Zalai Múzeum 3. (Zalaegerszeg, 1991)
Közlemények - Berecz Katalin: Római kori fibulák Zala megyéből I.
164 Berecz Katalin ner szerint az ornavassoi típus párhuzamosan fejlődne tovább a nyugati részeken, mint gall szárnyas fibula, míg a keleti tartományokban a nor-pannon típus alakulna ki. (WERNER, 1954,154. skk.).EttlingerrámutatottaGarbsch, A238 a típus és e típus közti hasonlóságra (ETTLINGER, 1973, 57. o.). Elterjedt volt Galliában (GUILLAUMET, 1984,33.: további irodalommal) ismert Svájc területéről 13 lelőhelyről (ETTLINGER, 1973, Kane 7.) Pannoniában eddig ismeretlen volt. A nyugati provinciákban Augustus— Tiberius uralkodásának idejére keltezik (ETTLINGER, 1973, 57—58. o.), darabunk koracsászárkori temetőből származik. 3. b) Nor-pannon szárnyas fibula (Kat. 9 .=2. kép 4.) Almgren 238.=Garbsch A 238a—v=Ettlinger 11 =Jobst 8.=Riha 2.11. típus. Előzménye a La Tene késői fázisából való Almgren 65. forma, amelynél a gombnál két kis kezdemény látható — ezek válnak „szárnnyá" típusunknál (TISCHLER, 1885, 27. skk. vö. ALMGREN, 1923, 35. skk.). Garbsch osztályozásában az A 238 u csoportba sorolható darabunk (GARBSCH, 1965, 73. o., Karte 13.). Nagy, erős, szélesen díszített forma. Általában bronz, kéttagú, húrhorogja keskeny, két, csak jelzett gombocskával díszítették a szárnyát, tűtartóján kerek, vagy csepp alakú áttörés van, nagysága 12—15,5 cm között változik (GARBSCH, 1965,73. o.). Noricumi produktum (JOBST, 1975,49. o.), Pannónia északi részén gyakori (GARBSCH, 1965,73.0.). Megtalálható Észak-Itáliában, Dalmatiaban,Raetiaban,Felsó-Germaniaban, ritkábban Szabad Germaniában, Szlovákiában, Morva- és Csehországban, a balti lengyel területeken (PESKAR, 1972, 74. o.). Stratigrafiai megfigyelések alapján nem keltezhető szűkebbre, mint a második század, a képi ábrázolások, kőanyag alapján inkább a második század első felében dominált (GARBSCH, 1965, 73., 125. o.). 4. Egyszerű gall fibula (Kat. 10=2. kép 5.) Almgren 241 .=ritterling Ic=Krámer III.=Bechert, 204— 235.=Lerat IB=Ettlinger 9.=Riha 2.2.1—5.=Guillaumet 1.3.1.=Patek A/2, típus. Az egytagú, sima kengyelű fibulák végén a gomb a nyugati tartományokban elég ritka (RIHA, 1979,65. o.), de innen, Galliából (LERAT, 1957, 13. skk. vö. GUILLAUMET, 1984, 29. skk.), Svájc területéről (ETTLINGER, 1973, 55. skk. vö. Riha, 1979, 65. skk.), igen sok példány ismert. Délnyugat-Pannoniából származik néhány hasonló darab (PATEK, 1942, 282. o.), a Barbaricum és Noricum területén is előfordul (PATEK, 1942, 10. o.). Formai sajátságai alapján az első század legelejére keltezhető (PATEK, 1942, 18. о.), a nyugati tartományok régészeti adatai alapján az első század végéig használatban maradt (RIHA, 1979, 65. o.). Darabunk kengyelvégi gombjával tehát a ritkább példányok számát szaporítja. Pontosabb keltezésére nincs módunk. 5. Egygombos, erős profilú fibulák (Kat. 11—25.=3. kép 1—4. kép 1.) A leletegyüttes legnagyobb számú csoportja, szerkezeti és formai eltéréseik miatt több alcsoportra oszlanak. 5.A.a. (Kat. 11—12=3.kép 1.) Almgren 68.=Kramer 2.=Ettlinger 13.3.=Jobst 4B=Riha 2.9.2. típus. Az egygombos, erős profilú fibulák egytagú, fedlapos és trapéz formájú, áttört tűtartójú variánsához tartozik egy ezüst és egy bronz példány gyűjteményünkből. Ez a variáns igen gyakran fordul elő légióstáborok claudius-kori periódusában (RIECKHOFF, 1975, Taf. 13.) a felső-germaniai limes mentén, gyakori Svájcban (ETTLINGER, 1973,62. skk. vö. RIHA, 1979, 73. skk.), előfordul Daciában (POPESCU, 1941—44 , Nr. 35,) Morvaországban (PESKAR, 1972, Taf. 9, 5—9,10,1—8,11,1—2.). Pannónia nyugati felén kerültek elő nagyobb számban (PATEK, 1942,21. o.) hasonló példányok. Az első század második és harmadik negyedétől az elsőmásodik század fordulójáig keltezhetók (RIHA, 1979,73. o.). 5. A.b. (Kat. 13—18.=3. kép 2—7.) Almgren 70.=Krámer 4.=Ettlinger 15.=Jobst 4C=Riha 3.1.1.=Kovrig VIII.=Patek 5. típus. Az egygombos, erősprofilú fibulák kéttagú, fedlapos és trapéz formájú tűtartójú variánsához tartozik a katalógus már említett 6 darabja. Az erős profilú fedlapos fibulák fejlődésének utolsó szakaszát képviseli ez a forma: a később létrejövő újabb változatok lényegi eltérést már nem mutatnak (RIHA, 1979, 79. o.). Fő elterjedési területük Noricum (JOBST, 1975,33. o.) és Pannónia (KOVRIG, 1937, 15. skk. vö. PATEK, 1942, 21. skk.). Előfordul Galliában, aRajna-menti tartományokban (ETTLINGER, 1973, 66. o.), Raetiaban, Pannónia északi határvidékén (PESKAR, 1972,79. o. vö. KOLNÍK, 1965,183. skk.). A Rajna-mentén az első századra keltezhető rétegekből ismerünk ilyen darabokat (BÖHME, 1972, 42^6. sz. vö. RIECKHOFF, 1975, TAB. 13.), legkésőbb a domitianusi, hadrianusi periódusra keltezhetők. Ez a datálás vonatkozik az itt bemutatott darabokra is. 5. B. (Kat. 19.=3. kép 8.) Almgren IV.=Böhme 12.=Jobst 4E típus. Az egygombos, erősprofilú fibulák széles, téglalap formájú tűtartójú változata a késői formák közé tartozik e csoportban. Elterjedése megegyezik az 5. A.b. csoportnál leírt területtel. Időben egészen a második század közepéig nyúlik használata (BÖHME, 1972,13. o.). A mi darabunkat az ásató a második század végére, a harmadik század elejére datálja (HORVÁTH, 1984, 7. skk.). 5. C.a. (Kat. 20—22=3. kép 9—10.) Almgren 84.=Jobst 5 =Kovrig VIII.=Brert E.=Riha 3.1.2. típus.
