Kisfaludy Strobl Zsigmond (1884-1975) (Zalaegerszeg, 2004)

Kisfaludi Strobl Zsigmond (1884–1975)

Kisfaludi Stróbl Zsigmond mány, a művészetének monografikus feldolgozása pedig mindmáig várat magára? Hogyan látjuk ma Kisfaludi Stróbl Zsigmond szerepét, hogyan határozhatjuk meg adekvát helyét az elmúlt évszázad mind letisztultabban látott művészeti történéseiben? Kezdjük az elején. 1884. július elsején nagy öröm töltötte be a szerény külsejű alsórajki tanítói lakot. A tanító, Strobel Zsigmond és felesége, Hampó Rozália harmadik gyermekük születésének örvendeztek, akit apjához hasonlóan Zsigmond névre kereszteltek. Két idősebb testvére korán (egyikük még Zsiga születése előtt) meghalt, így jóval idősebb anyai féltestvérei mellett szülei egyetlen közös gyermekeként maradt a családban. Az apa elszegényedett nemesi családból származott: az armálist Mária Terézia 1745-ben állította ki Strobel Jánosnak, az alsólendvai Eszterházyuradalom tiszttartójának. Bő évszázad múltán utódja, az idősebb Strobel

1 Zsigmond falusi tanító lett. Későbbi feleségével, a nála jó ideig háziasszonyi teendőket ellátó s tíz évvel idősebb, háromgyermekes, 1874 óta özvegy Hampó Rozáliával első állomáshelyén, Csáfordon ismerkedett meg, és 1882-ben vette őt feleségül. Hamarosan Alsórajkra helyezték - itt született a későbbi szobrászművész -, majd 1887-ben Nagypáliba. Házassága a nagy kor- és műveltségbeli különbség miatt korán megromlott, felesége elhagyta őt, visszatért Csáfordra, itt is halt meg.

2 Strobel tanító hosszú ideig egyedül nevelte fiát, s nagy gonddal igyekezett szellemét a szép és a jó iránt fogékonnyá formálni. 1896-ban elvitte Budapestre a millenniumi kiállításra, és az ott látott pompa és csillogás élménye örökre beleivódott a nyiladozó értelmű fiú emlékezetébe. Ugyanebben az évben a tanítót a Baranya megyei Borjádra helyezték át, ahol nemsokára újból megnősült: egyik kollégája özvegyét, a söjtöri tanító leányát vette feleségül, aki Zsigát saját gyermekeként szerette és sokat tett pályája egyengetéséért. 1901-ben Strobel az eredeti családi név, a későbbi művész 1902-ben még ezt használta: az Orsz. Magyar Iparművészeti Főiskola 1902. év végi evkönyve az 54. oldalon tudósít arról, hogy az iskola pályázatán kisplasztika kategóriában az első díjat Strobel Zsigmond nyerte. A Magyar Iparművészet 1903-ban a pályázatról szóló tudósításában előbb Kisfaludi Stróbl Zsigmondként, néhány oldallal arrébb Strobel Zsigmondként említi (140. és 143. p.). A név rövidítése ismereteink szerint a Stróbl Alajos iránti tiszteletből származik, a Kisfaludi (ritkán Kisfaludy) előnév használata a tőle való megkülönböztetésül szolgál. A Kisfaludi Stróbl Zsigmond szülei házasságáról szóló adatokat 1954. augusztus 27-én jegyezte le Székelyhídi Vilmos, a Zalaszentgróti Tanács VB-nek a helytörténet iránt érdeklődő és e területen tájékozott titkára az akkor már 80 év feletti Baksáné Kovács Mária csáfordi betegágyban történt elbeszélése nyomán. Baksáné Hampó Rozália lánya, a művész féltestvére volt. Meg kell jegyezni, hogy a művész önéletírásában apjának az anyja korai halála miatt bekövetkező egyedül maradásáról ír, s nem említi féltestvéreit sem. 4