Zalai Múzeum 6. (Zalaegerszeg, 1996)
Közlemények - Gyulai Ferenc: Balatonmagyaród–Hídvégpuszta késő bronzkori település növényleletei és élelmiszermaradványai
Balatonmagyaród-Hídvégpuszta késő bronzkori település növényleletei és élelmiszermaradványai 173 50-150 kg/ha. Különösen nagy mennyiségben termesztik Indiában, Pakisztánban, Etiópiában, valamint a Közel-Kelet és a Földközi-tenger mellékének országaiban. 113 A termesztett lencsének két alfaja van: a) kis magvú (subsp. microsperma): a hüvely kicsi, a magvak átmérője 3-6 mm, b) nagy magvú (subsp. macrosperma): hüvelye nagyobb, a magvak átmérője: 6-9 mm. Ez a fejlettebb forma. A DNy-Ázsiában elterjedt lencse fajták nagy hasonlóságot mutatnak a L. orientális (Boiss.) Hand.-Mazz. fajhoz, vele fertilis utódokat hoznak létre. 114 Ezt a növényt tekintjük a lencse vadon élő ősének, újabban alfajként sorolják be (L. culinaris subsp. orientális). A vad alakkör hüvelye érés után felnyílik, magja is kisebb, maghéja vastagabb és szára vékonyabb. A vadfaj kultúrfajjá válása során ezeket a kedvezőtlen tulajdonságok mutáció változtatta meg. A L. culinaris subsp. orientális elterjedése is a termékeny félhold területére esik. A botanikai leletek azt mutatják, hogy a legkorábbi lencse leletek az árpa-leletekkel megegyező korúak és ugyanarra a területre esnek: 115 i.e. 9200-7500: Mureybit 116 és Tell Abu Hureyra/ÉSzíria 117 (földművelés előtti kultúrák), Franchiti barlang/Görögország 118 (palaeomezolitikum), i.e. 7000: Jarmo/É-Irak, 119 Ali Kosh/Irán, 120 Hacilar/Törökország, 121 Tell Abu Hureyra, 122 Jerikó/Jordánia PPN-B 123 (Pre-Pottery-Neolithic B). A fent említett lelőhelyeken a magvak átmérője kicsi, mindössze 2.5-3mm, így nehéz eldönteni róluk, hogy azok a vad- vagy már a kultúrformától származnak-e. A nagymagvú, tehát már biztosan termesztett lencse első leletei Teli Ramad/Szíria (i.e. 6250-5650) 124 és Tepe Sabz/Irán (i.e. 5500-5000). i25 ahol a magvak átlagos mérete 4,2 mm. Köles (Panicum miliaceum L.): 660 db csupasz szem (caryopsys nuda), 66 db kásarög A csupasz vagy „hántolt" szemek szenültek. Az égés következtében felpüffedtek, de hosszúkás alakjuk így is látható. A szemekből kiesett a csíra, ami a szemek tisztítására enged következtetni. Ugyanis a cséplés-tisztítás során a csíra gyakran kiesik. A kásarögök 2-10 db öszszetapadt kölesszemből állnak. A kölesszemek hasonlósága arra utal. hogy valamennyien ételmaradvány - köleskása - részei. A köles származása még tisztázásra vár: talán a Kazahsztán. Mongólia, Észak-Kína területén és Afganisztán vidékén élő Panicum spontaneum Lyssev ex Zhuk. fajból származik. 126 Vad alakkörét biztonsággal még nem mutatták ki. Tény, hogy a törékeny bugájú P. miliaceum subsp. ruderale (Kitag.) Tzvelev (syn. P. spontaneum Lyssov ex Zhuk.) gyomnövényként Középázsiában, az Aral-Kaspi vidéktől egészen Mongóliáig előfordul. 127 A tetraploid (2n=36) önbeporzó kultúrnövény nagyon rövid tenyészidejű (60-90 nap), tavaszi vetésű, de nyári másodvetése is beérik. A szélsőséges körülményeket (nagy meleg, sovány talaj, szárazság) jól tűri. Napjainkban elsősorban Kelet- és Közép-Ázsia, India, KözelKelet vidékein elterjedt. 128 Mindezek ellenére a köles legelső leletei mégis Keletés Közép-Európából származnak: i.e. 5. évezred: Soroki/Ukrajna (Tripolye-kultúra), 129 Blahutovice/Csehország, ' 3Ü Eizenberg/Thüringia, ' 3 ' i.e. 4. évezred: Gemolava/Jugoszlávia, 132 i.e. 3. évezred: É-Itália. 133 Közép-Ázsiában a köles a bronzkor óta, a 3. évezredtől kimutatott. 134 Legújabban az afganisztáni Shortunghai lelőhelyen (3. évezred vége - 2. évezred eleje) is megtalálták. 135 További, de nem biztos köles leletek: i.e. 5. évezred: Tepe Yahya/Irán, 136 i.e. 5.-4. évezred: Grúzia 137 (eneolitikum), i.e. 4. évezred: É-Kína 138 (neolitikum, Yang-Shao kultúra). Az újkőkor derekán már a Kárpát-medencében szórványosan termesztették. 139 Előfordulása a bronzkortól rendszeres. 140 A köles szavunk finnugor eredetű, ismeretét keletről hoztuk magunkkal. 141 Hélazab (Avena fatua L.): 1 db toklászos szem (cum caryopse corticata) A hosszúkás alakú toklászos szem szenült. A háti tokiász szálkája letörött. A szemtermés talpi része oldalról ferdén levágott. Feltehetően a fenti konyhakerti növények gyomnövénye volt. A zab a mérsékelt égöv fontos gabonája. Magas a protein- (15-16%) és zsír tartalma (8%), emberi fogyasztásra, takarmánynak kiválóan alkalmas. Az összes zab közvetlen ősének az Avena sterilis L-t tartják. 142 A neolitikus vándorlás során kerülhetett Európába, mint a kalászosok gyomnövénye. Az Avena nemzetséget Zohary nyomán cytogenetikailag 3 különböző fajra osztjuk: 143 - A. strigosa Schreb. (syn. A. brevis Roth) diploid (2n=14), Nyugat-Európában takarmánynövényként termesztik, de nem jelentős. A vad mediterrán eredetű A. strigosa-ból származik. - A. abyssinica Hochst. tetraploid (4n=28), félig kultúr, félig vad faj. Abesszínia magas vidékein termesztik és a A. barbata Pott.-ból származik (vad tetraploid rassz). - Avena sativa L. a legfontosabb termesztett faj, hexaploid (6n=42). Különböző termesztett varietaszokat foglal magába. Bugája nem törékeny, a legtöbb termesztett fajtája pelyvás. de csupaszok is léteznek. A nemzetség maga mediterrán elterjedésű. A diploid mellett tetraploid és hexaploid vad formák is léteznek. 144 A hexaploid kultúrforma (A. sativa) nagy mor-