Zalai Múzeum 4. (Zalaegerszeg, 1992)

Szakály Ferenc: Kanizsa és uradalma a vár török kézre jutása előtt

24 Szakály Ferenc így annak falvaiban a század végére ismét népességgyara­podás következett be. Erre utalhatna például, hogy So­mogy megye 1599. évi portális összeírása Iharoson valami­vel több (27) házat regisztrál, 20 mint az 1597. évi kanizsai összeírás. E lehetőségnek azonban kategorikusan ellent­mond, hogy ugyancsak az 1599. évi portális összeírás ta­núsága szerint mind Zala, mind pedig Somogy megye la­kossága erőteljesen csökkenő tendenciát mutat. 21 így lehetett ez magában a kanizsai uradalomban is: nyilvánva­lóan ekkortájt — a legkésőbb a vár elestének évében, 1600-ban — preparálhatta urbáriumunkat egy másik né­met tisztviselő olyképpen, hogy nemcsak már az eredeti felvétel idejére elpusztult, hanem más helységek (Szege­de; Bósfalva kivételével az összes Hegy föld-vidéki falu; Zsigárd; Mikefalva; Szentgyörgy; Falkos) neve mellé is odabiggyesztette az ,,ödt" szócskát, jelezvén, hogy idő­közben ezek is elnéptelenedtek. így aztán immár csupán azok a helységek mutatkoznak népesnek, amelyeket az 1597. évi jegyzék is lakottnak tüntet fel. Mivel, mint látható, az urbárium datálásában még szá­mos megválaszolatlan kérdés maradt, ehelyütt — mellőz­ve az amúgy is meglehetősen semmitmondó kötelezettsé­geket — amelyek közül a censusfizetés 1597-ben már nem is terhelte az alattvalókat —, csupán a bennük található jobbágy- és zsellérszámokat s egyéb, a település belső vi­szonyaira vonatkozó adatokat gyűjtöttük ki belőle az ere­deti sorrendben ([-vei jelezve az egy bíróság alá tartozó községeket): jobbágy zsellér összesen jobbágy zsellér összesen Esztregenye 13 7 20 Sármás 28 5 33 Almaszeg puszta Bánfalva puszta Újnép puszta Pamlény 17 — 17 Szepetnek puszta Becsehely 37 — 37 Szegede 3 — 3 Hegyföld vidék: Gerecse 11 — 11 Perenye 9 — 9 Csornoha 5 — 5 Bósfalva 10 — 10 Gyanóc 5 — 5 Bükkalja 3 2 5 jCinegeföld 6 — 6 Kislagd 2 — 2 Gelse 42 11 53 Újudvar _Zsigárd 39 — 39 Újudvar _Zsigárd 10 — 10 Mikefalva 18 — 18 Szentgyörgy 6 — 6 Venéce (11 üres féltelek) puszta Somogy me­gyeifalvak: Miháld Dencs 9 11 puszta* 20 Falkos (ezen kívül 3 még 30 üres negyedtelek) 3 Szentpál Berény Páld Iharos 9 9 21 7 7 puszta** 16 puszta*** 21 Ság Szentpéter Keresztúr Fityehaza 5 5 puszta puszta**** puszta Összesen 311 43 354 * Megmaradt lakosai közül 2 Dencsen, 1 Berényben. ** 5 megmaradt lakosa Berényben. *** Megmaradt lakosai közül 13 jobbágy és 6 zsellér Iharo­son. **** 18 megmaradt jobbágy a szomszédos falvakban. A fentebb kivonatolt urbárium nemcsak azért hiányos, mert cím nélkül kezdődik és éppen Fityehaza leírásának kezdetén megszakad — amely után, eredetileg akármennyi helység adatai következhettek még —, hanem azért is, mert semmilyen utalást nem tartalmaz Kanizsának a hódoltság­ba egészen a Dunáig benyúló tartományáról. Mint köztu­dott, a Kanizsához fogható nagy 16. századi magyar végvá­rak, mint például Sziget, Eger és Gyula, több száz, török megszállás alatt álló települést kényszerítettek fennhatósá­guk alá, s terjedelmes hódoltsági befolyási övezettel ren­delkeztek olyan másodrendű erősségek is, mint amilyen például Várpalota volt. 22 A kanizsaiak Sziget eleste után oly gyorsan jelentkeztek a gazdátlanná vált tehetős Duna-melléki mezőváros, Tolna adójáért, mintha már régen erre a fejleményre vártak vol­na, illetve mintha eddig csupán csak a szigetiek iránti szo­lidaritás tartotta volna vissza őket attól, hogy befolyásukat egészen a Dunáig kiterjesszék. A tolnaiak — valamikor 1566/1567 fordulóján — éppen amiatt jelezték Gyulaffy László veszprémi főkapitánynak: szívesen elfogadnák őt uruknak, mert nem bíztak abban, hogy a távoli Kanizsáról megfelelő védelmet kaphatnak. Bár Gyulaffy tényleg fel­kérte Tolnát, 23 1. Miksa király 1567 őszén mégis a palotai kapitányságból a kanizsaiba frissen áthelyezett Thury Györgynek adományozta a mezőváros haszonélvezetét. 24 Nyilván azért, mert úgy vélekedett, hogy a dél-dunántúli hódoltság e legszélső pontját jobban kézben lehet tartani Kanizsáról, mint az egyébként nem kevésbé távoli Veszp­rémből. Thury — aki Palota hódoltsági tartományának megszervezése során gazdag tapasztalatokat szerzett az ilyesféle ügyekben — rá is szolgált a bizalomra: 1568 má­jusában maga a nagyvezír tiltakozott amiatt, hogy hódolta­tó levelekkel árasztotta el Pécs és Szigetvár vidékét, fegy-

Next

/
Oldalképek
Tartalom