Zalai Múzeum 3. (Zalaegerszeg, 1991)

Közlemények - Berecz Katalin: Római kori fibulák Zala megyéből I.

ZALAI MÚZEUM 3. 1991 Berecz Katalin: Római kori fibulák Zala megyéből I. Jelen tanulmány a nagykanizsai, zalaegerszegi múzeu­mok teljes fibula-anyagát felöleli, a keszthelyi Balatoni Múzeum és a Magyar Nemzeti Múzeum egyes darabjait is magába foglalja. Az anyaggyűjtés 59 ép, illetve formai szempontból meg­határozható példányból és 6 töredékes darabból áll. 40 fi­bula itt kerül bemutatásra először, 15 már ismert, utóbbiak közül a 21., 45., 48., 57. számúakat csak az irodalomból is­merem, így méretadataikat sem közöltem. Köszönetemet szeretném kifejezni Horváth Lászlónak Bagolasánc—Nagyfakos, Nagykanizsa Inkey-sírkápolna, Nagyrécse Aranyosi tábla, Söjtör Bonta-bükkerdó lelőhe­lyeken általa feltárt anyag, Redő Ferencnek Zalalövőn ál­tala feltárt darabok, Szőke Béla Miklósnak és Vándor Lász­lónak közös ásatásukból származó leletek, valamint Ván­dor Lászlónak Zalaegerszeg vasútállomáson előkerült fi­bula közlési jogának átengedésééit. Horváth Lászlónak, Müller Róbertnek, Nagy Mihály­nak, Vándor Lászlónak, mint az egyes gyűjtemények veze­tőinek mondok köszönetet azért, hogy munkámat engedé­lyezték és támogatták. Sokirányú segítségükért hálával tar­tozom Horváth Lászlónak, Simon Katalinnak, Sosztarits Ottónak. A cikk előkészítésében nyújtott segítségért Be­recz Ritának, Kiss Ferencnek, Lukáts Gézának tartozom köszönettel. Értékelés Az értékelésben használt keltezési adatok minden eset­ben Kr. u. időértékek. 1. Noricumi—pannóniai kétgombos fibulák (Kat. 1—5=1. kép 1-4.) Almgren 236—237.=Garbsch 236a—n, 237a—d=Ett­linger 14.=Jobst 7.=Riha 3,3=Bojovic 8. típus. A kétgombos fibulák minden nagyobb kapcsolótű-soro­zatban megtalálhatók. Jellegzetességük az íves kengyelen egymástól távol lévő két profilált gomb. A forma késő La Tène eredetű (vö. ALMGREN, 1923,109. o.). A legrészle­tesebb, Garbsch-féle felosztásban az itt közölt összes darab az A236c csoportba tartozik. E csoport Délnyugat-Pannó­nia és Flavia Solva területén koncentrálódik, (vö. GARBSCH, 1965,25. o.). Cseh- és Morvaországban (PES­KAR, 1972, 75. o.), Szlovákiában (LAMIOVÁ— SCHMIEDLOVÁ, 961,35.), Daciában (POPESCU, 1941— 44,491. o.), Raetiaban (PATEK, 1942,20. o.) is megtalál­ható. Egyes darabjai eljutottak Gallia, Britannia, Felső­Germania és a Fekete-tenger vidékeire (PESKAR, 1972, 75. o.). az első század utolsó negyedétől a második század legvégéig keltezhetők (GARBSCH, 1965,27. o.). 2. Drótfibulák (Kat. 6—7.=2. kép 1—2.) Almgren 15.=Collingwood3.B.=vanBuchem22.=Böh­me 14.=Jobst9.=Ettünger4.=Riha 1.6.=Bojovic 1.4. típus. A formát Almgren La Tène (ALMGREN, 1923,106. o.), Frischbier alsó-elbai számszeríj-fibulákból (FRISCHBI­ER, 1922, 45. o.) származtatja. Riha a nála 1.3. típusként meghatározott formát tekinti előzményének, (vö. RIHA, 1979,59. o.). Ettlinger felhívja a figyelmet arra, hogy bronz mellett vasból is készültek ilyen fibulák (ETTLINGER, 1973,41.o.). Inkább katonai táborokból, limes mentéről ismének a drót- vagy más néven katona-fibulák. De női sírból is kerül­tek elő (vö. BÖHME, 1972,13—14. o.). Mindkét darabunk a Böhme-féle A/14/a csoportnak tag­ja. (BÖHME, 1972, Kat. 49—256.) HazájukaRajna vidéke (BÖHME, 1972,13-14.0.), csa­patmozgások, vagy kereskedelem révén juthattak el a töb­bi provinciába (PATEK, 1942,56. o.). A germán, gall terü­letekről igen nagy számban ismertek (BÖHME, 1972,14. ésLERAT, 1965,P1.1,34—36.). Elég ritkán fordulnak elő Morvaországban (PESKAR, 1972, 88. o.), Szlovákiában (LAMIOVÁ—SCHMIEDLOVÁ, 1961, Taf. X, 4), Raetia, Noricum (BÖHME, 1972,14. o.), Britannia területén (COL­LINGWOOD, 1930,295. o.). A Rajna-vidéken sírleletek alapján Domitianus—Hadri­anus uralkodásának idejére keltezik (BÖHME, 1972, 14. o.), Morvaországban a második század első felére (PES­KAR, 1972,88. o.). Pannoniában az első század elejétől a második-harmadik század fordulójáig mutathatók ki (PA­TEK, 1942,55. o.), Kat. 6. számú darabunkat az ásató Sep­timius Severus ezüstérmével keltezi. 3. Szárnyas fibulák (Kat. 8—9.=2. kép 3—4.) 3. a) Gall szárnyas fibula (Kat. 8.=2. kép 3.) Ettlinger 10.=LeratI. A. 3.d.=Guillaumet 1.3.2.4. típus. Patek szerint ez a típus a szárnyas fibulák kialakulásának menetében az ornavassoi közép-La Tène és a nor-pannon típusok közé helyezhető (PATEK, 1942,10—11. o.), Wer-

Next

/
Oldalképek
Tartalom