A szabadságharc leverésétől a kiegyezésig. Deák Ferenc emlékezete. A Göcseji Múzeum konferenciái a Deák-évben (Zalaegerszeg, 2004)
Megyeri Anna: Deák Ferenc szobra Zalaegerszegen
DEÁK FERENC SZOBRA ZALAEGERSZEGEN A szobor fenségesen sikerült, fiatalkori alak, magyar öltözet, egyik kezében pergamen ..., arczczal a főváros felé van alkalmazva" - számolt be az eseményről Bátorfi. A díszes, sárgára futtatott rácsozattal ellátott mű talapzatához szebbnél szebb koszorúkat helyeztek, többek között Nagykanizsa város, a zalaegerszegi nőegylet. Széli Kálmán 25 gyermekei koszorút küldtek: „Széli Kálmánné, Jenő, Emma és Ferenczke Deák Ferencznek" felirattal. Az ünneplő közönség díszebéden vehetett részt, ahol a „főispán úr kezdte meg a toasztokat, emelvén poharát a király, királyné, trónörökös s az uralkodó házra, Glavina Lajos Deák Ferenc emlékére. " Este a fényárban úszó város boldogan vette birtokába a szobrot, mely a kevés zalaegerszegi nevezetesség egyikévé vált. A vidéki újságírók 26 mellett a fővárosból is több újság küldte ki tudósítóját, akiknek a rendezők külön asztalt állítottak fel a téren. A Pesti Napló dr. Günther Antalt, a Pester Lloyd Schwarz Ármint, a Neues Pester Journal Klein Hugót, a Budapester Correspondenz Futtaky Gyulát. Feszty Árpád a Vasárnapi Újság rajzolójaként érkezett. 27 A Pesti Napló 28 cikkírója tárgyilagos szavakkal ecsetelte az eseményeket, mutatta be a szobrot. 29 Akik látták „a képzőművészeti csarnokban Budapesten Vay Miklós mintáját, mely után a szobor készült, azok tudják, hogy a szobor Deákot, mint a harminczas évek fiatal szónokát tüntetni elő, tele hévvel, lélekkel és erővel, úgy, mint akkor az országgyűléseken és Zalamegyében szerepelt." Hatalmas talapzaton emelkedik fel Deák ércalakja a tér közepén. A gránit talapzaton ezen egyszerű szavak állanak: „Deák Ferencznek, Zalamegye közönsége, 1897." Részletesen beszámolt arról is, hogy az ünnepség előtti napon tűzoltók zászlószentelése volt a templom előtti téren. A zászlóanya Tarányi Ferencné, Deák sógorának, Oszterhueber József unokaöccsének neje volt. Nyolc vidéki tűzoltó-egylet jelent meg az ünnepélyen zenekarral és zászlókkal. Közülük másnap sokan felkeresték az avatási ceremóniát is, így együtt a két ünnepség valóban emlékezetessé vált. Bár ő is feltűnőnek találta, hogy a kormány részéről senki nem volt jelen, Budapestről Kovách László és Kovách Kálmán miniszteri tanácsos érkezett. A szomszédos megyék tisztviselői közül név szerint megemlítette Széli Ignácot, Vasmegye alispánját. A megye országos képviselői, bizottsági tagjai „aránylag csekély számmal" jelentek meg. A Vasárnapi Újságban Szekrényessy Kálmán 30 tudósítása jóval kritikusabb hangot ütött meg. Szomorúsággal töltötte el az, hogy Magyarországon nagyon kevés szobrot avatnak. „A kegyelet azon megnyilvánulása, mely érczszobrot emel az 25 Széli Kálmán pénzügyminiszter, később miniszterelnök, Deák gyámleányának, Vörösmarty Ilonának férje. 26 Itt volt Török Ernő, a Vasmegyei Közlöny főszerkesztője, Keszthelyt Ruisz N., a Nagykanizsán megjelenő Zalát Hoffmann Mór, a Zalai Közlönyt Bátorfi Lajos képviselte. 27 Zala 1879. szeptember 3.1. 28 A Pesti Napló 1867 -1875 között a Deák-párt újságja, majd mérsékelten ellenzéki lap. 29 A zalai Deák-ünnepély 1-2. Pesti Napló 1879. szept.1. 30. évf. 210. sz.l. 30 Szekrényessy Kálmán: A zala-egerszegi Deák Ferencz szobor. Vasárnapi Újság, 1879. 36. szám 577-578. 117
