Attila: Nyugat-Somogy uradalmainak népesség- és birtokváltozásai a 19. sz. folyamán (1767–1890). A marcali hát
Nyugat-Somogy uradalmainak népesség- és birtokváltozásai a 19. sz. folyamán (1767-1890) 11 A statisztikai adatokból egyértelműen kitűnik, hogy a 18. század folyamán kialakult nagybirtokszervezet a 1920. század fordulóján is megőrizte hegemóniáját, amely jelenség az egész vármegyére jellemző volt az adott időszakban. Összegzés A Marcali-hát településein lezajlott népesség- és birtokváltozások alátámasztják az adott korszak makroszintű folyamatait. A 18. sz. végére, s a napóleoni háborúk időszakára megtörténnek az addig feltöretlen földek használhatóvá tételei. Ennek eredménye a kezdeti lassabb népességszám-emelkedés (1786/87-1841/42), amelyet az éves növekedési ütem tekintetében az 18501890-es időszak felülmúl, különösen a mezővárosok esetében. A birtokviszonyok pedig az egész időszakon belül magukon viselik a nagybirtok meghatározó jellegét, még az 1848-at követő időszakban is. Ebből pedig az következik, hogy a modernizáció folyamata a főúri uradalmakhoz és a mezővárosokhoz kapcsolódik majd. A természetföldrajzi körülmények lehetővé teszik a mezőgazdasági termelés mindkét ágának folyamatos művelését és fejlesztését. Jegyzetek: Itt szeretném megköszönni dr. Kaposi Zoltánnak a bíráló megjegyzéseit és bátorító javallatait. С site András: Egy presztizsorientált nagybirtoküzem a 18. és 19. század fordulóján. A keszthelyi Festeticsuradatom In: Gazdaságtörténeti tanulmányok Zalai Gyűjtemény Zalaegerszeg, 1993 Csite András: 90-91. p. 4. Magyarország kistájainak katasztere I-П. MTA Földrajztudományi Kutató Intézet Bp. 1990. 528-532. p. Vályi András Magyar országnak leírása I-Ш. kötet Buda, 1799. Fényes Elek Magyarországnak s a hozzá csatolt tartományoknak mostani állapotja statisztikai és geographiai tekintetben I-VI. kötet Pest, 1839. Kaposi Zottán A földbirtoklás néhány sajátossága Somogy vármegyében a XEX század elején 317. p. In: A Dunántúl településtörténete IX. Város-mezőváros-városiasodás. Szerkesztő: Solymosi László és Somfai Balázs Veszprém, 1992. Szabó Dezső: A herceg Festetics-család története Budapest, 1928. 32. p. Petánovics Katalin A Festeticsek balatonkeresztúri uradalmának kontraktusai (1772-1793) Zalai Gyűjtemény 17. Zalaegerszeg, 1981. 6-10. p. Vályi András u. o. Fényes Elek u. o. Vályi András u. o. Vályi András u. o. Vályi András u. o. Csánki Dezső Magyarország vármegyéi és városai Somogy vármegye Budapest, 1911-13. 21. p. Csánki Dezső u. o. 40. p. Csánki Dezső u. o. 166-167. p. Csánki Dezső u. o. 175. p. T.Mérey Klára A parasztság élete és sorsa a Somogy megyei Hunyady-birtokokon 1767-1867 Somogyi Almanach 22. szám. Kaposvár, 1975. 5. p. Fényes Elek u. o. Csánki Dezső u. o. 93-93. p. Csánki Dezső u. o. 47., 67., 107. p. Vályi András u. o. Csánki Dezső u. o. 77., 157., 162-165. p. Vályi András u. o. Vályi András u. o. u. o., mint 7 320. p. Kaposi Zoltán: Népességnövekedés és paraszti földhasználat a vrászlói uradalomban a 19. század első felében In: Somogy Megye Múltjából Levéltári Évkönyv 24. Kaposvár 1993. 180. p. u. o. 182. p. In: Johann Komlós: Austro-Hungarian Agricultural Development 1827-1877 Journal of Europian Economic History 1979. 1. 39-60. p. Úrbéres birtokviszonyok Magyarországon Mária Terézia korában! kötet Dunántúl Budapest, 1970 186-305. p. Rectificatio decarum 1798/99 Somogy Megyei Levéltár (SNL)Ö. 1328. 1806. Conscriptiones possessiorum SML Ö. 282-283. 1848. Conscriptiones possessiorum SML Bö. No. 1. A magyar korona országainak mezőgazdasági statisztikája I. kötet 174. p. A magyar korona országainak mezőgazdasági statisztikája П. kötet Bp. 1897-1903 Gazdacímtár 106. p. Is. 30 Is. 31 Is. 32 Is. 33 Is. 34