Zalai Múzeum 2. (Zalaegerszeg, 1990)
Közlemények - Kerecsényi Edit: A kender termelése és feldolgozása Letenyén
A Kender termelése és -feldolgozása Letenyén 241 Ennek bonyolult menetét és az általa nyert vászonnemű felhasználásának módját azonban már a 1 A gyűjtés és a felvételek zöme 1960—62 között készült. Pótgyűjtést 1987—88-ban végeeztem. A korábbi felvételeket a szerző, az 1988. évi 23—24., 26—28. és 35. fotót Berentés Tamás készítette. 2 Országos Levéltár, a továbbiakban OL DL. 20.756. 3 Szombathelyi Püspöki Levéltár Canonica Visitatio Szilyana 1778. 408. L Zágrábi Érseki Levéltár Canonica Visitatio Protocoli broj. 75/VI. 61—63. 1. 1747. U. o. Protocoli Broj 80/XI. Conscr. parochiarum Archidiac. Beksin 98—102. 1. 1774. 4 Bővebb adatok a Zala megyei Helytörténeti Lexikon cédula anyagában. Példaként: OL Batthyány család körmendi levéltára P 1322 Körm. közp. ig. kérvények 42. rsz. 198. nr. 1646. OL Batthyány It. Missiles 10.426. 1646. IV. 29. és V. 29. 5 ZML [Zala Megyei Levéltár] Conscriptio Universales 1728. ö 22/m, 705—712. R Thury György Múzeum adattára 462—68. 7 Egyedután az udvar végét keresztben lezáró pajtán túli telekrész neve, ahol a szalmakazlakat is tartották. 8 A takarékos asszonyok azonban a lipás, azaz botos kendert is igyekeztek hasznosítani. Ha nem volt túlontúl fás, akkor külön válogatva azért megáztatták, majd kendervágón elvágták. Ha másra nem is volt jó, kötöző madzagot tudtak belőle sodorni. 9 Letenyén két földrajzi név is őrzi a kenderáztatás emlékét, mindkettő a Holt Mura egy szakasza. Papp László—Végh József (szerk.) : Zala megye földrajzi nevei. Zeg. 1964. 202/193 és 312 számú földrajzi név. A letenyeiek emlékeznek még arra is, hogy a jelenlegi Maros u. és a Nagyrétre vezető dűlőút között is volt századunk első felében kenderáztató. Csak 1945 után töltötték fel. 10 Ha a tehén borjázáskor „nem dobta el a borgyotartót", apróra tört, főzött kendermagot itatták vele. 11 Szolnoky Lajos: Alakuló munkaeszközök. Bp. 1972. с kötetében az effajta kendervágókat tiló típusú törőnek nevezi: (67. lap). A 45. lapon térképet is közöl az áttört törzsű és a deszkás típusú vágókról ill. tilókról. 12 Számos adatközlőtől megkérdeztem, miként nevezték a megvágott, tilolásra váró kendermarkot. Voltak, akik tilolatlan szösznek, mások megvágott szösznek montták, holott felhívtam a figyelmüket arra, hogy csak a gereben választja szét először a szöszt a gyengébb minőségű rostokról. 13 Szolnoky idézett művében a 71. lapon térképet közöl a tiló típusú vágókról és a tisztításra használt tikövetkező évkönyvben ismertetem. Ott szólok a hímes vászonfélékről is. lókról. Ebből kitűnik, hogy a Letenyén használatos darabok Nyugat-Dunántúlon általánosan elterjedtek voltak. 14 Effajta vágóval kombinált tilót Babócsáról Szolnoky is bemutat fent említett művében. (69. lap). 15 Csupán Bécen találtam egyetlen olyan gerebent, amit végével a földre támasztva a gerebenező aszszony mezítelen lábával rögzített. Nem tudta már senki, mikor, s honnét került ez a számukra szokatlan módon használatos eszköz a házhoz. Mivel azonban másik gerebenjük nem volt, tulajdonosa a végére állítva, két lába közé szorítva, ülve használta. Vö. Szolnoky i. m. 198. 1. 16 A rokkákat az esztergályosok árulták. Kizárólag rokkát készítő rokkásról a statisztikák Zala megyében nem szólnak. Az 1876. évi iparkamarai jelentésben a történeti Zala megye területén mintegy 30 esztergályos adózott. Nagykanizsán 4, Balatonfüreden, Szepetneken és Ráckanizsán 3, Sümegen, Szentgróton, Lentiben, Kiskomáromban 2—2, egyéb helységekben 1. Ezek természetesen hordócsapot, sótartót, esetleg még csutorát is készítettek. 17 Sajnos, akkor nem adták el a Thúry György Múzeumnak, később pedig, amikor ismét kerestem, már nem volt meg. Egy hasonló rokkapálca azonban Komárvárosiról van a múzeum gyűjteményében. Lelt. sz.: 54.125.4. 18 A TGyM számos, a letenyeihez hasonló méretű, régi típusú áspafát őriz. Hosszúságuk 155—180 cm. A gyűjteményben van azonban szá-mos újabb típusú, rövidebb, két egymásra merőleges keresztléccel ellátott áspafa is. Ezek azonban jóval rövidebbek, hosszúságuk általában 1 m körüli. 19 A külön kévékbe kötözött, áztatott, -megvágott és megtilolt csenevész kenderből pödörték Letenyén a húsfüistöléskor használatos madzagot, az ostorsudarat, a gyerekek pedig a csigázáshoz használt ostort is. 20 A Zala megyében látott és a múzeumi gyűjteményekben őrzött páiriósajtárak is mind azt itt ismertetettekhez hasonlóak. A sajtárlábak szintén az említett két típusba sorolhatók. 21 A pároláshoz szánt fahamut az egyik kaimra sarkában vagy a padláson tartott hatalmas kéregedényben, kivájt bodonban, esetleg más célra már nem alkalmas dongás edényben tárolták. 22 Régi egyedutai fonópad látható a 25. számú képünkön. 23 A gyűjteményünkben lévő 61.7.1 lelt. számú tutut talán még az 1910-es években készítette a Benkő család egyik őse. Jegyzetek:
