A szabadságharc leverésétől a kiegyezésig. Deák Ferenc emlékezete. A Göcseji Múzeum konferenciái a Deák-évben (Zalaegerszeg, 2004)

Basics Beatrix: Deák Ferenc ábrázolásai

BASICS BEATRIX dísztermében, ahol maga Deák is felszólalt. Ennek emlékét őrzi egyebek között az a csoportportré, amelyen Deák mellett Teleki és Eötvös látható, valamint az események színhelye, a Magyar Nemzeti Múzeum épülete, amelynek falán éppen Deák halála évében jelenik meg ő maga a falkép-sorozat utolsó jelenetének egyik főszereplőjeként.

12 Az ábrázolások második nagy sorozata ekkortól, 1861-től datálódik, ide értve a reprezentatív olajfestmények egész sorát is. A bécsi kiadók is megjelentettek portrékat; Joseph Stoufs, Carl Lanzedelli és Heinrich Gerhart egyaránt a legnépszerűbbek közé tartozott, s mi mást is vettek volna mintául, mint a Franz Eybl által jó tíz évvel korábban kialakított karosszékben ülve történő bemutatási módot.

13 Az arcvonások megformálásában - modell híján - a közelmúlt hozzáférhető grafikái segítették őket, leginkább Tyroler 1848-as acélmetszete. Itt kell megemlítenünk a lipcsei August Weger fénykép után, az 1850-es évek végén készült acélmetszetét, amely a szerző egyéb, magyar politikusokat hasonlóképpen fénykép után bemutató grafikáinak sorába illeszkedik.

14 1861-ben a magyar festők és grafikusok derékhada - Canzi Ágost, Grimm Rezső, Szemlér Mihály - készített reprezentatív Deák-portrékat. Grimm - aki nagy népszerűségnek örvendő illusztrátor-grafikus volt, s miként Canzi Ágost, ő is a Marastoni Jakab által létrehozott festőiskolában kezdte tanulmányait, majd a bécsi Akadémián Kari Rahl magyarok által igen kedvelt történelmi festészeti osztályát látogatta, a hatvanas években nagy számú kompozícióval örvendeztette meg a közönséget - ezek általában különböző folyóiratok műlap-mellékletei voltak. Gyakran rajzolta kőre más művészek sikeres festményeit sokszorosítás céljából. 1861-ben három változatban is elkészítette Deák Ferenc portréját: két azonos típusú mellképet, kisebb változtatásokkal - az egyiken a szignatúrában is jelölte, hogy az Eybl korábbi arcképe után készült. Mindkettő meglehetősen hízelgő, a valóságot némiképp megszépítő, ami nem állt távol Grimm történelmi kompozícióiban kialakított didaktikus, nemzeti hős-kultuszától.

15 Egészen más, némileg az életképekre emlékeztető az egészalakos kőrajza, ahol széles karimájú kalapban, felöltőben, kabátját karján átvetve, másik kezével botra támaszkodva láthatjuk Deákot, kezében elmaradhatatlan szivarjával. A műfaj kereteinek efféle kitágítása többször is megjelenik a Deák ikonográfiában, főleg a késői műveken. Szemlér Mihály, az egykori honvéd, és Grimm Rezsőhöz hasonlóan Rahltanítvány, a Marastoni-akadémia segédtanára, majd rajztanár csak tanulmányaiban hasonlított Grirnmhez, neki nem sikerült a történelmi festészet műfajában hozzá hasonló sikereket elérni. Ehelyett mint a népéletkép mestere vált ismertté, 12 Ismeretlen művész: Deák Ferenc, Eötvös József és Teleki László portréi a Magyar Nemzeti Múzeum látképével. Rézmetszet és rézkarc, 22,7 x 30,5 cm, lt.sz.: 5020 13 Carl Lanzedelli: Deák Ferenc. Litográfia, 42 x 28,4 cm, lt.sz.: 217/1952. Gr. és Joseph Stoufs: Deák Ferenc. Litográfia, 32,8 x 25,7 cm, lt.sz.: 1126. Heinrich Gerhart: Deák Ferenc. Litográfia, 46,7 x 36,2 cm, ltsz.: 4887 14 August Weger: Deák Ferenc. Acélmetszet, 29,8 x 21,4 cm, lt.sz.: 7317 15 Grimm Rezső (Eybl után): Deák Ferenc. Mellkép. Litográfia, 55 x 35,1 cm, lt.sz.: 214/1952. Grimm Rezső: Deák Ferenc. Mellkép. Litográfia, 70,5 x 55,1 cm, lt.sz.: 55.581 102