Zalai Múzeum 4. (Zalaegerszeg, 1992)

Vándor László: A kanizsai vár építési korszakainak kérdései

10 Vándor László csupán, hogy mint az idézett forrásból kitűnik, a kapu mellett álló, a többi olasz típusútól elütő archaikus alakú bástya is ekkor készült és nem tekinthető — a nyilván korábban is létező — külső védművek maradványának, mint Méri István gondolta.

56 Bánfi Florio szerint Kanizsa kiépítésében Giovanni Maria Speciacasa nápolyi hadiépítész is közreműködött.

57 De a tervezésen túl itteni személyes működésének nyomait nem sikerült kimutatnunk. 4. Az udvari Haditanács építkezései, Kanizsa ötszögű erőddé való kiépítése. Kanizsa vára 1566-ban a Dunán inneni Főkapitányság kettéválasztásával létrejött Balaton-Dráva közti főkapitányság székhelye lett. Szigetvár eleste, a nagyszabású erődítmény pótlása elkerülhetetlenné tette a vár királyi kézbe vételét és egy korszerű, megfelelő létszámú katonaság befogadására alkalmas erődítmény megépítését. Kanizsának ez az építési korszaka a legkutatottabb, ezeknek az eredményeknek a régészeti adatokkal való összevetése részletesen megtalálható Méri István munkájában.

58 Csupán utalni szeretnénk rá, hogy Pietro Ferabosco által vezetett munkálatok 1568-ban indulnak. Ekkor kap megbízást a kanizsai vár körüli mocsár szabályozására. Ugyanezen év szeptember 3-án kelt Poppendorf Ferenc kanizsai főépítőmester kinevezési okmánya.

59 A munkálatok 1572. évi állását a már idézett alaprajz pontosan rögzíti. Az állandó pénz és munkaerő hiány miatt vontatottan halad az építkezés. 1575-ben azt írják „olyan rosszul és befejezetlenül hagyták félbe, hogy sokkaljobb lett volna, ha nem is építették volna tovább." Csupán két „földből hányt" bástya van, de negyed részéig sincs befejezve. A többi bástyát melyből ötöt terveztek, még el sem kezdték."

60 1577-ben villámcsapás következtében felrobbant a puskaporos torony. A robbanás szétvetette a bástyafalakat és ledöntötte a palánkot. Egyik szemtanú szerint „Canisa kettészakadt."

6

' Az építkezés azonban folytatódott, Ferabosco 1577. júniusi jelentése három bástya elkészültéről számol be.

62 1578-ra nagyjából elkészült a palánk védőöv.

63 Az 1580-as években is folyamatosak a munkálatok egészen 1587-ig.

64 Az elkészült vár két részre tagozódott. A Nádasdy-féle építkezések területét és a lecsapolt mocsár helyén létesített nagyobb várrészt vizesárok választotta el. Ez utóbbi terület a 16. század második felében beépítetlen maradt. Az ötszögű erődítményt az 1590. évi és későbbi földrengések nagymértékben megrongálták, — s mint Méri István írja — az elsüllyedt bástyákra és falakra már csak mint alapokra építhettek.

65 A természeti csapások és az elhanyagoltság miatt, a hevenyészett építkezések révén az 1590-es években jelentősen átalakult és mint Méri írja: ,,A török sem abban az alakban és főként nem abban az állapotban kapta meg a várat, ahogyan Ferabosco megtervezte és felépítette 1568—1587 között."

66 Kutatásaim során teljesen azonosulva a Ferabosco-féle építkezésekről Méri István megállapításaival, egy másik Kanizsát érintő alaprajzzal kívánnék még röviden foglalkozni, illetve az ő következtetéseivel vitába szállni. Méri hosszabban foglalkozik a szakirodalomban Ferabosco első terveként számontartott alaprajzzal.

67 Teljesen egyetértek vele abban, hogy ez a terv semmiképpen nem azonos helyre készült a többivel. Méri arra a következtetésre jut, hogy a terv helyszíne a nagykanizsai vasútállomástól keletre lévő malommal és a Leányvárként nevezett területtel, illetve az ott állt Leányvár egykori településsel azonosítható, azaz azzal a hellyel, ahova én előadásom első részében a kanizsaszegi várat feltételezem. Az alaprajzon látható 16. századi palánkkal övezett templomot azonosítja Kanizsa 13. század óta szereplő Szent Margit egyházával. Ennek az állításnak a tarthatatlanságára több érvet hoznék fel. 1. Az erődítmény egyértelműen a mocsár nyugati partjára lett tervezve, nem pedig egy szigetre. A helyszín jól látszik az 1664. évi ostromhoz készült térképen. 2. Leányfalu az oklevelekben a 15. század végéig szerepel, akkor elpusztásodik, temploma bizonyosan nem volt.

68 3. Kanizsa Szent Margit titulusú temploma Kanizsa faluban, a későbbi mezővárosban állt, amit a 16. századi forrással igazolni lehet, mégpedig a külső, tehát a nem kerített városban. Lokalizálása egyelőre nagyon problematikus, de bizonyosan a Kanizsa patak keleti partján volt.

69 Véleményem szerint az alaprajzon jelölt malom, amely Méri István kiindulópontja volt, a másik a mocsár nyugati partja melletti malom, amely jól látható és elhelyezkedése alapján is megegyezik a várterven lévővel. A mai nyugati parton a Kiskanizsa helyén állt egykori település azonosítható Tol faluval, amelynek Venéce (a mai Bajcsa) felé eső végén Kanizsai István és fia László 1423-ban kápolnát épített.

70 Ezt a templomot vette körül erődítés — a tervezett vár magja — ami ha leegyszerűsített formában is de jól látható Georg Keller 1600. évi metszetén. 5. A törökkori építkezések kérdései. Kanizsa 1600 október 20-án hathetes ostrom után jutott török kézre.

71 Pontosan egy esztendővel az ostrom kezdete után Ferdinánd főherceg 68 napos visszavívási kísérlete sikertelenül végződött, ami annak bizonyítéka, hogy a rendelkezésre álló rövid idő alatt a törököknek sikerült az erősséget jól védhető állapotba hozni, de komoly átépítésre ez az idő nagyon kevés volt.

72 A török uralom alatt Kanizsa jelentős átalakuláson esett át. A fennmaradt hiteles ábrázolások, amelyek közül a legfontosabb az 1664. évi Zrínyi Miklós nevével jelzett ostromról készült haditérkép és az 1687-ből származó kémjelentéshez mellékelt vázlat azt mutatják, hogy a törökkori átépítés lényege az volt, hogy az ötszögű várat két részre osztó vizesárkot valamivel nyugatabbra helyezték. A vár