A szabadságharc leverésétől a kiegyezésig. Deák Ferenc emlékezete. A Göcseji Múzeum konferenciái a Deák-évben (Zalaegerszeg, 2004)

Zakar Péter: Zala megye vértanúja: Gasparich Kilit

ZAKAR PÉTER tott számukra, így sikeresen el tudtak menekülni a magyarok elől. Ez a leírás megerősíti azt a tényt, hogy a radikális politikai beállítottságáról közismert pap a csatatéren sem feledkezett meg az ártatlan polgári lakosság védelméről.

65 Gasparich temette el a végül is sikerrel járt támadás áldozatait is. A verbászi magyar táborból április 5-i kelettel közölte a hivatalos lap a következő tudósítást: „Ma temettük el Verbászon dicsőén kimúlt hőseinket; könnyek közt kísértük őket nyugalmuk Itelyére, s szívünk legbelsejéből áldást mondánk poraikra. Gasparich szívrehatólag búcsúztatta el őket tőlünk, s könnyek csordultak le az arcokon/'

66 Ugyancsak áprilisban vette pártfogása alá Horváth Ferenc kalocsai egyházmegyés jankováci káplánt, aki tábori lelkészként szeretett volna szolgálni a magyar hadseregben, de kinevezésére - jelenlegi ismereteink szerint - nem került sor.

67 Némileg bonyolítja a helyzetet Perczel tábornok 1849. június 13-án kelt „ltadiparancs"-a. Itt arról értesülhetünk, hogy a tábornok Gasparich Kilitet, a 35. Zrínyi honvédzászlóalj századosát [sic!] a 8. honvédzászlóaljhoz helyezte át. Ez a napiparancs tehát beosztására nézve főtisztként és nem tábori leikészként említi Gasparichot, ami arra a feltételezésre jogosít fel minket, hogy a ferences barát a szabadságharc utolsó néhány hónapjában századosként és nem hadlelkészként teljesített szolgálatot a fronton, hacsak nem követte ő is Budapestre Perczeit, akit súlyos kátyi vereségét (1849. június 7.) követően felmentettek korábbi beosztásából.

68 A szabadságharc leverését követően Gasparichot is haditörvényszék elé állították, de hamarosan kiszabadult a vizsgálati fogságból. Nem emigrált, hanem idehaza bujkált. Hetéssy Gábor névre kiállított hamis útlevelének birtokában, 1850. március végén Budára utazott. A Császár-fürdőben lakott, és amennyire egészsége megengedte, álnéven cikkeket írt a Pesti Naplóba. Egyszer felismerték, s ekkor mindenét hátrahagyva menekülnie kellett, és Balatonfüred közelében, egy vincellérházban húzta meg magát. Ezt követően már politikai jellegű cikket is írt a Pesti Naplóba.

69 66 Közlöny, 1849. április 11. 277. 67 MOL H 75 (Hadügyminisztérium. Általános iratok.) 1849:5871 (iktatókönyv). Horváth Ferenc - Méltóságos Püspök úr [Girk György]! Jankovác, 1849. április 25. MOL H 86 (Hadügyminisztérium. Tábori lelkészi osztály.) l.d. d. sz. A mesék birodalmába tartozik azon állítás, hogy Gasparich 1849. április 14-én a pozsonyi ferences templomban kihirdette a Habsburg ház trónfosztását és a függetlenségi nyilatkozatot (Haller 1933. 26.). Egyrészt Gasparich 1849 áprilisában - mint láttuk - a Délvidéken harcolt, másrészt a es. kir. hatóságok, akik április 14-én Pozsonyt ellenőrizték, aligha járultak volna hozzá egy ilyen lépéshez. 68 Perczel Mór - Hadügyminisztérium. Pest, 1849. június 26. Eredeti tisztázat, mellette Perczel 1849. június 13-án kelt hadiparancsa. MOL H 75 1849:23824. Perczelről: Bona 2000.182-184. 69 Gasparich Kiüt vallomását közli: A föld megőszült. Emlékiratok, naplók az abszolutizmus (Bach) korából. Vál, szerk., bev., jegyz.: Tóth Gyula. Budapest, 1985. (a továbbiakban: Tóth 1985.) 449-453,458-464. Gasparich vallomásából egy részt németül közölt: Lukács Lajos: Magyar függetlenségi és alkotmányos mozgalmak 1849-1867. Budapest, 1955. ( a továbbiakban: Lukács 1955.) 383-389. Gasparich vallomásából egy részt magyarul közölt: Munkások és parasztok mozgalmai Magyarországon 1849-1867. Iratok. Szerk.: Sashegyi Oszkár. Budapest, 1959. 68-70. 24