A szabadságharc leverésétől a kiegyezésig. Deák Ferenc emlékezete. A Göcseji Múzeum konferenciái a Deák-évben (Zalaegerszeg, 2004)

Basics Beatrix: Deák Ferenc ábrázolásai

DEÁK FERENC ÁBRÁZOLÁSAI sorozat, részben színezett acélmetszetet készített és adott ki a korszak kiemelkedő politikusairól és hadvezéreiről, köztük Deák térdképével. Az asztalra támaszkodó, jobbját ruhája nyílásába rejtő férfialak szokatlan a mellképek, vagy karosszékben ülve megjelenő Deák képeinek sorában, s csak később - a hatvanas évek végén-hetvenes évek elején - válik gyakoribb típussá, a reprezentatív politikus portrék típusának egyik példájaként.

8 Jóllehet a szabadságharc leverése után ismét visszavonult Deák a közélettől, az egykori igazságügy miniszter olyan jelentős személyiség volt és maradt, akinek egyre több önálló arcképe készült, de nem hiányozhatott egyetlen fontosabb csoportképről, vagy allegorikus lapról, emléklapról. Az ötvenes évek elején a Rohn Alajos által rajzolt, Bécsben kiadott „Hírneves magyarok arcképcsarnoka"-пак közepén látható Deák arcmása, s tíz évvel később Barabás Miklós „Történelmünk korszakalkotói" között Deák általa már egyszer megrajzolt arca jelenik meg ismét, némi változtatással.

9 A passzív ellenállás tíz esztendeje alatt mind Kehidán, mind pedig később Pesten visszavonultságban élt Deák, a régi barátok közül alig maradt körülötte valaki. 1854-ben azonban a kehidai birtokot Széchenyi István megvette Ödön fia számára, ekkor kereste föl Deák őt Döblingben. A vételárból kifizette tartozásait, a fennmaradó, évjáradékban kapott összeg pedig lehetővé tette, hogy Pesten, az Angol Királynő szállodában lakjék. Az épület már a forradalom előtt az országgyűlési képviselők törzshelye volt, Deák odaköltözése után pedig valóságos politikai központtá vált. Itt látogatta meg mindenki, aki Pesten járt, itt alakult ki azok köre, akikkel minden nap találkozott. 1859-ben, a szabadságharc leverésének tizedik évfordulóján a Kazinczy emlékünnepség jelentős változást hozott Deák passzivitásában is. Az ötvenes évek végétől a kiegyezésig tartó évek élete legjelentősebb esztendei lettek, jóllehet az ábrázolások mennyiségében és minőségében nem érezhető kellő súllyal ez a változás. Továbbra is jellemző része maradt a Deák portréknak a folyóirat-illusztráció, Rohn Alajos a Vasárnapi Újság számára készített rajzot 1854-ben,

10 amely azonban évekkel később a „Hazánk"-barv is megjelent kőrajz változatban.

11 A fordulópontot azonban 1860 jelentette, az október 20-án kiadott Októberi Diploma a politikai életben olyan jelentős változás volt, amely egyben a kezdetét jelentette Deák kiegyezéshez vezető tevékenységének. A Diploma Magyarországon egyöntetűen elutasításra talált, s a konzervatívok Deákot keresték meg, az ő válaszát, véleményét várták. 1860 karácsonyán Deákot és Eötvös Józsefet fogadta az uralkodó Bécsben, ahol mindketten a perszonálunió mellett nyilatkoztak. 1861 januárjában Deák 1848 óta először mondott nyilvános politikai beszédet Pest város közgyűlésén, tiltakozva a császár leirata ellen. 1861 tavaszán a forradalom óta elsőként ült össze az országgyűlés, a képviselők a Magyar Nemzeti Múzeum Tyroler József: Deák Ferenc igazságügy miniszter. Acélmetszet, 26,4 x 18,3 cm, lt.sz.: 1105 Litográfia, 28,1 x 21,7 cm, lt.sz.: 18/1924.Gr. és litográfia, 63,4 x 88,4 cm, lt.sz.: 4887 3 Fametszet, Vasárnapi Újság 1854. XII. 24., 16,7 x 13,4 cm, OSZK Hírlaptár 1 Litográfia, Hazánk, 1858. évf., 24,7 x 16 cm, lt.sz.: 11613 101