A szabadságharc leverésétől a kiegyezésig. Deák Ferenc emlékezete. A Göcseji Múzeum konferenciái a Deák-évben (Zalaegerszeg, 2004)

Megyeri Anna: Deák Ferenc szobra Zalaegerszegen

MEGYÉM ANNA érdemnek, a polgárosodott Európának csupán kevés országban divik oly kis mértékben, mint nálunk. " Az egerszegi ünnepet országos szempontból egyenesen fiaskóként értékelte. Ő is beszámolt a fényesen zajló tűzoltó ünnepségről, de «másnap persze láthattuk, hogy senki sem tartotta érdemesnek az ország jelesei közül azon Deák Ferencz "első" emlékszobrának ünnepélyes lelepleztetésén jelen lenni, a kinek oly szép jelzőt adott a nemzet: „a haza bölcse".» Ennek oka, hogy tudomása szerint a szoborállító bizottság az utolsó ülésén úgy döntött, nem küld meghívót a megyékhez és városokhoz. így nem is jött el senki az ünnepségre. A szerző boldogabb országokban kevésbé jelentős személyiségek emlékszobrának avatásakor is „sokkal tüntetőbb lelkesedést észlelt." A szobrot részletesen leírta hibáival együtt: „Az alak nagy arányú; magxjar diszruhában, vállra vetett galléros mentében, magyar diszkarddal oldalán, sarkantyús magasszáru csizmákban, födetlen fővel van ábrázolva. A jobb kar előre nyúlik, a bal természetesen csügg alá, iratfüzetet tartván; a test súlya a jobb lábon nyugszik... A szobor jobb, mint bemutatott «kis mintája» után reményleni lehetett. Legnagyobb hibája, hogy az előrenyújtott jobb kar tenyerével egészen fölfelé áll. Ez természetellenes, mert ha szónoklat közben jobb karunkat előrenyújtjuk, annak tenyere nem fekszik egészen fölfelé, hanem részben a belső oldal felé van fordítva" Feszty Árpád

31 rajzai és az ünnepségről írott cikke a következő számban jelentek meg.

32 Idézett beszámolója inkább karcolat, pedig azért robogott végig vonata a Velencei tó „messze terjedő nádasai" közt, a „balatoni tenger rezgő tükre" mellett, mert másnap nagy munka várt reá a költők által is megénekelt szép Zalában, annak székhelyén, Egerszegen. „A «haza bölcsé»-nek, a szeretett és tisztelt drága nagy halottnak leplezik ott le első szobrát a hazában. " De úgy ítélte, hogy a nagy eseményt kicsinyes okokból kisszerűvé törpítették. Szent-Ivánról számos kocsi fölcifrázott, pántlikázott lovakkal és kocsisokkal „szállította be az érkezőket a nyájas völgyi úton a városba. Mert Egerszeg az, még pedig a megye széklielye, bár nem igen látni meg rajta, legfeljebb a megyeltáza juttatná eszünkbe, lia még nem tudnók; de hogy magyar város, még pedig igazi, azt ugyancsak bizonygatja a nagy por, melylyel a vendégszerető zephyr bőkezüleg kínálgatta szemünket szánkat. " A parkba, ferdíttette el itt is a betűt szerzőnk, „reggel 9 órára gyűlt össze a nép azaz - bocsánat: a t. ez. közönség, mert a nép - az nem volt látható sehol. " Kollégája is kifogásolta, hogy a fehérre festett léckerítéssel körülvett sétányt a város hajdúi elzárták a nagyközönség elől, míg „ellenben a «kiválasztottak» részére ülések voltak a szobor" bal oldala mellett, ahol a „díszes megyei női közönség" foglalt helyet. A 10 órakor kezdődő ünnepségről már tárgyilagosan írt, azonban a leleplezés aktusa ismét humor forrása volt számára. Mert az kitűnően ment. "Még nem láttam ily ügyes leleplezést. 31 Feszty Árpád, Rehrenbeck (Ógyalla, 1856. - Lovrana, 1914.) a müncheni akadémián, Bécsben tanult, az akadémikus festészet jellegzetes hazai képviselője. 1892 - 94-ben festette társaival a „A magyarok bejövetele" című hatalmas körképét. Személyiségét Lyka Károly így jellemezte: „ ...gavallér és bohém, nádasok vadásza, nagy pesti dáridók rendezője, nótás ember és zsúrok kedvence, tárcaíró, költő, jó barátja legnagyobb embereinknek és hű pajtása a művészet cigányainak...." (Szűcs Árpád - Wójtowicz Malgorzata: A Feszty-körkép. Helikon kiadó, 1996.) 32 Feszty Árpád: „A zala-egerszegi Deák-ünnepély"-ről. Vasárnapi Újság, 1879. 37. szám 593-594. 118