A szabadságharc leverésétől a kiegyezésig. Deák Ferenc emlékezete. A Göcseji Múzeum konferenciái a Deák-évben (Zalaegerszeg, 2004)

Deák Ágnes: Deák Ferenc és a passzív ellenállás

DEÁK FERENC ÉS A PASSZÍV ELLENÁLLÁS érintkezésben Deák szinte utolérhetetlen volt. „Megengedhette magának azt a sok kiváló államférfinál ritka luxust - írja egy kortárs -, hogy lemondott megközelithetetlenségéről; nem kellett félnie, hogy a mindennapi érintkezés által mindennapivá válik. Az ország dolgainak elintézése után, mindjárt az az egyszerű polgár lett, aki ... mindenki számára hozzáférhető volt..."

38 Jól mutatja ezt az 1864-ben írt néhány sor Gyulai Pálhoz, aki nem tudta, hozzá írt levelében hogyan is szólítsa meg Deákot: „A czimen kár volt tépelődni. Engem a "tekintetes" czimnél nagyobb czim soha sem illetett meg, most pedig miután a táblabírák meg szűntek, a "tekintetes" czimet is csak régi reminiscentiáknál fogva adják meg. Egyszerűbb lett volna ha Ön engem barátjának szólít, minek leginkább örülnék. "

39 Deák személyes jelenlétének önmagában politikai kisugárzása volt. Pestre költözéséről beszámoltak a hírlapok, így például a Pesti Napló és a bécsi Wanderer is. A Pesti Napló Pestre érkezése után pár nappal, november 14-én kifejtette, igen kívánatos lenne, ha Deák példáját követve mind több hazafi, aki „szellemi életünknek birna magasb lendületet kölcsönözni, vagy társaságos életünk élénkülésére, közintézeteink emelésére, iparérdekeink fejlődésére bírhatna befolyással", Pestre költözne.

40 Mindez persze nem kerülhette el a rendőri hatóságok figyelmét sem. Joseph Protmarm pesti rendőrigazgató 1855. január elején tesz jelentést feletteseinek, melyben Deákot az ókonzervatívokhoz sorolja, megnevezi leggyakoribb látogatóit gróf Mikes János, Kemény Zsigmond, Klauzál Gábor és Földváry Lajos személyében, összességében úgy értékeli, hogy Deák megérkezte semmiféle különleges hatást sem gyakorolt a közvéleményre. Felettesei azonban ugyanazon év március elején utasítják, hogy építsen be egy ügynököt Deák látogatói közé. Protmarm március végén még hitegeti főnökeit, miszerint reménye van arra, hogy egy megbízható egyénnel figyeltetheti Deákot, május végén azonban hallgatása nyomán jelentést kérnek tőle, s kénytelen beismerni, hogy nem sikerült a megbízást teljesíteni. A kudarc megerősíti azt a kortárs véleményt, mely szerint ebbe a szállodába nehezen sikerült bármiféle besúgónak befészkelnie magát.

41 A Pestre költözés formális pozíciót is hozott magával Deák számára. Közéleti tevékenységének a súlypontja ekkoriban ugyanis a Magyar Tudományos Akadémia volt, amelynek 1839 óta tiszteleti tagja volt, s az igazgató tanács tagjává választották 1855. április 17-én. Az egyesületekről rendelkező 1852-es rendelet értelmében valamennyi egyesület köteles volt alapszabályát megújításra és jóváhagyásra a hatóságok elé terjeszteni. Hosszan tartó vita alakult ki az Akadémia vezetése és a kormányzat között két kérdésben. A kormányzat kihagyatni rendelte az alapszabályból azt, hogy az Akadémia célja a tudományok magyar nyelven való művelése, s a tisztségviselők megválasztását is közvetlen kormányzati 38 A kiegyezés szülőháza. Deák Ferencz emlékének szentelve. Bp., é.n. 20. 39 Deák levele Gyulai Pálnak, Pusztaszentlászló, 1864. aug. 9. In: Gyulai Pál levelezése 1843-tól 1867-ig. S.a.r. Somogyi Sándor. Bp., 1961. 517. 40 Fővárosi és vidéki újdonságok. Pesti Napló, 1854. november 14. 261-1404. sz. és Lapszemle, In: Pesti Napló, 1854. november 21. 267-1410. sz. 41 MOL D 44 22. cs. 3873/1854., a kortárs vélekedésről: A kiegyezés szülőháza 98. 43