Zalai Múzeum 2. (Zalaegerszeg, 1990)
Közlemények - Bilkei Irén: A keszthelyi Balatoni Múzeum római kőtára
ZALAI MÚZEUM 2. 1990 Bilkei Irén: A Keszthelyi Balatoni Múzeum római kőtára Tanulmányom a keszthelyi Balatoni Múzeum rómaiikori kőemlékeit mutatja be. A feliratos és faragott köveket különleges hely illeti meg a rómaikori emlékek között, ugyanis a rajtuk levő felirat, ill. ábrázolás segítségével többkevesebb pontossággal időhöz köthetők. A feliratok időhöz kötésére (datálására) több lehetőség van. Pl. a császárok feliratait az uralkodási évük alapján, polgárokért és katonákét nevük alapján lehet datálni. Több ölitárkövön megnevezték az éppen akkor hivatalban lévő consulokat. Az ún. consul-listákban vissza lehet keresni nevük alapján hivatali évüket. Más esetekben a megszövegezés módja, a feliraton használt rövidítések és formulák, valamint a kő szobrászati díszítései adnak támpontokat a datáláshoz. Hasonlóan fontos szerepe van a köveknek a tartomány életének megismerése szempontjából. A sírkövek ábrázolásaiból megismerhetjük pl. a viseletet, az oltárköveikről a rómaiak hiedelemvilágát: emberi alakban elképzelt sok istenüket. Természetesen nem minden római ember állíttatott feliratot, ezt csak bizonyos feltételek elérése után tették meg. 1. Magától értetődően, ha erre pénzük volt. 2. Ha már átvették a római szokásokat. 3. Ha olyan környezetben éltek, amelyben már megértették a latin feliratokat. A római kőemléíkeiknek több fajtája van, nagy részüket 'katalógusunk bemutatja. Az első csoportba tartoznak a szepulchrális rendeltetésű, azaz sírkövek. Lehetnek sztélék, sírépítmények, a rajtuk levő táblák, szarkofágok — ez utóbbiakat kőtárunkban csak két szarkofágfedél képviseli. Ezenkívül vannak még ossuariumok, amelyekben az égett csontokat tartalmazó urnát helyezték el. A rómaiak szokása szerint a temetők a városból kivezető utak mentén voltaik, itt álltak a sztélék és a szarkofágok. Legtöbbjükön rövidítve írt formulák ismétlődnek, pl. HS'E = Hie situs est, azaz: Itt nyugszik, vagy D M = Dis Manibus, azaz: A halotti isteneknek. A feliratok másik csoportját az oltárok alkotják. Ezekről ismerhetjük meg legjobban a rómaiak vallását, amelynek alaptétellé az „adok, hogy adj" igen praktikus elve volt. A legtöbb oltár záró formulája, a V S L M = Votum solvit libens merito, azaz: Fogadalmát szívesen teljesítette, mert az isten megérdemelte, arra utal, hogy az állító az isten segítségét kérte, amikor ez a „segítség" bekövetkezett, viszonzásul oltárt állított, vagy szentélyt építtetett az istennek. A feliratok következő csoportját a mérföldkövek alkotják. Ezek a magas kőhengerek — rajtuk az éppen akkor uralkodó császár nevével — bizonyos távolságokra álltak az utak mentén megadva az ill. hely és a legközelebbi nagyobb település távolságát római mérföldben (latinul: milia passuum). 1 római mélföld = 1480 m. A kőtárunkban nagy számban látható kis méretű oszlopok, oszlopfők igényesebb római épületeket díszítették. Végül meg kell emlékezni a mitológiai jelenettel díszített reliefekről, amik nagyobb méretű síremlékek díszei voltak. Az i. sz. IV. században a kereszténység térhódításával megindüllt a pogány szentélyek lerombolása, az oltárok és sírkövek széthordása, amelyeket aztán újra felhasználtak. így kerülték elő a fenékpusztai kövek is, másodlagosan beépítve. Sírok lefedésére is gyakran felhasználták a korábbi sírköveket. Kutatástörténet és bibliográfia A Balaton-felvidék római feliratainak első kutatója a magyar régészet egyik megalapítója, Rómer Flóris volt. 1860-ban megjelent „A Bakony" című művében bakonyi és balatoni utazásainak régészeti és természetrajzi tapasztalatait foglalja össze. Itt adott hírt több feliratos kőről is. 1873-ban a római feliratok máig alapvető jelentőségű monumentális gyűjteménye, a CIL III. kötete adta ki a környékünkről addig ismert feliratokat. A következő fontos munka Kuzsinszky Bálinté, aki a Balaton környékének archaeológiá járói szóló művében (Bp. 1920) maga említi (p. XVI.), hogy a meglevő 41 római kőemlék közül 18-at ő publikált először. Ugyanott (p. III— XVI.) a korábbi kutatások részletes történetét is adja.
