A szabadságharc leverésétől a kiegyezésig. Deák Ferenc emlékezete. A Göcseji Múzeum konferenciái a Deák-évben (Zalaegerszeg, 2004)
Deák Ágnes: Deák Ferenc és a passzív ellenállás
DEÁK FERENC ÉS A PASSZÍV ELLENÁLLÁS a Pestre való költözés mellett döntött. 7 A megnehezült új körülmények között is igyekezett közeli barátaival a kapcsolatot fenntartani. Nagy veszteséget jelentett számára 1850-ben Wesselényi Miklós halála, árváinak sorsa élénken foglalkoztatta. 8 1855-ben pedig Vörösmarty is távozott az élők sorából. A magánéletbe való fordulás persze nem jelentette a vidéki nemesség életvitelében egyébként is fontos szerepet játszó társas összejövetelek hiányát. Ellenkezőleg, nagy társasági élet folyt Kehidán, alig múlt el nap vendég nélkül. S egy idő múlva nemcsak a barátok, ismerősök, megyebeliek jöttek, hanem az ország minden részéből érkeztek már látogatók. A nyílt politizálást kerülte Deák, jó szolgálatot tett ekkor is az anekdotázás a nem kívánt kérdezősködések elhárítására. De ha az sem segített, a faragáshoz folyamodott. 9 Am a „bizalmasok" előtt néha - ahogy a későbbi belügyminiszter Horvát Boldizsár fogalmaz - „szellőztette a jövő esélyeit"}° A nyilvános élettől sem vonult teljesen vissza Deák. Tovább működtette például a tiszteletére 1840-ben létrehozott Deák-alapítványt, melyet zalai nemesek hoztak létre abból a célból, hogy évről évre egy-egy szegény nemes és nem nemes gyermek taníttatását segítsék. 11 Deák Zala megye szinte valamennyi kezdeményezésében részt vett: 1857-től például közreműködött a Kisfaludy Sándor balatonfüredi szobrának felállítására indított akcióban. Zala közönsége ötezer forintot gyűjtött össze, s bár Deák vonakodott, őt kérték fel a pesti szervezőmunka elvégzésére. Végül az első magyarországi köztéri írószoborként 1860. június 11-én avatták fel a Züllich Rudolf által készített emlékművet. 12 1858-ban Deák a súlyos pénzügyi gondokkal küzdő pesti Magyar Nemzeti Színház segélyezésére szólította fel a Zala megye nemesi pénztárát felügyelő bizottmányt. A gyűjtés eredményeként több mint kétezer forint gyűlt össze. 13 A megyei adminisztrációban formális tisztséget Deák a megelőző időszakban 7 Deák és Inkey Szidónia levelezését lásd: OSZK Kt. Levelestár. Köszönetet mondok Pajkossy Gábornak, aki ennek a levélváltás sorozatnak a lehetséges jelentőségére felhívta a figyelmemet. Inkey Szidónia házasságkötésére nézve lásd: Zalacsányi róm. kat. plébánia házassági anyakönyve, 1851. január 23. Zala Megyei Levéltár, anyakönyvi másodpéldányok. Köszönöm Árkovics Istvánnénak, a Zala Megyei Levéltár munkatársának ez utóbbi adat rendelkezésemre bocsátását. Vö. Csapó Vilmos id. cikkével 8 Kardos Samu: Deák Ferenc levelei Újfalvy Sándorhoz a Wesselényi Miklós árvái dolgában. Régi Okiratok és Levelek Tára, 1906. 4. sz. 89-90., 7-8. sz. 115-116., 9 Több kortárs is beszámol erről, példaként lásd: Lónyay Menyhért naplójegyzete, Buda, 1864. november 29. Lónyay Menyhért: Napló 1864. Töredékek. MTA Kézirattár Ms. 5306/4. 10 Horvát Boldizsár visszaemlékezését közli Kónyi 2. köt. 406. 11 Deák levele Bogyay Lajos Zala megyei főnökhöz, Kehida, 1850. január 11. Közli: „A tekintetes megye..." 35. 12 Deák leveleit sógorához a szoborállítás ügyében közölte: Griesbach Ágost: Deák Ferencz kiadatlan levelei. Hazánk, 1894. 363. sz. és Deák Ferenc emlékezete. Levelek 1822-1875. Összegyűjtötte és jegyzetekkel ellátta Váczy János. Bp., 1890.240-258., 263-268. Vö. Praznovszky Mihály: A beolvasztott kegyelet. Kisfaludy Sándor balatonfüredi szobra. In: Kegyelet és irodalom. Kultusztörténeti tanulmányok. Szerk. Kalla Zsuzsa. Bp., 1997.123-129. 13 Deák levele Zala megye nemesi pénztára bizottmányához, Pusztaszentlászló, 1858. augusztus 1. Zala Megyei Levéltár. Zala megye nemesi pénztárának iratai 1858. szám nélkül. Köszönöm Molnár Andrásnak a levél szövegének rendelkezésemre bocsátását. 35
