„Sívó évek alján” Történetek az ötvenes évekből (Zalaegerszeg, 2006)

Illés László: Emlékezés múlt időkra

ILLÉS LÁSZLÓ függően. így lettek „földhözjurtatottak" az én szüleim is, noha igás-jószág dolgában kezdetben nem álltak valami jól. Apám Illés Vendel, felesége, édesanyám Soós Mária. Talán kétévnyi nyugalmasabb, reményre jogosító idó'szak következett ezután. 1945 őszén jelentkeztem ismét zalaegerszegi iskolámban. Egy időben albérletben laktam, de mivel szállásadóim spóroltak a villannyal, - emlékszem -, nem egyszer az utcai közvilágítás lámpája alatt tanultam, pl. az integrál-számítást. Megváltás volt, amikor bekerülhettem az 1947 februárjában alakult Batsányi János Népi Kollégiumba, amely az ola-i templomon túl, egy volt laktanyaépületben kapott helyet. A Népi Kollégiumok Országos Szövetsége (NÉKOSZ) 1946 őszén alakult meg. Ezután az egész országban gomba módra szaporodtak a népi kollégiumok, 1947 tavaszára már 130-ra rúgott a számuk, elősegítvén a szegényparaszti és munkás gyermekek tanulását. A kollégiumokat a pesti Györffy-kollégisták szervezték, akik nem sokkal azelőtt az országos földosztás végrehajtói voltak. Az egerszegi kollégium létrehozásában jelentős szerepet játszottak Pallosi Gyula és Kerek Gábor - Pestről érkezett Györffy kollégisták. A kollégium fenntartása nagyrészt „tarhálás" útján volt ekkor lehetséges, azaz intézmények és magánszemélyek csurranó-cseppenő adományaiból. Az igazgató Hegedűs Raymond

2 tanár úr volt, aki korábban a gimnázium felső emeletén lakott feleségével, később Esztergomba költözött. Itt a kollégiumban társaim voltak: az őriszentpéteri Vörös Antal, a későbbi neves történész, a pajzsszegi Pais István, később az ókori filozófia tudósa, Szalay Károly Zalalövőről, később Gárdonyi Géza életművének kutatója, és még sokan mások. Gimnáziumi tanulmányaink mellett aktívan részt vettünk a jellegzetes kollégiumi „önnevelő" szemináriumokon, rendezvényeken. Emlékezetes maradt az egykori szereplőknek és a jelenlévőknek egyaránt 1947 későtavaszi műsoros „bemutatkozásunk" az Arany Bárány szálló nagytermében. A falon, egy transzparensen Illyés Gyula híres „intelme" volt olvasható: „Azt, hogy a nép fia vagy, igazolnod, sejh, ma nem azzal / Kellene: honnan jössz, - azzal, ecsém: hova mész!"

3 Lelkesen harsogtuk a Nékosz indulót: „Sej, a mi lobogónkat fényes szelek fújják, /Sej, az van arra írva: Éljen a szabadság! / Sej szellők, fényes szellők, fújjátok, fújjátok, / Holnapra megforgatjuk az egész világot!"

4 Vörös Antallal és Hegedűs tanár úr támogatásával kiadtunk egy válogatást Batsányi János költeményeiből.

5 2 Hegedűs Raymond magyar-német szakos középiskolai tanár, 1947-ben megszervezte a Batsányi János Népi Kollégiumot; 1948-50 között az egerszei gimnázium tanára volt. 3 Az idézet Illyés Gyula: Versek egy népfira. (A Puszták Népe szerzőjére) с műve. Nyugat, 1936. 9. sz. 4 Az indulót egy moldvai csángó népdal dallamára Jankovics Ferenc költő írta 1946-ban. 5 Bacsányi (sic!) János válogatott munkái. Zalaegerszeg, Bacsányi János Népi Kollégium. 1948. 94 p. A könyv címlapjának fotója látható „A fényes szelek nemzedéke" című kiadvány 199. számú illusztrációján. Budapest, 1980.

1. köt. 22