A szabadságharc leverésétől a kiegyezésig. Deák Ferenc emlékezete. A Göcseji Múzeum konferenciái a Deák-évben (Zalaegerszeg, 2004)

Deák Ágnes: Deák Ferenc és a passzív ellenállás

DEÁK FERENC ÉS A PASSZÍV ELLENÁLLÁS igen magányos, bensőséges barátról nem tudunk a későbbiekben, inkább csak közeli munkatársak veszik körül. Pulszky Ferencnek Deák ekképpen ír magáról 1859. márciusában: „Én barátom vénülök. A vénülésnek valóságos, és képzelt betegeskedései környeznek. Jószágomat eladtam vitalisium mellett gróf Széchenyi Istvánnénak. Szerény jövedelmemből egyszerűn élek. Hét holnapig Pesten, a nyarat és ősznek első felét Zalában, s néha egyik, néha másik fürdőben töltöm. Nőtlenül. "

28 Keresztlányának, Dőry Fanninak így írt tervezett házassága kapcsán: „Elhagyottság, édes leányom, keserű állapot, mely a korral nem fogy, de súlyosbodik. Ha nincs, kit az ember szivéből szeressen, vagy legalább nincs közelében; ha nincs, kinek életét, munkásságát, érzelmeit szentelje, ha nincs életczélja, rideg az élet, megdermed a szív, s a gond, mit megosztani nem leltet, kétszeresen súlyos."

29 Családtagjait, amennyire tudta, - akár kölcsönökkel is, még ha neki magának is kölcsönt kellett felvennie hozzá, segítette,

30 különösen sokat foglalkozott a gyermekekkel, nem féltette tekintélyét a játékokban való részvételtől sem. Testvérének, Kiss Józsefnének unokája, Nedeczky Ida így emlékezett vissza az 1850-es évek első felében Kehidán töltött hónapokról: „A kis vendégek minden játékot, a lapdázástól a kártyáig, házigazdájuktól tanultak; számtalanszor «blinczkézett» vagy bújósdit játszott velük és a hol csak lehetett, örömet szerzett nekik ... A sirógyermekeket azonban ki nem állhatta: sokszor «keztyüt mért» vagy bajuszt csinált a lányoknak, könyeik ugyan kicsordultak, de nevettek hozzá. így edzette őket a fájdalom elviselésére már kora ifjúságukon kezdve. "

31 Vagy megtréfálta a gyerekeket, amikor a vincellér segítségével a fűben cukrokat szórt szét és a fára narancsokat aggatott, vagy a feltálalt vacsora ínycsiklandozó illatai ellen úgy védekezett, hogy selyem zsebkendőjével bekötötte orrát a gyermekek nagy vígságára.

32 A Pestre költözés számos tekintetben folytatása az évtized első éveiben kialakult szerepvállalásnak, bizonyos tekintetben azonban új elemeket is hozott. Egyrészt a személyes érintkezés gyakorisága megnövekedett, másrészt rnindennapi kontaktusba került a pesti értelmiségi körrel, s befolyása egyre inkább túlnyúlt a nemesi eliten. Pesten először az Európa, majd néhány nap után - épp Kemény Zsigmond tanácsára - az Angol Királynő Szállodában szerény három szobás lakosztályt bérelt. Sok látogatót fogadott, ajtaja szinte állandóan nyitva állt, csak akkor zárkózott be, ha dolgozott. Bárki felkereshette, szívesen fogadta szivarfüstös beszélgetések, anekdotázások közepette. Később már csak 9-13 óra 28 Deák levele Pulszky Ferenchez, Pest, 1859. március 16. OSZK Kt. Fond VIII/222. Közli: Váczy 261, idézi: Körmöczi Katalin: Deák Ferenc életútja. In: „...a mi megmarad, fordítsa jó czélokra". Deák Ferenc hagyatéka. Szerk. Haider Edit. Bp., 1992. 95. S ugyancsak Pulszkynak írja a következőt: „Ötven éven tul sok éveket már nem ígérhet magának senki, pedig nyomasztónak hiszem azon aggodalmat, hogy neveletlen kisded gyermekeket kell hátra hagyni ki dobva úgy szólván a' világba, bizonytalan sorsnak. Mennyire illenék hat gyermek ölembe, nem tudom, de szeretem hogy nincsen benne." Deák levele Pulszky Ferenchez, Pest, 1859. február 6. OSZK Kt. Fond VIII/222. 29 Közli: Váczy 288. 30 Kölcsönfelvétele, hogy kölcsönözhessen: Deák levele Vachott Sándornéhoz, Pest, 1868. dec. 25. OSZK Kt Levelestár 31 Deák Ferenc leveleiből. Pesti Napló, 1888. január 28. 28. sz. 32 Csapó Vilmos id. cikke 41