Zalai Múzeum 1. (Zalaegerszeg, 1987)

Kapillerné Megyei Anna: Adatok egy kisváros közlekedéstörténetéhez. (Bérautósok Zalaegerszegen a két világháború között)

Adatok egy kisváros közlekedéstörténetéhez 227 háromnegyed nap alatt megfordulhatnának." (Nincs már messze Zalaegerszegtől Hévíz és a Balaton = ZU 1925. júl. 1. 4). Nem lehet tudni, mi okból, e vállalkozás hamarosan megszűnt, többé nem hallunk róla. Az egyre élénkülő autóforgalom miatt Zalában is elszaporodtak a balesetek. A közigazgatási bizottság egyik ülésén egy keszthelyi autószerencsétlenség kapcsán felszólalt Malatinszky Ferenc kormányfőtanácsos. A balesetek okát abban látta, hogy ,,a vidéki bérautótulajdonosok többnyire rossz kocsikat vásárolnak, amelyek vezetésére alig kiképzett, sokszor részeges sofőröket alkalmaznak. Ezek az autók rendkívül gyorsan hajtanak". Kérte az alispánt, hogy alkosson szabályrendeletet az autóforgalom szabályozására. (ZU 1925. júl. 15. 1). Ez még abban az évben, 1925-ben megszületett. A főszolgabíró juttatta el az egerszegi járásban levő jegyzőségekhez és csendőrparancsnokságokhoz. A forgalom biztonságának hiányát nem annyira az autóforgalom növekedésében látta, hanem a fogatos járművekkel közlekedő közönség nemtörődömségében, valamint abban, hogy az 1890. évi I. te. közlekedésre vonatkozó rendelkezései nem eléggé ismeretesek, vagy már feledésbe merültek. 15 pontban foglalta Össze a közlekedési szabályokat. Ezek nagy része még az állatokkal vontatott járművek tulajdonosaira vonatkozott (A közönség is felelős a közlekedési balesetekért = ZU 1925. aug. 5. 2). (Valóban sok balesetet okoztak az autók hangjától vagy tülkölésétől megriadt állatok.) Két év múlva új, a közlekedés biztonságát szabályzó rendeletet hoztak Zalaegerszegen azon okból, hogy ,,a szarvasmarhákkal vontatott fogatok mellett a városban az autók és más fogatok nagyobb mérvű forgalma indult meg." E szerint tilos a város belső területén szekérbe fogott szarvasmarhát, hacsak lószerszámba nincs fogva, a szekérből hajtani; az ilyen fogatot hajtó egyén a vonó állatok mellett vagy előtt köteles menni; tilos az ostorral való pattogtatás is. Ugyanakkor szabályozta a gépkocsik sebességét a város belső területén: ez 15 km-nél nagyobb nem lehetett (ZmL. V. B. 1603/a. № 3735, 3786/1927). A rendelkezések megszegői ellen eljárást indítottak. 1926ban 14 ismert gépkocsitulajdonos ellen 44 feljelentést tettek, ötnapi elzárás és egymillió korona volt a legmagasabb büntetés. A büntetéseket főként sebes hajtás, vigyázatlanság, a kipufogó nyitva tartása, engedély nélküli gépkocsivezetés és lámpa nélküli hajtás címén rótták ki. (A rendőrség kérlelhetetlen szigorúsággal akadályozza meg Zalaegerszegen az autószerencsétlencsétlenségeket = ZU 1926. szept. 8. 2). Az első években tehát számtalan panaszra adtak okot a bérautósok. Egyik ilyen ok az volt, hogy a sofőrök ekkor még tetszés szerinti árért szállították az utasokat.

2 Hasonló ok miatt merült fel kifogás az új bérautóállomással kapcsolatban. A város központjában álldogáló, fuvarra váró autóknak 1926 májusában jelöltek ki állandó helyet (Rendezték a zalaegerszegi standot = ZU 1926. jún. 1. 2). A két főutca találkozásánál épült Arany Bárány szálloda egyik felén a bérkocsik, a Kazinczy tér felőli oldalán a bérautók álltak. A szépen sorakozó autók látványa megelégedéssel töltötte el a város lakóit. Gondot jelentett viszont az, hogy a várakozó sofőrök mellett sok ismerős trécselt, beszélgetett. Nem ritkán trágár beszéd botránkoztatta meg a járókelőket. „Ha a hatóságok eltávolítanák a sok ismerőst — írta az újságíró —, az utasok helyzete is jobb lenne, mert különösen most, mikor a magas árak miatt sokszor alkudozni kell, nem kellemes nekik, hogy az üzleti ügyeket egy sereg széltoló között kell megbeszélniük." (Rendszabályozzák meg a bérautósokat == ZU 1926. aug. 12. 2). A további panaszra főként a rossz utakon száguldozó autók adtak okot. 1923-ban a Zalamegyei Újság egyik tudósítója így kesergett: „városunk sáros, poros, sőt annyira poros, hogy a tüdőnkön képződik sár a sok kocsi és szekérverte irtózatos por miatt". (Régi nóta = ZU 1923. nov. 4. 2). Nem csoda, hogy pár év múltán a burkolatlan főutcák lakói és a korzózok ,,az automobil közlekedés magas civilizációjától már éppen torkig" voltak (ZU 1925. máj. 24. 3). Ezen a helyzeten javítandó, a városi közgyűlésnek már 1927-ben. állandó gondot jelentett az utak kiépítésének problémája, ,,mert nagyon jól tudja., hogy a forgalom növekedése és a közlekedési eszközökben való hatalmas változás ezt parancsolólag kötelességévé teszi." (ZmL V. B. 1603/a № 4457/1928). Ekkor tervezik a városban két útszakasz aszfaltozását is (A polgármester jelentése a vasút és templom közti útszakasz burkolása tárgyában = ZmL V. B. 1603/a № 9568/1927). Ugyanekkor a vármegye külföldi kölcsönt vett fel a közutak építésére. De a nagyobb igénybevételtől az utak hamar javításra szorultak. Ezek karbantartását és új burkolatok készítését segítette valamelyest a gépjárművek 1928-ban országosan bevezetett közúti adója. A vármegye közgyűlése már 1927. január 1-től úthasználati díj fizetésére kötelezte bérautósainkat is. Az útfenntartási alapra a közmunkaváltság kétszeres összegét kellett befizetniük (ZHL 1927, 72). Az 1930-as évek második felében ismét új utak épültek, mint például a Zalaegerszeg—Bazita— nagylengyeli (ZU 1937. júl. 23. 3) törvényhatósági út, vagy a Zalaegerszeg és Keszthely közti makadám út, de mindez nem változtatott azon a tényen, hogy Zalaegerszeg környékén, főként Göcsejben továbbra is rosszak, néhol járhatatlanok voltak az utak. Jó néhány panaszt orvosolt az 1928-ban végre kiadott bérkocsi és bérautóipari szabályrendelet,