Zalai Múzeum 2. (Zalaegerszeg, 1990)

Közlemények - Nováki Gyula: A középkori Szentmihály falu földvára és szántóföldjei

ZALAI MÚZEUM 2. 1990 Nováki Gyula: A középkori Szentmihály falu földvára és szántóföldjei Az elpusztult Szentmihály falu földvárát Gönczi Ferenc említi röviden, a szomszédos Szentliszló. illetve Várfölde községekkel kapcsolatban.

1 A lelőhelyet id. Számpli Gyula, bánokszentgyörgyi lakos kereste fel gyakran az 1960-as évektől kezdve. Jó gyakorlati érzékkel ismerte fel a földvárat és mellette a kis elpusztult falu felszíni nyomait. A történelem iránti érdeklődése a nagy kiterjedésű erdő távolabbi területeire is elvezette és több, az irodalomban említett egykori falu helyneveit és a települések maradványait is kutatta. Megfigyeléseit, egy régebbi kapcsolatunkat felújítva, 1982ben közölte velem levél útján. Leírása alapján két dolog hívta fel a figyelmemet. Az egyik a kis földvár, amelyről akkor még semmit sem tudtunk közelebbről. A másik az a körülmény, hogy a lelőhely nagy kiterjedésű erdőben van és ez felvetette annak a lehetőségét, hogy talán a felhagyott szántóföldek nyomát is sikerül megtalálni. 1982. április 14-én Számpli Gyula útmutatása mellett bejártam a lelőhelyet. Segítségével a kis földvárat, a mellette levő kis falu maradványait és a hozzá kapcsolódó szántóföldek nyomát sikerült azonosítani. Július 26—30. között több napi munkával tájolóval és mérőszalaggal felmértem az egész területet.

2 A felszíni nyomok alapján régészeti kutatásra ígéretesnek mutatkozott ez a komplex lelőhely. Ebben Holl Imre és Parádi Nándor segítségét kértem. Az ásatásra 1983—1984-ben került sor az MTA Régészeti Intézete és a Magyar Nemzeti Múzeum költségén. Az ásatás szervezésében sok segítséget nyújtott Számpli Gyula. Holl és Parádi a falu maradványait tárta fel, szerző pedig 1983ban a kis földvárban végzett próbaásatást. A lelőhely Bánokszentgyörgy határában, a községtől Ény-ra kb. 3 km-re, nagy kiterjedésű erdőben található. A Várfölde községtől É-ra tartó „Szilágyi-patak" völgyében az újabb időkben öt halastavat létesítettek. Az alulról számított 1. és 2. gát közötti (ma már elmocsarasodott) tó K-i oldala feletti erdőben emelkedik a Szentmihályitető (1. kép). ÉK—DNy irányú hegynyúlványt képez, a tó felőli oldala a meredekebb. Széles teteje ÉK-irányban enyhén emelkedve csatlakozik a Kre eső, valamivel magasabb, É—D irányú hegyháthoz. A Szentmihályi-tető tó feletti relatív magassága 35—40 m. DNy-i végén helyezkedik el a kis földvár, majd ettől 40 méterrel kezdődően a kis elpusztult falu házainak a nyomai sorakoznak a hegyháton egy vonalban, 200 m hosszan, oldalt egy kis templom nyomaival. A házak, a templom és a leletek feldolgozása Holl. I. és Parádi N. munkáiban található.

3 A továbbiakban a földvárban végzett ásatás eredményeiről, valamint a szántóföldekkel kapcsolatos megfigyelésekről számolok be. A földvár ásatása A vár árka az egykori falu házsorának első házától DNy-ra 40 méterre kezdődik (2. kép). Az árokkal körülvett területen két kis, ovális alakú halom emelkedik, közöttük kb. 6 m széles mélyedés látszik, a külső ároknál magasabb szinten. Az ÉK-re eső, nagyobbik halom 'platójának jelenlegi átmérője 16, illetve 11, magassága 4 m körüli. A DNy-ra eső, kisebbik halom platójának átmérője 9, illetve 6, magassága 2 m körüli. Az árokkal körülvett teljes terület hossza 52, szélessége a kisebbik halomnál 21 m. A nagyobbik halom Ny-i, erősen bolygatott oldalánál a várárok széle nem állapítható meg, itt kb. 30 m lehetett az árokkal körbezárt terület szélessége. A vár tehát kétrészes, de közös árok fogta körbe. Erősen bolygatott, különösen a nagyobbik halom. Számpli Gyula és az ásatás munkásai szerint a szomszédos Szentpéterfölde tanítója az 1920-as években végzett itt kutatást. A mostani ásatás adatai szerint a nagyobbik halom belsejét teljesen kibányászta, ezért itt egy nagy mélyedés van, a kihányt földdel pedig a vár külső megjelenési formáját megváltoztatta. A nagyobbik halom nyugati oldala alatt több rókalyuk bolygatta meg az egykori várárok helyét. Az I. számú kutatóárokkal a nagyobbik halmot vágtuk át ÉNy—DK irányban, hossza 25, szélessége 1,20 m volt (3. kép). A Ny-i oldal alatt a sok rókalyuk miatt nem volt érdemes meghosszabbítani. A metszet jól mutatja, hogy az 1920-as évek bolygatásai mennyire megváltoztatták a vár formáját. Középen 6,5 m szélességben teljesen meg-