Kisfaludy Strobl Zsigmond (1884-1975) (Zalaegerszeg, 2004)

Kisfaludi Strobl Zsigmond (1884–1975)

Kisfaludi Stróbl Zsigmond dekoratív díszítését (több más kecskeméti épülethez hasonlóan) Kisfaludi Stróbl készítette. A szobrász hamarosan kedvelt alakja lett a főváros pezsgő művészeti életének, neve ismertté vált, a megrendelések száma nőtt, néhány évvel később pedig az első jelentős sikerek is elérkeztek. 1912-ben a Képzőművészeti Társulat igazgatósága neki ítélte a gróf Nemes Nándorné Ransonnet Eliza bárónő által alapított 900 koronás ösztöndíjat, nem sokkal ezután pedig a MűKat. 3. csarnokban kiállított Finálé с szobráért megkapta a 6900 koronás Rudicsdíjat, s a szobrot az állam további 2000 koronáért megvásárolta a Fővárosi Képtár számára. A szűkös esztendőknek vége szakadt, és megnyílt a lehetőség a hosszabb utazások és az új szellemi impulzusok előtt. Róma, Firenze, Nápoly, Velence, Párizs, Brüsszel, Düsseldorf... Részt vett a Velencei BienKat. 48. nálén (a Mosó leány с szobrával, 1912-ben). Nyaranta a párizsi Julien Akadémia tanfolyamain fejlesztette tovább művészetét. 1913-ban megnyerte a szentesi Horváth Mihály-emlékszobor elkészítésére kiírt zártkörű pályázatot (a szobor felállítására csak 1934-ben kerülhetett sor). A lüktető, bohém életnek a világháború kitörése vetett véget. Hamarosan polgárőrnek állt, majd hadiönkéntesként őt is besorozták katonának. A kiképzést követően az Andrássy úti hadikórházban (a Képzőművészeti Főiskola épületében) lett kosztfelíró, ahol számos portrét készített sebesült katonákról, hadiápolónőkről. Innen hamarosan „szobrászi munkára" vezényelték: az V. hadsereg főhadiszállásán készített portrékat a hadsereg tisztikaráról. 1916-ban megnősült: a háborúban elesett Sámuel Kornél szobrász özvegyét vette feleségül, majd hamarosan a császári és királyi sajtófőhadiszállásra került, ahonnan különböző hadszínterekre küldték ki a főtisztek szoborportréjának elkészítésére. Munkáját 1917 áprilisában a Ferenc József Rend hadiékítményes lovagkeresztjével ismerték el, és az Ernst Múzeumban gyűjteményes kiállítást rendezett. A frontszolgálat alól a nem sokkal korábban portretírozott Arthur von Arz vezérezredes, az Osztrák-Magyar Monarchia haderejének akkori legfőbb parancsnoka segítségével sikerült mentesülnie, amiben a magas kitüntetés is közrejátszott. Ekkor a gorlicei áttörés emlékművének elkészítésével bízták meg a kassai katonai akadémia udvarára, azonban ennek befejezését a katonai összeomlás megakadályozta, bár a két fő alak, Ferenc József és IV. Károly életnagyságú büsztje elkészült.

3 A két szobornak a háborút követő elpusztítása kapcsán a művész a hágai nemzetközi bíróság előtt beperelte a csehszlovák államot. A sajtótudósítások alapján a per évekig elhúzódott, végső kimeneteléről nincsen tudomásunk. Ld. Az Est 1928. június 8. Kisfaludi Stróbl Zsigmond port indított Cseh-Szlovákia ellen. 6