Zalai Múzeum 2. (Zalaegerszeg, 1990)

Közlemények - Nováki Gyula: A középkori Szentmihály falu földvára és szántóföldjei

ZALAI MÚZEUM 2. 1990 Nováki Gyula: A középkori Szentmihály falu földvára és szántóföldjei Az elpusztult Szentmihály falu földvárát Gönczi Ferenc említi röviden, a szomszédos Szentliszló. illetve Várfölde községekkel kapcsolatban. 1 A le­lőhelyet id. Számpli Gyula, bánokszentgyörgyi la­kos kereste fel gyakran az 1960-as évektől kezdve. Jó gyakorlati érzékkel ismerte fel a földvárat és mellette a kis elpusztult falu felszíni nyomait. A történelem iránti érdeklődése a nagy kiterjedésű erdő távolabbi területeire is elvezette és több, az irodalomban említett egykori falu helyneveit és a települések maradványait is kutatta. Megfigyelé­seit, egy régebbi kapcsolatunkat felújítva, 1982­ben közölte velem levél útján. Leírása alapján két dolog hívta fel a figyelmemet. Az egyik a kis földvár, amelyről akkor még semmit sem tudtunk közelebbről. A másik az a körülmény, hogy a le­lőhely nagy kiterjedésű erdőben van és ez fel­vetette annak a lehetőségét, hogy talán a felha­gyott szántóföldek nyomát is sikerül megtalálni. 1982. április 14-én Számpli Gyula útmutatása mellett bejártam a lelőhelyet. Segítségével a kis földvárat, a mellette levő kis falu maradványait és a hozzá kapcsolódó szántóföldek nyomát sike­rült azonosítani. Július 26—30. között több napi munkával tájolóval és mérőszalaggal felmértem az egész területet. 2 A felszíni nyomok alapján régészeti kutatásra ígéretesnek mutatkozott ez a komplex lelőhely. Ebben Holl Imre és Parádi Nándor segítségét kér­tem. Az ásatásra 1983—1984-ben került sor az MTA Régészeti Intézete és a Magyar Nemzeti Múzeum költségén. Az ásatás szervezésében sok segítséget nyújtott Számpli Gyula. Holl és Parádi a falu maradványait tárta fel, szerző pedig 1983­ban a kis földvárban végzett próbaásatást. A lelőhely Bánokszentgyörgy határában, a köz­ségtől Ény-ra kb. 3 km-re, nagy kiterjedésű erdőben található. A Várfölde községtől É-ra tartó „Szilágyi-patak" völgyében az újabb időkben öt halastavat létesítettek. Az alulról számított 1. és 2. gát közötti (ma már elmocsarasodott) tó K-i oldala feletti erdőben emelkedik a Szentmihályi­tető (1. kép). ÉK—DNy irányú hegynyúlványt ké­pez, a tó felőli oldala a meredekebb. Széles teteje ÉK-irányban enyhén emelkedve csatlakozik a K­re eső, valamivel magasabb, É—D irányú hegyhát­hoz. A Szentmihályi-tető tó feletti relatív magas­sága 35—40 m. DNy-i végén helyezkedik el a kis földvár, majd ettől 40 méterrel kezdődően a kis elpusztult falu házainak a nyomai sorakoznak a hegyháton egy vonalban, 200 m hosszan, oldalt egy kis templom nyomaival. A házak, a templom és a leletek feldolgozása Holl. I. és Parádi N. munkáiban található. 3 A to­vábbiakban a földvárban végzett ásatás eredmé­nyeiről, valamint a szántóföldekkel kapcsolatos megfigyelésekről számolok be. A földvár ásatása A vár árka az egykori falu házsorának első há­zától DNy-ra 40 méterre kezdődik (2. kép). Az árokkal körülvett területen két kis, ovális alakú halom emelkedik, közöttük kb. 6 m széles mé­lyedés látszik, a külső ároknál magasabb szinten. Az ÉK-re eső, nagyobbik halom 'platójának je­lenlegi átmérője 16, illetve 11, magassága 4 m körüli. A DNy-ra eső, kisebbik halom platójának átmérője 9, illetve 6, magassága 2 m körüli. Az árokkal körülvett teljes terület hossza 52, széles­sége a kisebbik halomnál 21 m. A nagyobbik ha­lom Ny-i, erősen bolygatott oldalánál a várárok széle nem állapítható meg, itt kb. 30 m lehetett az árokkal körbezárt terület szélessége. A vár tehát kétrészes, de közös árok fogta kör­be. Erősen bolygatott, különösen a nagyobbik ha­lom. Számpli Gyula és az ásatás munkásai sze­rint a szomszédos Szentpéterfölde tanítója az 1920-as években végzett itt kutatást. A mostani ásatás adatai szerint a nagyobbik halom belsejét teljesen kibányászta, ezért itt egy nagy mélyedés van, a kihányt földdel pedig a vár külső megje­lenési formáját megváltoztatta. A nagyobbik ha­lom nyugati oldala alatt több rókalyuk bolygatta meg az egykori várárok helyét. Az I. számú kutatóárokkal a nagyobbik halmot vágtuk át ÉNy—DK irányban, hossza 25, széles­sége 1,20 m volt (3. kép). A Ny-i oldal alatt a sok rókalyuk miatt nem volt érdemes meghosszabbí­tani. A metszet jól mutatja, hogy az 1920-as évek bolygatásai mennyire megváltoztatták a vár for­máját. Középen 6,5 m szélességben teljesen meg-

Next

/
Oldalképek
Tartalom