A szabadságharc leverésétől a kiegyezésig. Deák Ferenc emlékezete. A Göcseji Múzeum konferenciái a Deák-évben (Zalaegerszeg, 2004)

Deák Ágnes: Deák Ferenc és a passzív ellenállás

DEÁK AGNES tábor Deákot több oldalról is ostromolja, vezető személyiségei, mint például Somssich Pál állandóan javaslatokat tesznek neki. Hasonló célból volt néliány héttel ezelőtt Deáknál Jósika báró és Ürményi is, amikor ő Püspöky jelenlétében több mint öt óra hosszáig fejte­gette nézeteit. A megnevezett notabilitások úgy álltak szótlanul és figyelmesen Deák előtt, mint a diákok mesterük előtt. Mindannyian elismerik elsőségét, logikájának erejét, még lm egyébként ellentétes irányt követnek is. Deák nem jósol jövőt törekvéseiknek. Amikor kijelentése személyeket vagy érdekeket sérthetne, Deák általában pikáns anekdotákba rejti véleményét. Sok ilyen anekdotát terjesztenek róla. Az a befolyás és bizalom, amelyet ő minden pártnál élvez, a jelenlegi viszonyok között az ország legfontosabb emberévé teszik. Bármilyen óvatos és tartózkodó a mélyen szántó politikai fejtegetésekben, gyakran elég egy szó, hogy környezete azt mint hitcikkelyt vegye, s ebből a szempontból jelentős az, hogy Deák oly csekély jövőt jósol az ókonzervatívoknak, bár a kormányrendszernek sem tulaj­donít tartósságot. Kehidán is az a nézet uralkodik, hogy minden a véletlen eseményektől függ. Püspöky kijelentése szerint ott az a vélemény, hogy biztosan tudni vélik, Franciaor­szágban egy újabb forradalom készülődik, amely végül minden európai állam ügyeinek egészen más alakzatát fogja előkészíteni. Speciálisan Magyarországra vonatkozóan Deák tisztában van a pillanatnyi hatalommal és az ország vigasztalan helyzetével, kétli azon­ban, hogy a kormány maga sokkal jobb helyzetben lenne. " 19 Bizonyítékot szolgáltatnak e sorok arra, hogy Deák e kezdeti időszakban is elhatárolta magát a konzervatívok által képviselt, az 1848. áprilisi törvények előtti időszak államjogi viszonyainak helyreállítását célzó törekvésektől. Ám amikor Szőgyény László 1859 júliusában Deák bécsi látogatásakor az iránt érdek­lődött, ha tanácskozásra hívnák Bécsbe, hajlandó lenne-e megjelenni, s szerinte mi a lehetséges kiegyezési alap, válasza az 1848-as törvények alapján összehívott országgyűlést jelölte meg kiindulópontként, amely majd rendezheti a „változott körülményekhez képest" az örökös tartományokkal való viszonyokat. Ugyanakkor felvillantotta azt a lehetőséget is, hogy „opportunitás szempontjából" talán lehetne az 1848 előtti törvények alapján is „rendezést eszközölni", ami azt mutatja, nem teljesen egyértelmű az álláspontja, maga is bizonytalankodott még. Ennek ellen­ére úgy tűnik, 1848 jogérvényének elismerése mint egyetlen lehetséges kiinduló­pont egyre inkább megerősödött benne. A 48-as jelszó egyúttal alkalmas volt a politikai ellenállás nemzeti egységének az összekovácsolására. 20 Ugyanakkor jellemző, hogy nem tartotta elengedhetetlennek, hogy aktívan agitáljon emellett a program mellett. 1859-ben, amikor Deák továbbra is a kivárás politikáját vallotta, mások, például Eötvös József báró lázas programalkotásba fogtak. Eötvös elküldte Deáknak az Ausztria hatalmának és egységének bizto­sítékai (Die Garantien der Mach und Einheit Oesterreich) című röpirata utolsó fejezetének kefelevonatát, Deák egyáltalán nem reagált, mondván, nem érzi fel­jogosítva magát, hogy a haza válságos helyzetében bármit is tegyen a nézetével ellenkező álláspont megjelenése ellen, márpedig Eötvös e munkájában ismét csak 19 " " jelzésű besúgó jelentés. Hadtörténelmi Levéltár, Abszolutizmuskori iratok, III. K.k. Armee-Kommando, Polizei Section 185. es. 1470/1851. 20 Idősb Szőgyény-Marich László országbíró emlékiratai. Kiadja fia. Bp., 1917. 2. köt. 141. 38

Next

/
Oldalképek
Tartalom