A szabadságharc leverésétől a kiegyezésig. Deák Ferenc emlékezete. A Göcseji Múzeum konferenciái a Deák-évben (Zalaegerszeg, 2004)

Deák Ágnes: Deák Ferenc és a passzív ellenállás

DEÁK AGNES között tartotta nyitva ajtaját, s ha valaki komolyan beszélni kívánt vele, bezárták az ajtót, hogy nyugodtan beszélhessenek. Kemény Zsigmond így nyilatkozott akkoriban: „Még soha sem beszéltem Deákkal ugy, hogy ha magára találom be ne zárjam az ajtóját, mert csak így vagyok biztos, hogy az ügyet melyért jöttem neki elmondíiatom, a' nélkül, hogy egy csoport vendég meg ne akadályoztasson. "

33 Nyílt politizálás ekkoriban Pesten sem folyt, ennek ellenére valóságos társasági-politikai központ lett „szalonja". Ő maga látogatásokat nem tett és nem is viszonzott, csak a Vörösmarty családot kereste fel, illetve Bezerédj Istvánné vasárnapi ebédéin vett részt.

34 Külsejét Csapó Vilmos a következőképp írja le: „...megjelenése rokonszenves volt; széles válla, középmagasságú zömök termetét erő és nyugalom jellemzék és karjaiban csakugyan olyan erő rejlett, hogy valahányszor kehidai birtokának egy meredek utján kocsijával leereszkedék, kötőszijj Itelyett ő maga fogta és tartotta a kereket! Arczszine üde, szemöldöke sűrű, bajusza bozontos volt, betakarva a ritkán mosolygó és még ritkábban nevető ajkat. Áthatóan fénylő szemei a szellem és jóság kinyomata mellett, benső felinduláskor szikrát liánytak, mert ellenmondást sem a nyilvános életben, sem bizalmas körben tűrni nem tudott; indokolt önérzettel tartva saját nézetét mindég a leghelyesebbnek. Halkan, társalgáskor is átgondolt mondatokban beszélt, az «a» betűt némileg tompán, a zala és vasmegyei tájszólás szerint, az «r» betűt keményen ejtve ki. Lassan, de nehéz biztos léptekkel járt, ember nem látta sietni, mégis mindenhova időben érkezett, mert a pontosságot a jellem ésjónevelés kellékének minősité. Öltözetén gondos egyszerűség látszott; sötét-szürke pantalló katonás talpszijjal, fénylő csizmák, magas mellény, állig érő fekete atlasz nyakkendő, gyolcs szegélylyel, rövid sötét zubbony, a gomboknál keskeny zsinórzattal, óraláncz Itelyett selyem fonat órakulcscsal. Nyári sétáin felöltő függött balkarján, jobbjában kampós spanyolnád bot, fején - melyet kevés, de még alig őszült haj fedett - egy széles karimájú puha kalap - és ezt le nem emelé senki fia köszöntésére!"

35 Deák közvetlen személyiségének feltétlenül nagy szerepe volt abban, hogy a társadalom különböző rétegeiből származók bizalommal fordultak és fordulhattak hozzá. Hogy például általa közelebbről nem ismert számtartó tőle kért tanácsot, hogyan fektesse be a pénzét, vagy ahogy zalai ismerősei könyvrendeléséhez rendszeresen segédkezett. Nem rejtette véka alá időnként igencsak csípős véleményét egy-egy könnyvei kapcsolatban: „Aszalay «Szellemi Omnibus»-át nem tartom méltónak arra, hogy azt számodra megvegyem... Nagy részt régi elpenészedett anekdoták, soknak a' nyaka kitekerve, élez nélkül 's nem kis részben az illedelmet is annyira sértő, hogy kissé feszesebb társaságban, kivált nők előtt felolvasni sem lehetne. Az egész inkább szellemi szeméthordó szekér, mint szellemi omnibus..."

7,7 A közvetlen 33 Kemény Zsigmond levele a címzett megnevezése nélkül, dátum nélkül, MOL R 221. cs. 6. tétel: A levél címzettjét (Frankenburg Adolf) azonosítja, de a levelet későbbre datálja: Beksics Gusztáv: Kemény Zsigmond a forradalom s a kiegyezés. Bp., 1883. 310-312. 34 Csapó Vilmos id. cikke 35 Uo. 36 Deák levele Szalay István számtartónak, Pest, 1859. március 16. OSZK Kézirattár, Levelestár; Deák levele Fuky Jánoshoz, Pest, 1857. február 15. Uo.; Deák levelei Inkey Jánoshoz, Pest, 1857. február 15. és április 7. MTA Kézirattár, Ms 4234/22-23. 37 Deák levele Oszterhueber Tarányi Józsefhez, Pest, 1859. április 23. Közli: Griesbach Ágost: Deák Ferencz kiadatlan levelei. Hazánk, 1894.363. sz. 42